Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-114

508 114. országos ülés 1911 márczius 4-én, szombaton, Hát mi veszedelem lett volna abban, ha a 14. §-t kellett volna alkalmazni, ha ebbe belemegy az osztrák kormány ? Hiszen most is egész 1910. deezember 31-ig bezárólag az egész bankstatutum, az egész banktörvény a 14. §, alapján állott íenn, annak alapján lépett életbe, annak alapján tartatott fenn továbbra is. A legkevésbbé sem indokolja tehát a 14. §. alkalmazásának kikerülése, — még ha olyan nagyon előzékenyek akarunk is az osztrák kormány iránt lenni — hogy azért mi a magunk alkotmányára nézve ilyen sérelmes és veszedelmes preczedenst alkossunk. Hiszen a magyar alkotmányjog szempontjából és Magyarország alkotmánya tekintetéből is sokkal veszedelmesebb preczedens és egy sokkal veszedelmesebb útnak a megkezdése ez, mint az osztrák 14. §. alkalmazása. Mert hogyan állunk az osztrák 14. §. alkalmazásával ? Ha Ausztriában egy intézkedést, a melyet a törvényhozásnak kellene megalkotni, az osztrák kormány a 14. §. alapján életbe léptet, a mint összeül az osztrák parlament, azt minden jserczben egyszerű házhatározattal hatályon kivül helyezheti. Nem kell ehhez nagy retortákon keresztülmenni, ott a parlament akarata rögtön érvényesülhet, La érvényesíteni akarja ; ha nem akarja érvényesíteni, hallgat hozzá, eltűri, a mint eltűrte a bankstatutumok ily módon életbeléptetését és nem bánta. Hisz az ő érdekeit jobban kielégítette, mint a mi érdekeinket csak azt nem akarták az osztrákok, hogy ők járuljanak hozzá alkotmányos utón, de szívesen eltűrték, hogy az osztrák kormány a 14. §. alapján léptesse életbe. De ha mi ilyen törvényes alkotást ilyen modorban eszközlünk, még az a veszedelem is fenyeget bennünket, hogy jövőre nemcsak ilyen törvényalkotást pótló — mert, ismétlem, azt pótolja ez az intézkedés, hiszen különben törvényt kellett volna alkotnunk — jóváhagyási határozatról lehet szó, a mint kifejtettem, hanem ennek alapján most már törvényt is megkísérelhetnének ilyen módon alkotni. Pedig ha akárcsak ily módon valamely veszedelmes törvényt alkotnánk, azt már csak egy uj törvénynyel, annak a törvényhozási technika minden retortáján való keresztülvitelével lehetne eltörülni. Ez már sokkal több nehézségbe ütköznék, mert nemcsak az országgyűlés két házán kell keresztülmennie, hanem még királyi szentesítést is igényel és igy tovább. Tudjuk, hogy a tárgyalások is milyen hossznak, hogy az ilyen törvényt — ha ilyen veszedelmes preczedenst alkotunk — nem lehet minden pillanatban olyan könnyen hatályon kivül helyezni, mint a milyen könnyen az osztrák 14. §. alapján történt kormányintézkedés bármely jierczben hatályonkivül helyezhető az osztrák parlament által. (ügy van! a szélsőbahldalon. Zaj jobbfelől.) Elnök : Csendet kérek ! Sághy Gyiiia: De ha még nem volna is veszedelmesebb a 14. §-nál, — pedig épen volt szerencsém bebizonyitani, hogy sokkal veszedelmesebb — még akkor is szabad-e ilyen intézkedést, ilyen veszedelmes preczedenst, mely önmagában is végzetes, törvénybe iktatni 1 Hiszen ennek a veszedelmessége még fokoztatik, ha megfontoljuk és megszívlelj üli a következőket: A mint most a magyar kormány kívánságára — látszólag, mert mindjárt be fogom bizonyítani, hogy csak lászólag — magyar érdekekből az osztrák kormány ehhez hozzájárult, egy ilyen jogilag abszurd, egy ilyen különben immorális alapon is nyugvó intézkedéshez : akkor micsoda erkölcsi jogon, — nem mondóm, hogy formailag, mert formailag azt megtagadhatja — de miféle erkölcsi jogosultsággal fogja megtagadhatni hozzájárulását a magyar kormány egy későbbi alkalommal, ha majd az osztrák kormány jön a magyar kormányhoz egy ilyen intézkedésnek a követelésével, hogy ime: én neked, magyar kormány, megtettem, hogy hozzájárultam ahhoz, a mit kívántál, a mi a mi törvényhozásunkban és parlamentünkben visszás érzetet gerjesztő intézkedés volt, most tehát követelem én, az osztrák kormány tőled, hogy te járulj hozzá egy hasonló intézkedéshez, a melynek éle a magyar parlamentellen irányul. Ebben az esetben nem a magyar parlament, hanem az osztrák parlament ellen irányul az intézkedés éle ; de az az intézkedés veszedelmességéből voltaképen semmit sem von le, ellenkezőleg, a mint látjuk, azt még csak fokozza. Jöhetünk olyan helyzetbe, hogy esetleg egy sokkal messzebbmenő, a mi érdekeinket nagyon is érzékenyen sértő intézkedésnek a keresztülvitelét és megalkotását kívánják majd ily módon, a mely esetleg alkotmányunk alapjait is megingathatja. Gróf Tisza István t. képviselőtársam az általános vita folyamán azt állította, hogy a törvényhozás intézkedésében közjogi vagy alkotmányjogi szempontból nem lehet semmi sérelmes. (Folytonos zaj a jobboldalon.) Nagyon kérem Darvai t. képviselőtársamat, hogy ha nem érdeklődik fejtegetésem iránt, méltóztassék inkább kimenni, de ne méltóztassék engem folytonosan zavarni; én nem vagyok képes hangommal a zajt túlkiabálni; talán elvárhatok annyi figyelmet a t. képviselőtársaimtól, hogy, a kik ezen dolgok iránt nem érdeklődnek, legalább folytonos beszélgetésükkel ne zavarják beszédemet. (Halljuk! Halljuk! Elnök, csenget.) Ismétlem, azt mondotta Tisza István t. képviselőtársam, hogy a törvényhozás egyáltalában nem ejthet sérelmet az alkotmányon és a''.zal argumentál e felfogása mellett, hogy a törvényhozás mindent tehet, csak leányból fiút nem alkothat és megfordítva. Ezek voltak az ő saját szavai. Hát én megengedem, hogy a törvényhozás mindent tehet, de azt nem engedhetem meg, hogy a törvényhozás ne ejthessen sérelmet az alkotmányon, mert mindent tehet formailag és ennek következtében tehet olyan intézkedéseket is, amelyek nagyon is alkalmasak lehetnek alkotmányunk alapjainak megingatására. Lehetnek olyan intézkedések, a melyek nemzeti önállóságunkra és függetlenségünkre végveszély Ível járhatnak, Már most ha