Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-110
400 Hő, országos ülés tölt február 2'i-én, pénlekelh Tekintettel arra, hogy az 1911. évi február hó 23-ikán, csütörtökön tartott 109-ik országos ülés hiteles naplójában foglalt és a mentelmi bizottság által is egyértelműleg valónak elfogadott adatok szerint megállapítható: 1. hogy az elnök ama magyarázatával szemben, mintha a képviselőt a felszólalása joga csak abban az esetben illethetné meg, ha előzetesen a jegyzőknél szólásra jelentkezik, Hock János képviselő ur helyéről felállván a »házszabályokhoz« kért szót, de erre az elnök sem most, sem az egész jelenet lefolyása alatt nem reagált, (Ugy van! Ugy van! a, szélsőbaloldalon.) sőt következetesen figyelmen kivül hagyta, sigy a házszabályokban gyökerező jogának megóvása érdekében kényszeritette a szólásra jelentkezett képviselőt, hogy állandóan állva maradjon, s jogát folytonosan követelje ; tekintettel arra, hogy nevezett képviselő ur ezenközben semmi különösebb rendzavarást el nem követett, a mely elnöki rendreutasitásra okul és alkalmul szolgálhatott volna, sőt magaviselete még csak elnöki figyelmeztetést sem vont maga után —, sőt valónak fogadva, hogy az elnök a nevezett képviselőt rendreutasította volna, de nevezett képviselő és a körülállók, maguk a gyorsírók sem hallották azt a rendreutasitást, akkor sem tekinthető tehát az elnök ezen rendreutasitása liázszabályszerűnek ; tekintettel arra, hogy a házszabályok 255. §-ának második bekezdése csak azon esetekben engedi meg a rendzavaró képviselőnek a mentelmi bizottsághoz való utasítását, ha az illető a rendzavarást a tárgyalást vezető elnöknek, a házszabályok szerinti figyelmeztetése, rendreutasitása daczára is folytatja és az elnök fegyelmi jogköréhez tartozó összes eszközök hatálytalannak bizonyultak; tekintettel végül arra, hogy Hock János képviselő ur az elnöki intézkedés elleni engedetlenséget és a rendzavarást meg sem kezdette, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) tehát alkalmas sem volt a rendzavarást és az elnöki intézkedés elleni engedetlenséget folytatni, mert sem elnöki figyelmeztetésben, sem rendre/utasításban a körülötte lévők és a gyorsírók hallomása szerint nem részesült : mindezeknél fogva Hock János képviselő urnak a mentelmi bizottsághozjtörtént utalása tárgytalan, s a felett a ház napirendre tér.« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Győrffy Gyula képviselő urat illeti a szó. Győrffy Gyula: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A kisebbség a mentelmi bizottságban azon szerintem köteles feladatot tekintette czéljául, hogy a ház tanácskozási rendjének helyreállítására és megóvására a tényeknek és házszabályoknak megfelelő javaslat tétessék. A tények tekintetében a kisebbség azon álláspontra helyezkedett, hogy ámbár az elnöki eljárást ugy, a mint azt a tegnap elnöklő elnök ur a házban előadta, sem Hock János képviselő ur, sem az itt körülötte állók, sem a gyorsírók egyáltalában nem hallották, mégis az elnöki szavahihetőségbe vetett bizalmunk alapján, valónak fogadván el, ugy gondoljuk, hogy ez esetben sem történt renitenczia az elnökkel szemben, mert (Halljuk! Halljuk ! Elnök csenget.) az elnöki tekintély és a ház tekintélye is megköveteli azt, hogy az elnöki enuncziácziók a ház tudomására jussanak, vagyis az egész ház hallja őket, de hogyha <az enuncziácziónak valami konzekvencziái, pláne személyekkel szemben, ha mindenki nem is hallja őket, de az, a kire vonatkozik, az illető egyén, hallotta, légyen, (ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) és minthogy Sem a mentelmi bizottság többsége, sem az elnök ur, sem a hiteles gyorsírók, sem mi, a kik itt voltunk, senki sem állította azt, hogy Hock János t. képviselő ur az elnöki figyelmeztetéseket és rendreutasításokat hallotta volna, ennélfogva a kisebbség azt proponálja, hogy térjünk napirendre a kérdés fölött. (Mozgás a jobboldalon.) azon a czimen, hogy Hock János t. képviselő urnak nem volt alkalma az elnöki intézkedésekkel szemben renitencziát tanúsítani. De a többség ezt a propozicziót nem fogadta el; és igy kénytelenek voltunk a háznak ezt az indítványunkat előterjeszteni. Mielőtt azonban a t. ház e kérdésben határoz, szükséges, hogy minden egyes tagja a kérdéssel objektíve tisztában legyen. (Felkiáltások a jobboldalon : Tisztában vagyunk. Ellenmondás a szélsőbaloldalon.) Kérem, hasonló kérdéseket többségi és hatalmi kérdésekké tenni, nem helyes. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Soha, semmiféle parlament ezt nem fogadta el és nem követte, és legkevésbbé van helyén nálunk, a hol úgyis a kisebbség védelme egyedül az elnöktől függ. (Mozgás a jobboldalon.) T. képviselőház ! Hogy teljes objektivitással láthassa a t. ház a kérdést, vissza kell térnünk Ja többségi vélemény előadójának azon kijelentésére, hogy hol és miként van megállapítva az a sérelem, a melyet állítólag Hock János t. képviselő ur elkövetett. Az előadó ur szerint e sérelmet megállapítja a ház jegyzőkönyvének hiteles kivonata, a mely azt tartalmazza, hogy a vita folyamán Hock János képviselő ur a képviselőházat folytonosan zavarván, ezért utasította a ház a mentelmi bizottsághoz. Az előadó ur azonban előadása folyamán hangsúlyozta, hogy nem a rendzavarás az, a miért a ház elnöke és a ház a bizottsághoz utasította a képviselő ur ügyét, nem a felett bíráskodott és tesz javaslatot a t. háznak a mentelmi bizottság többsége, hanem azért, mert az elnök személyét megsértette. (Mozgás.) Lovászy Márton : Embernek nevezte ! (Mozgás.) Győrffy Gyula : Ha a mentelmi bizottság többsége a ház határozatát respektálni akarta és akarja, ha a ház saját határozatát respektálni akarja, akkor a mentelmi bizottság többségének javaslatát abból az okból sem fogadhatja el, mert sem a tegnap elnöklő elnök ur, sem a ház sérelmet az elnök személye ellen _H° c k János t. képviselő
