Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-112

ÍÍ2. országos ülés 1911 márczius 2-án, csütörtökön. 455 •' A" ház megnyugvással és' megelégedéssel fogadta akkori kijelentésemet, hogy a nem módosi. tóti szakaszok napirenden nem lévőknek tekintetnek. Napirenden nem lévő szakaszokhoz pedig módosításokat benyújtani nem lehet. A mennyiben a t. képviselő urak ezen kijelentésembe, bele nem nyugodnának, a mit én sajnálnék, akkor erre nézve a ház határozatát kellene provokálnom, bár bevallom, szükségtelennek tartom a ház által határoztatni el azt, hogy a házszabályok érvényesek. (Helyeslés a jobboldalon.) Holló Lajos képviselő nr kivan a házszabályhoz szólni. Holló Lajos : A házszabályokhoz kérek szót. Az igen t. elnök ur arra volt szives hivatkozni, hogy a ház e tekintetben már állást foglalt volna egy bizonyos irányban. Bátor vagyok ez ellen tiltakozni azon oknál fogva, mert az elnöki kijelentések egyáltalában nem képezték tanácskozás és a ház határozatának tárgyát. (Igaz! ügy van! a szélsőbáloldalon.) Akkor is hallottuk az elnök úrtól ezt a kijelentést, de mi a ház ezen oldalán rögtön felálltunk, s ezzel szemben az ellenkező álláspontnak voltunk bátrak kifejezést adni. E tekintetben tehát a ház semminemű határozattal állást nem foglalt. De bátor vagyok érdemileg is az igen t. elnök ur szives figyelmét felhivni arra, a mire képviselőtársaim akkor is, most is hivatkoztak. Az első szakasz azt mondja, hogy az Osztrák-Magyar Bank alapszabályainak egyéb határozatai, ideértve a bank jelzáloghitelosztályának alapszabályait is, változatlanul érvényben maradnak. Tehát csak akkor lesz ebben az irányban házhatározat, ha ezen szakasz felett a képviselőház dönteni fog ; mert a mint kimondja azt, hogy a többi szakasz érvényben marad, ép ugy kimondhatja azt is, hogy kivéve ezen meg ezen szakaszokat, melyek helyébe ujabb szakaszokat illeszthet be vagy egyeseket törölhet. Minthogy ez egy jövendő elhatározás tárgyát képezi, természetszerű dolog, hogy azok a szakaszok, a melyekben még nem döntött a kéjnviselőház, egyenkint vita tárgyává tehetők, azokkal szemben módositások eszközölhetők, azok a szakaszok egészükben elhagyhatók. A mint a múltkori banktárgyalás alkalmával is két teljes czikkely, a ház határozatával érvényétől megfosztatott, most is azt határozhatja el a ház, hogy ismét más két vagy öt czikkelyt fog hatályától megfosztani. Azt gondolom, hogy a t. elnök ur, ha méltóztatik erre és ennek a szakasznak későbbi szövegére gondolni, önmaga is be fogja látni, hogy ebben az irányban a képviselőház határozata még nem jött létre. Ez csak akkor fog bekövetkezni, ha ezen szakasz felett érdemleges tárgyalását a ház befejezte, s döntött a szakasz eredeti szövege és az egyes beterjesztett módositások felett. Kár volna ha a t. elnök ur a maga magyarázatához most ragaszkodnék, annyival inkább, mert a ház nem is lenne abban a helyzetben, hogy e felett döntsön, mert ha döntést kivan provokálni az elnök ur, akkor kérjük az ő indítványának tárgyalásra kitűzését, hogy a ház minden tagjának módja legyen ahhoz hozzászólni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Gróf Batthyány Tivadar képviselő ur szólni kivan a házszabályokra való hivatkozással. Gr. Batthyány Tivadar: A házszabályokhoz kérek szót. A t, elnök ur imént elhangzott felfogásával szemben annál inkább kötelességem szót kérni, mert hiszen ahhoz a megnyugváshoz, a melyre a t. elnök ur méltóztatott utalni és a mely megnyugvás akkor állott elő, a midőn itt a részletes tárgyalással kapcsolatosan a bankstatutum pontonkénti tárgyalásáról volt szó, az igen t. elnök urnak mindenképen lojális nyilatkozata fűződött és az adta meg hozzá az alapot. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Midőn ugyanis mi azt az indítványt tárgyaltuk és a felett határozott a kéj)viselőház, vájjon a bankstatutum egyes pontjai külön tüzessenek-e napirendre, vagy ha ez nem történnék meg, legyen nekünk módunk és jogunk a bankstatutum többi pontjaihoz hozzászólni, akkor én. mint a ki megkezdtem ebben a kérdésben a házszabályvitát, másodszor szólva fel, idéztem az I. §. utolsó bekezdését, a melyet épen előttem szóló Holló Lajos t. barátom is felolvasott és a mely még sem nem törvény, sem nem házhatározat, csak egy kormányjavaslat, a mely fölött ezután fog a ház dönteni, csak ezután határoz a felett, vájjon a bank alapszabályainak többi pontjai változatlanul maradjanak-e fenn, vagy változtatva legyenek-e egyik, vagy másik vonatkozásban és csak ezután fog a ház a pénzügyminister ur azon javaslata fölött is dönteni, a mely az 1. §. utolsó bekezdésében foglaltatik, hogy vájjon a jelzáloghitelosztály alapszabályai is változatlanul maradjanak-e, vagy nem. A midőn ezt a kérdést itt kifejtettük, én az igen t. elnök úrhoz azt a kérdést intéztem, hogy a mennyiben a ház nem kivánja pontonként tárgyalni a bank alapszabályait, ezen 1. §. harmadik és második bekezdésével kapcsolatosan hozzászólhatunk-e az alapszabályok többi szakaszaihoz is, mert hiszen a második bekezdés megint idézi a statútumnak azokat a pontjait, a melyeket a pénzügyminister ur akar módosi tani, de nem tartalmazza még azokat a pontokat, a melyeket a ház fog esetleg módosítani, vagy változatlanul fentartani. Az csak nyilvánvaló, hogy ez nem határozat, hanem csak egy javaslat, a mely előttünk fekszik, a pénzügyminister javaslata, a lei azt mondja : ajánlom, hogy ezeket és ezeket a pontokat változtassuk meg, a többieket rjedig ne változtassuk. A képviselőháznak tehát feltétlen joga, sőt szerintem nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy határozzon a felett, vájjon más pontokat is változatlanul, vagy pedig módosítva kivan elfogadni. A midőn ezt a kérdést itt felvetettem, kérdeztem az elnök urat, vájjon azl.§-szal kapesola-