Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-98

február 10-én, pénteken. 76 98. országos ülés 1911 bankkérdés nem képez politikai kérdést, ez egy gazdasági kérdés, hol a czélszerűségi szempontok és az ország közgazdasági állapota egyedül azok az irányadó tényezők, melyek e kérdés eldöntésénél hivatva vannak szerepet játszani. Azt hiszem, hogy nem a függetlenségi párt és nem a mai pártoknak bármelyike tette a bank­kérdést politikai kérdéssé, de politikai kérdéssé tették ezt az elmúlt és nem épen a koaliczió idejé­ben elmúlt évek összes politikai tényezői, de poli­tikai kérdéssé lett az már előzőleg, a mikor a ki­bontakozást báró Fejérváry, a darabontkirály is megpróbálta, midőn kormánypiogrammjában az önálló gazdasági berendezkedést hozta. Beigazoló­dott ez abból a programmból is, a melyet báró Fejérváry a vezérlő bizottsággal közölt, de meg találjuk Lányi Bertalan könyvében is, a hol vilá­gosan benne van, hogy az ő kormányzati programm­juk az önálló gazdasági berendezkedést is kívánja. Ha ez nem politikai kérdés lett volna már akkor és ha ez nem volna politikai kérdés, akkor nem tartották volna szükségesnek abban az időben, hogy olyan kijelentéssel lépjenek az ország elé, melylyel az ország politikai életét nyugodt mederbe tudták volna terelni ; akkor állandóan nem han­goztatták volna azt, hogy térjen le a nemzet a katonai követelések teréről és lépjen a gazdasági önállóság követelésének terére. Ha Fejérvárynak behódolt volna a nemzet és kormányzata továbbra is fenmaradt volna, kérdezhetnők, őszinte volt-e az ő kijelentésük, vagy csak egyszerű becsapási kísérlet volt, a melylyel a nemzetet félre akarták vezetni, a mint félrevezették akkor, a mikor a jelenlegi t. kormány az ő kormányzati programm­jában — a melyet e házban Khuen-Héderváry ministerelnök ur is felolvasott — világosan hirdette, hogy a mennyiben az országnak különféle körül­ményei megengedik, szintén az önálló gazdasági berendezkedés alapjára áll. (Igaz! ügy van! a hal- és a szélsöbaloldalon.) És kérdezhetjük azt is, hogy az a sokat han­goztatott királyi vétó, melylyel a korona az önálló jegybank felállítását mindenkor megakadályozta, tulaj donkép abszolút felségjog-e vagy pedig csak relatív felségjog, a mely személyekkel szemben és személyekhez van kötve és alkalomról-alka­lornra előrántható. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Napok óta hallottuk e házban és Lukács László minister ur beszédének főpointeje és bom­bája is az volt, hogy az önálló gazdasági berendez­kedést a függetlenségi párt akkor, a mikor uralmon volt, nem óhajtotta megvalósitani, hogy állandóan 48-as elveket hirdetett és tovább is 67-es alapon kormányozott. Azt hiszem, ezt és minden meg­gyanusitási kísérletet is visszautasíthatunk pad­jainkról egész nyugodtan, (ügy van ! ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) mert épen mi voltunk azok, a kik nemcsak népgyűléseken hirdettük az országban a 48-as elveket, hanem óhajtottuk és követeltük, hogy a függetlenségi párt elveit meg is valósithassa, és azt hiszem, hogy letettük a vizsgát ebből a tárgyból és a mai napon is fényesen be­igazoltuk, hogy a hatalom kedvéért követelésünk­ről lemondani hajlandók nem voltunk, (ügy van ! balfelől.) Szemünkre vetik, hogy a függetlenségi párt a kvótaemelést megszavazta, rosszabb kiegyezést kötött, mint a régebbiek ; de azt még senki sem kérdezte, hogy ha az igen t. munkapárt lett volna akkor kormányon, vagy pedig a régi szabadelvű párt maradt volna meg akkor még kormányon, nem kötött volna-e ennél még sokkal rosszabb és a nemzetre nézve sokkal hátrányosabb kiegyezést, és nem kellett volna-e a kvótát még jobban fel­emelni, mint a milyen magas kvótát a függetlenségi párt megszavazott ? (ügy van! ügy van! a szélsöbaloldalon.) Én azt hiszem, hogy ebben a kérdésben a túl­oldalnak nagyon egyszerű és könnyű szerepe van, mert... Justh János: A ház nem tanácskozásképes, kérjük a megszámlálást. (Zaj.) Gr. Batthyány Pál: Hol az előadó ? (Felkiál­tások jobbfelöl: Itt van !) Justh János: Nem tanácskozásképes a ház; fel kell függeszteni az ülést. Pap Géza: Vagyunk negyvenen ! (Ellenmon­dások a szélsőbaloldalon.) Elnök: Ügy látom, hogy tanácskozásképes számban vagyunk. Tessék folytatni. Kovács János : A koaliczióban résztvett pártok és az abban résztvett államférfiak magaviselete a kiegyezés megkötése után igenis jogosíthatta a függetlenségi pártot arra a szép reménységre, hogy az ő óhajtását, programmjának egyik sarkalatos tételét, az önálló magyar nemzeti bankot meg­valósíthatjuk akkor, a mikor ez a kérdés esedékessé válik, vagyis a közös bank szabadalma lejár és nagyon furcsának és nagyon perfidnek tartom azt, hogy akkor, mikor azok a koaliczióban résztvett államférfiak, a kik ott vezető szerepet voltak hivatva betölteni, a kiknek tehát feltétlenül tudomással kellett birniok arról, hogy az önálló nemzeti bank felállításának joga már a kiegyezés megkötésekor el volt árulva, nem akkor állottak ide a ház színe elé és nem akkor leplezték le ezeket a tényeket, hanem csak akkor tartották szükségesnek ezeket a tényeket leleplezni, mikor látták, hogy a függet­lenségi pártot a hatalom narkózisa nem fogja el. (ügy van! ügy van! a szélsöbaloldalon.) És azt hiszem, hogy az igen t. túloldalnak senki nem tett olyan jó szolgálatokat, mint épen a mi pártunk, a mikor elveihez való törhetetlen ragaszkodással és kitartással (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) lehetővé tette azt, hogy úgyszólván a semmiből az igen t. túloldal többségre jutott, (ügy van! ügy van!, a szélsőbaloldalon.) A t. túloldal alakulásánál elhangzott beszé­dekre, a melyekre már számtalanszor történt itt a házban utalás és hivatkozás, nem óhajtok ki­térni és nem óhajtom ezeket az elhangzott beszé­deket felolvasni, csak épen röviden óhajtok egy olyan kis tényt leszegezni, a melyre itt a házban

Next

/
Oldalképek
Tartalom