Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-98

98. országos ülés 1911 február 10-én, pénteken. 81 Erre nekem az elnöki székben jogom sincs. (Helyeslés bälfelol. Halljuk!) Én csak annak magyarázatául utaltam a vita hosszúságára és a határozati javaslatok nagy számára, hogy ezen esetben nehezebb lett volna, mint bármely előző esetben valamennyi határozati javaslatot egész terjedelmében napról-najara kinyomatni és az ügysorban a képviselő urak rendelkezésére bocsátani. {Helyeslés.) A mi Polónyi Géza t. képviselő urnak arra vonatkozó felszólalását illeti, hogy sürgős a határozati javaslatoknak az ügyrendben való kinyomatása azért, hogy a zárszó jogával biró szónokok sorrendje megállapítható legyen, kénytelen vagyok konstatálni, hogy a képviselő ur erre vonatkozó felszólalása tárgytalan. A inai ügyrendben is és mindennap ott van, abban a sorrendben, a mint a határozati javaslatok benyujtattak, egész sorozata azoknak a szónokoknak, a kiket zárszó joga illet. Ennélfogva mindenki, a ki a tárgysort kezébe veszi, tudja, hogy őt mikor milyen sorrendben illeti meg a szó. A határozati javaslatokra vonatkozólag kijelentettem már, hogy semmi kifogásom az ellen, hogy azok közkézen forogjanak abban az időben, a mikor azokról határozatot kell hozni. Készséggel beleegyezem abba, is, hogy azok az ügysorban kinyomattasanak, de majd csak az általános vita berekesztésekor, mert nézetem szerint ennek csak akkor van értelme, a mikor már több határozati javaslat nem várható. Akkorra tehát valamennyi határozati javaslat ki fog nyomatni. A mi végül a bankstatutumok kinyomását és szétosztását illeti, erre nézve egyelőre csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a bankstatutumok törvényeinkben benn vannak, azok közismertek, közkézen forgó dolgok. Miután azonban ez összefüggésben látszik lenni a részletes vita folyamának meghatározásával, most időelőtti volna nézetem szerint ez iránt határozni. A bankstatutumoknak esetleg csupán a képviselő urak tájékozása czéljából való külön kinyomásának kérdését még fontolóra veszem, s ez iránt később fogok nyilatkozni. (Helyeslés jobhfelől.) Holló Lajos: En teljes megnyugvással vagyok az elnök ur kijelentése iránt, hogy megfontolás tárgyává fogja tenni, de egy körülményre kívánom felhívni figyelmét, hogy t. i. azon törvényekben a bankstatutumok szövege folytonosan változtatva lett. Először gondolom 1878-ban volt kinyomatva, azután 1898-ban tették közzé megváltozott szöveggel, szóval tudom, hogy háromszor lett a bankstatutum megváltoztatva. (Felkiáltások a jobboldalon : Benn van a törvénykönyvben!) Kérem, a törvénybe mindig csak a módosításokat vették fel. A teljes szöveg azonban nincs ott. Hantos Elemér: De ott van! Holló Lajos: Bocsánatot, három-négy törvényt kell összehasonbtani, hogyha a ma érvényKÉPVH. NAPLÓ 1910 — 1915. V. EÖTET. ben levő bankstatutum szövegét össze akarjuk ' állítani. Szóval mindig a módosított szakasz vétetik fel a javaslatba és igy kerül azután az a törvénykönyvbe is. En azonban nem azt akartam kiemelni. (Halljuk! Halljuk! bälfelol.) Az igen t. elnök ur volt szives azt a kijelentést tenni, hogy a részletes vita megkezdése előtt megfontolás tárgyává teszi, hogy a bankstatutumok összefüggésükben ne nyomassanak-e ki a képviselő által leendő használhatás czéljából. Ha ennek szüksége felmerül, a minthogy most fel fog merülni, mert a részletes vita megkezdése előtt a képviselőknek szükséges összefüggő szövegeket nyújtani, hogy azokat tanulmány tárgyává tehessék és az összehasonlitásokat megtehessék, akkor kérem, hogy már most, az általános vita befejezésénél mindjárt méltóztassék az elnök urnak ezen értelemben intézkedni. (Helyeslés bälfelol.) Csermák Ernő: T. ház! Én is a házszabályokhoz óhajtok szólni épen azzal kapcsolatban, a mit Holló Lajos t. képviselőtársam előadott. Itt ugyanis vita merült fel a t, munkapárt részéről abban a tekintetben, hogy vájjon az utolsó 1909: XXXVII. t.-cz. miképen tartalmazza azokat a czikkeket, a melyek a bankalapszabályokra vonatkoznak. Annak indokolására tehát, a mit Holló Lajos t. képviselőtársam előadott, bátor vagyok hivatkozni erre a törvényczikkre, a mely akkép tartalmazza az alapszabályokat, hogy »módositott czikkek az Osztrák-Magyar Bank alapszabályaihoz*. Itt van például az első czikk, azután következik a második, de a harmadik czikk például már nem foglaltatik benne, mert az nem módosíttatott, hanem következik utána mindjárt a negyedik czikk. (Zaj a jobboldalon.) Most méltóztatnak jól tudni, de

/ az előbb nem méltóztattak ilyen jól tudni. Épen azért tartottam szükségesnek, hogy hivatkozzam erre a törvényre. És a mi a magam szempontját illeti, hozzá kell tennem, hogy én, igenis, foglalkoztam ezekkel az alapszabályokkal, ós mondhatom, hogy bár előbb is foglalkoztam velük, már akkor is, mikor nem voltam tagja ennek a t. háznak, mégis részemről is igen nagy nehézségeket okozott ezeknek a módosított és módosítatlan czikkeknek összehasonlítása, úgy, hogy a t. ház szempontjából, már t. i. azoknak szempontjából, a kik komolyan akarnak foglalkozni ezeknek az alapszabályoknak tárgyalásával, mindenesetre magam is kívánatosnak taxtom, hogy előttünk teljes Összefüggésben álljon az egész alapszabály, hogy lássuk, hogy voltaképen mely pontok azok, a melyek módositást szenvedtek és igy összefüggésben milyen képet nyújt az. Én tehát csatlakozom ahhoz a kérelemhez, hogy ezek igenis kinyomattassanak és magam is abban a nézetben vagyok, hogy nem volna czélszerű, ha ez a kinyomatás későbben történnék, mert mentül hamarabb kapjuk meg ezt a szöveget, annál több időnk jut arra, hogy a 11