Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-112
112. országos ülés 1911 márczius 2-án, csütörtökön. 451 tását addig, mig az egyezkedés a két kormány közt megtörténik és a Földes Béla t. barátom határozati javaslata alapján a ház jelentést kap erről az egyezményről. Ha igy czélozza t. barátom határozati javaslatát, akkor egy véleményen vagyok vele. "Az én álláspontom az, hogy semmi szin alatt nem járulok ahhoz, hogy a közgyűlés attól feltételezve tartassék Budapesten vagy Bécsben, hogy a részvényesek többsége magyar-e vagy osztrák. Azért nem, mert ez semmi egyéb, mint irott malaszt, körösi szentelt viz, mert 1917-ig e szakasznak semmiféle szakncziója nem lehet, mivel a részvények többségét magyar állampolgárok egyáltalában meg nem szerezhetik, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Ennek folytán, lia ehhez a feltételhez kötöm a közgyűlésnek Budapesten vagy Bécsben leendő megtartását, akkor magamat ámítom azzal, hogy egy jogot biztosítottam, a melyről tudom, hogy nem érvényesíthető. (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) A két állam közötti paritásnak nem az felel meg, hogy hány részvényes és milyen állampolgár részvényes jelentkezik a közgyűlésre. Ennek még lenne jelentősége akkor, ha kontingentálva volna a részvények száma; ha meg lenne határozva, hogy a közös bank részvényeinek csak egyharmadrésze lehet külföldön, egy harmada osztrák, egy harmada magyar kézben. Akkor függővé lehetne tenni a magyar és az osztrák részvényesek jelentkezésétől, hogy a közgyűlés hol tartassék meg, bár ezt sem tartanám helyesnek. Én institutiv módon akarom biztosi tani azt a paritást, hogy a részvénytársaság közgyűlését felváltva Budajjesten és Bécsben tartsa meg. (Elénk helyeslés a szélsőhaloldalon.) Institutiv módon, és pedig jogászi formába öntve akként, hogy mint törvényhozó meg akarom állapítani azt, hogy mind a rendes, mind a rendkívüli közgyűlés felváltva Budapesten és Bécsben tartassék. Már most, mint jogásznak, gondoskodnom kell magában az aktában arról, hogy az első közgyűlés hol tartassék meg. Miután az eddigi közgyűlések kivétel nélkül Bécsben tartattak és ha a bankakta igy marad, akkor 1917-ig is ez lesz az állapot, természetesen magában az aktában kell gondoskodnom arról, hogy a rendes közgyűlések felváltva tartassanak Budapesten és Bécsben akként, hogy az 1912-ben, február havában megtartandó közgyűlés Budapesten tartassék meg, a mennyiben pedig rendkívüli közgyűlés hivatnék össze . . . Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Polónyi Géza: . . . az is felváltva tartassék Budapesten vagy Bécsben. E részben különben már konczedálom, hogy az első rendkívüli közgyűlés a szerint tartassék meg Bécsben vagy Budapesten, a mint az összehívó állampolgárok többsége magyar vagy osztrák. De ha a t. pénzügyminister ur hajlandó belebocsátkozni abba. hogy ezen szakasz maradjon függőben addig, a mig ő ezen egyezkedés tekintetében a háznak jelentést tud tenni, akkor helyes az a mód, a melyet Földes Béla t, barátom határozati javaslatában előterjesztett. Ha azonban ezen szakasz tárgyalása függőben nem marad, akkor nekem, hogy lelkiismeretemet megnyugtassam, az elintézés más módja nem kínálkozik, mint annak kijelentése, hogy én semmi szin alatt sem járulhatok hozzá ahhoz, hogy ezen szakasz változatlanul f entartassék, (Helyeslés a szélsőbahldalon.) hanem előterjesztem ennek a szakasznak azt a változtatását, a mely lelkiismeretemet megnyugtatja akként, hogy feltétlenül biztosítani kívánom a/törvényhozás akarataképen azt, hogy ezek a közgyűlések minden körülmények között, minden egyéb feltételtől eltekintve, felváltva Budapesten és Bécsben tartassanak meg. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ennek megfelelő leg fogom az illető szakaszra vonatkozó módosító javaslatomat előterjeszteni. (Helyeslés.) Ezen alapszabály 14. czikkére vonatkozólag van egy olyan megjegyzésein, a melyet a t. jaénzügyminister urnak és a t. képviselőháznak különösen ajánlok szíves figyelmébe. (Halljuk I Halljuk !) Ebben a 14. czikkben ugyanis, a mely az 1878 : XXV. t.-czikkbe beczikkelyezett alapszabályok alapján áll fenn, ez a bankakta a 13. czikkben helyesen felvett »állampolgárok« szava helyett »alattvalók«-at emlit. Az 1899-iki törvényhozás, nemkülönben Ausztriával való kereskedelmi és vámszerződésünk azonban ezt az »alattvaló« szót kiküszöbölte. A szöveg igy szól (olvassa) : »Az Osztrák-Magyar Bank közgyűlésein csak osztrák és magyar alattvalók vehetnek részt.« Ha a 13. czikk állampolgárokról beszél, akkor a nomenklatúra szempontjából azt csak meg fogják engedni, hogy a 14. czikk sem beszélhet alattvalókról. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Megengedem, hogy ez a szerkesztési hiba már 1899-ben követtetett el. Nem is vádolom ezért a mostani kormányt, hanem csak rá akartam utalni, hogy miként alkották eddig ezeket a bankaktákat 1 Egy hang (a szélsőbaloldalon) : Hogy 7 szól a német szöveg ? Polónyi Géza: A német szövegben mindig »Staatsangehörige«-ről van szó. Méltóztatnak tehát látni, hogy a német szöveg is más, a magyar szöveg is más és hogy az akta 13. és 14. czikke is másként definiálja az állampolgárságot. (Halljuk ! Halljuk !) De nemcsak államjogi fontossága van a kérdésnek, hanem, és ez a fő dolog, a miért én ezen 14. czikkre a t. pénzügyminister ur és a t. ház figyelmét fel akarom, hivni, más szempontból is bir ezen czikk fontossággal. Semmi kétségem sincs az iránt, hogy eredetileg is az volt az intenczió, hogy a külföldi részvényesekre nézve a részvényeseket megillető jogok nyakorlatát ki akarták zárni, vagyis a külföldi részvények tulajdonosát a bankkal szemben jogok nem illetik meg. Azonban a 14. czikk nem gondoskodik arról, hogy a külföldi részvényesek a jog gyakorlatától elzárassanak, hanem csak azt mondja, hogy in persona a közgyűlésen nem vehet részt más, mint osztrák vagy magyar alattvaló, illetőleg állampolgár. Ámde ez 57*
