Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-97

97. országos ülés 1911 február 9-én, csütörtökön. 35 Ki következik szólásra ? Lovászy Márton jegyző: Csemez István! Csemez István : T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk!) Az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmából pro és kontra, de különösen kontra számos beszéd hangzott el. (Halljuk ! Halljuk !) A túloldal szónokai természetesen kidomborítani óhajtották a közös bank előnyeit, míg az ellenzéki szónokok nagyobb mértékben domborították ki az önálló magyar nemzeti bank előnyeit. (Ugy van! halfelől.) Különösen hazafias, lelkes. s az egész anyagot átfogó és kimerítő beszédekben meggyőzhették a kételkedőket, a kiket nem köt a pártkeret szoros köteléke, arról, hogy hazánkra nézve üdvös csakis az önálló magyar nemzeti bank lehet. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Én is ezt vallom t. ház, hazámra, nemzetemre nézve üdvösnek és előnyösnek és tekintettel állásomra és foglalkozásomra a nemzeti bank előnyeivel és a közös bank hátrányaival a gazdák szempontjából fogok foglalkozni, s nézetem helyességét és állításaimat iparkodom tőlem telhetőleg be is bizonyítani. (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Csemez István: Mindenkinek, de különösen minden magyar gazdának kell annyit értenie a pénzügyekhez, hogy tisztában legyen azzal, hogy a kétszer kettő igen sokszor, ha bevételről van szó, nem négy. Nem szabad, hogyha bevételről van szó, előirányoznunk azt, hogy a bevételünk felmegy 2x2=4-ig, hanem inkább kevesebb, mig ellenkezőleg, ha kiadásról van szó, akkor számithatjuk, hogy 2—2 inkább 5, 6, 7, 8. Költségelőirányzatnál a bevétel mindég kevesebb, a kiadás pedig több. Egyszerű dolog ugyan, mindenki tisztában van vele, a ki üzlettel foglalkozik, hogy a mi eladnivalója, értékesitenivalója van, lehetőleg magas áron értékesítse azt, és ha valamire szüksége van, beszereznivalója van, iparkodjék azt lehetőleg előnyösen beszerezni, A szőnyegen lévő törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a függetlenségi pártok részéről többen határozati javaslatban követelték az önálló nemzeti bank felállítását, melynek előnyeit, a nálamnál sokkal hivatottabbak kifejtették, bizonyították annak az országra minden tekintetben előnyös voltát. Ennélfogva én az önálló nemzeti bank eredményével ennek folyományaként az önállósággal kívánok foglalkozni, és pedig, a mint előbb is emiitettem, társadalmi állásomra való tekintettel, a gazdák szempontjából. Példát a gazdák életéből veszek. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) P. o. ha egy fiatal kezdő gazda tele az igyekezet, a szorgalom, a munkabírás és a tudás minden erejével, de közösségben kénytelen gazdálkodni egy nagyobb egy hatalmasabb, vagy mondjuk, magasabb állású társával, mi lesz ennek a következménye ? ki, hogy az illető kezdő gazda bármilyen igyekezettel, szorgalommal bir is, de arra a gondolatra, hogy neki a közös társ esetleg gáncsot, akadályt talál vetni, az ő működését nem tartja helyesnek, az illető gazda tépelődővé válik, folytonosan aggódik, hogy az én munkám, az én végzett dolgom jó lesz-e, meglesz-e vele elégedve az én hatalmasabb társam. Pedig azt nagyon jól tudjuk, hogy a tépelődéssel, aggodalommal végzett munka nem lehet eredményes, nincsen azon szerencse, nincsen azon Isten áldása. (Ugy van ! ügy van ! a baloldalon.) Ellenben, ha a fentemiitett fiatal gazda önállóságra jut, ha kezdetben küzd is anyagi gondokkal és nehézségekkel, de önállósága, függetlensége érzetében bele viszi munkakörébe, boldogulásának összes alapjait, az igyekezetet, a szorgalmat, a tehetséget, a munkabírást és hogyha ezzel még a takarékosság is párosul, akkor az illetőnek okvetlenül boldogulnia kell, mert az örömmel és jókedvvel teljesített munkán Isten áldása van. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Hogy ez igy van az egyesek életében, azt nem kell bizonyítanom ; a ki megfigyeli az életet, az ezt láthatja mindenütt. De, hogy az államok életében is igy van, erre csak egy példára hiatkozom. Ott van az Egyesült-Államok példája. Micsoda óriási feUendülést, micsoda erőt támasztott életre az önállóság. Elsősorban életre keltette az összetartást, a minek folytán az Egyesült-Államok odavitték, hogy erejükkel ma úgyszólván uralják a világot. Hogy ez nálunk, Magyarországon is igy lenne, ahhoz kétség nem fér, mert egyesek alkotják az államot és a mint előbbi példámban kimutattam, hogy ha az az egyes igyekvő, fiatal gazda nehézségekkel küzd is eleinte, de később törekvéssel, szorgalommal ki tudja vivni azt, hogy munkájának gyümölcse lesz, igy van és igy lesz ez a nemzettel is általában, mert egyesek alkotják a nemzetet és egyesek jelleme tükröződik vissza az egész nemzet jellemében. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Hogy nemzetünk, ha önállóságra jut, boldogulni fog, ezt hiszem, állítom és vallom, sőt oly biztosnak tartom, mint a halált. Az önállóságnak, a függetlenségnek elengedhetetlen feltétele az önálló pénzügy, az önálló nemzeti bank, ezért ragaszkodom én szilárdan, törhetíenül, változatlanul hozzá. (Helyeslés balfelől.) Pedig minket gazdákat ijesztgetnek az önálló nemzeti bank ellenzői elsősorban azzal, hogy ha önállóságra jutunk, vagyis megkapjuk a nemzeti bankot, akkor megdrágul a pénzünk, s ez megrongál, sőt tönkretesz bennünket, hogyha pedig ehhez még kapunk önálló vámterületet is, akkor megfulladunk saját zsírunkban, vagyis annyira leszáll terményünk értéke, hogy nem tudunk boldogulni, nem tudunk exisztálni. Hát, t. képviselőház, én ezt képtelenségnek és lehetetlenségnek tartom, már csak azért is, mert azt hiszem, nem tud egyetlenegy tagja sem ennek a háznak felmutatni példát arra, hogy az önállóság, az önálló nemzeti bank, az önálló vámterület egy országot tönkretett volna. (Ugy van 1 balfelől.) Bikádi Antal: Nem, az emberek tették tönkre. 5*