Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.
Ülésnapok - 1910-123
nárczius i&-án, szombaton. läÖ 123, országos ülés 19tí n Áttérünk már most az interpellácziók megtételére. Szász Károly jegyző: Barcsay Andor! (Nincs itt 1) Sümegi Vilmos! (Nincs itt!) Holló Lajos! Holló Lajos: T. képviselőház! Az egész művelt világ • méltó rokonszenvvel fogadta azokat a nagyjelentőségű kijelentéseket, a melyeket az angol külügyminister, sir Edward Grey, az elmúlt napokban a hadi kiadások korlátozása tekintetében az angol parlamentben tett. Ha nem is nézhetünk túlságos reménynyel és nagy optimizmussal ezen, a nemzeteket terhelő óriási katonai terhek mérséklésére irányuló törekvések elé, mégis az utóbbi időben már oly komoly jelenségekkel kerültünk szembe, a melyeket már a siker reményével lehet mérlegelni. Talán egy váratlan fordulat, egy kedvező időj>ont elkövetkezése a nemzeteket abba a szerencsés helyzetbe fogja juttatni, hogy ebben az irányban a népek várakozása, ha tán nem is egészében, de bizonyos vonatkozásaiban mégis teljesedésbe fog menni. A legutóbbi időben az Egyesült-Államok elnöke ragadta meg ebben az irányban a kezdeményezést, a mely visszhangra talált az egész müveit világban; ezt most tetézte a hatalmás angol nemzet külügyministerének ilyen irányú nyilatkozata, a mely mindenesetre azt jelenti, hogy ebben az irányban a komolyabb lépések ideje következett be a nemzetek életében. De a legtöbb reményt nyújthatja a sikerre nézve a dolgok logikai kényszere, az észszerűség parancsa, mert e fegyverkezésekben a népeknek fel kell végre ismerniök azt, hogy ez az egymásra való hezitálás, ez az egymásra való versengés tulajdonképen az anyagi erőknek a mérkőzése. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Ennek következtében egy kisebb anyagi erejű nemzet, habár nagy világpozicziót foglal is el, egy gazdagabb és a világkereskedelem és forgalomban még nagyobb erők felett rendelkező állammal szemben e versengésben előbb-utóbb úgyis csak a rövidebbet fogja húzni és alul fog maradni. Hiszen a nyilvánosság alól semmiféle hadikészültség ki nem vonhatja magát. Nem is czélja és törekvése ez az államoknak, hogy elrejtsék a készülődés mértékét; de ha erre törekednének is, ki van zárva a mai nagy gyári vállalatok nyilvános berendezkedése mellett, az alkotmányos élet nyilvános tárgyalása mellett, a budget tételeinek nyilvánosságra jutása mellett elzárni a köztudomás elől, a hadikészültségnek, a fegyverkezésnek mértékét és jövendő programmját. Ezt már annyira nem teszik az egyes nemzetek, hogy, a mint Anglia és Németország példájából lehet látni, ezek kölcsönösen, tengerészeti attasék utján kicserélik egymással a szerzett tapasztalatokat és egyáltalában nem iparkodik egyik állam se valami titkot csinálni abb'ól, hogy e készülődések tekintetében milyen a további programmja. Mi az angol álláspont ? Az angol álláspont a két hatalmi standardtól már eltérően a mostani modernizált ujabb kiadásban foglalja össze az angol hadikészültségnek a czéljait, a mely arra irányul, hogy az angol tengerészet a többi államoknak semmi képzelhető és valószínű kombinácziójával szemben nem hagyja a maga túlsúlyát megzavartatni. Az ö flottájának oly erősnek kell lennie, a mely nemcsak a két hatalmi standarddal vehesse fel a versenyt, hanem minden képzelhető és valószínű kombináczióval szemben az angol hadiflottának túlsúlyát és fölényét biztosítani kívánják. Most már ez csak számtani kérdés többé. És a midőn Németország az ő tengerentúli érdekeinek megvédése szempontjából az ő flotta költségeit 528 millió korona évi költségben állapitotta meg, az angol kormány és az angol törvényhozás ezt még megkétszerezte és flottájának költségeit 1056 millió koronában állapitotta meg. Ha tehát a verseny és védekezés ezen a téren még tovább folytatódnék, az esetben Angolország, a mely talán jobban fogja kibírni ezeket a kiadásokat, mint a többi összes művelt államok, csak tovább fogja e téren az ő készültségét fejleszteni és fegyverkezését tovább folytatni. Ez, t. képviselőház, bennünket is közelről érdekel. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Eendkivüli szerencsétlenség ez a versengés, a mely a két hatalmas nemzet között, Angolország és Németország között, e téren a legutóbbi időben kifejlődött és mi a lehető legnagyobb reménynyel nézünk azon kezdeményezés elé, a mely e feszültséget valamennyire megszüntetné, (Halljuk! HaUjuk! a szélsőbaloldalon.) a mely e versengésnek akadályokat és korlátokat állítana, mert ebből, azt hiszszük, reánk nézve is kedvező körülmények fognak háramolni. Ugyanis, t. képviselőház, a legutóbbi időben a delegácziók tárgyalása alkalmával volt alkalmunk színről-színre tapasztalni ez irányban a velünk szemben támasztott igényeket. Mig eddigi évi flottaköltségünk is már körülbelül 250 millió koronányi összegből állott, addig már a legutóbbi évben a haditengerészet, a mint tudjuk, 312 milliónyi rendkívüli tengerészeti hadiköltségeket állított fel velünk szemben, a melyre nézve maga a hadvezetőség kijelentette, hogy ez csak egy öt évre szóló programmot képez, mig a teljes flottaprogramm kiépítése, tíz éven belül, egy ujabb 312 milliónyi rendkívüli befektetést, de talán még ennél nagyobb összegű befektetést fog igényelni. A midőn tehát bennünket nemcsak a szárazföldi haderőnk tökéletes kifejlesztésénél, a mit még inkább értünk, a mire nézve az áldozatokat, bár nagyon súlyosak is és azon a határon túl semmiesetre sem mennénk, a hol anyagi erőinket felülhaladnák, a megfelelő ellenszolgáltatások ellenében meghozni hajlandók is vagyunk,
