Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-107

318 107, országos ülés 1911 február 21-én, kedden. oldalról történnek, ne tessék e miatt túlságos érzékenynek lenni. (HelyeslésJőbbfelől. Zaj.) Gr. Batthyány Tivadar : Én nem vagyok érzé­keny, folytatom. Gr. Batthyány Pál: Akkor hát dobjanak ki minket. (Zaj jóbbfelől.) Hock János: Az sem beszéd, hogy ez volna a legjobb ; olyan jogon ülünk itt mint az ur. (Nagy zaj jóbbfelől.) Egy hang (johbfelől) : Hock ne beszéljen. Hock János: Ki mondja ezt ? (Folytonos nagy zaj.) Ifj. Erdély Sándor: Én, Erdély Sándor ! Hock János : Miért ne beszéljek ? Semmiféle éretlen gyerektől . . . (Folytonos nagy zaj.) Elnök: Hock János kéj)viselő urat rend­zavarásért kénytelen vagyok rendreutasítani. (Fel­kiáltások a szélsőbaloldalon: Nem ő zavarja !) Lovászy Márton : Tessék azon az oldalon is rendreutasítani. (Zaj.) Kovács János : Nekik mindent szabad ! (Nagy Elnök: Kérem a képviselő urakat, szíves­kedjenek a ház mindkét oldalán higgadtságukat megőrizni. (Élénk helyeslés.) Eitner Zsigmond : Hogyan mondhatja itt azt, hogy pap ne beszéljen ? Itt nem pap, hanem kép­viselő. (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Batthyány Tivadar: A felvett fonalat foly­tatva, bátor vagyok becses figyelmét felhívni arra, hogy ezen szakasz utolsó bekezdése értelmében elvitázhatatlan joga minden képviselőnek az, hogy az ezen 1. §. utolsó bekezdésében foglalt propoziczió­val szemben indítványt tehessen arra nézve, hogy a ház a bankstatutumnak más szakaszait is módo­sítsa, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ez oly világos tény, a melynél világosabbat és megczáfolhatatla­nabbat alig lehet felállítani. Méltóztassanak a kérdést a maga gyakorlati lefolyásában szem előtt tartam. Ha nem méltóztat­nak megengedni azt, ha a többség nem járul hozzá ahhoz, hogy a bankstatutumot a maga teljes egé­szében pontonkint tárgyaljuk, akkor azok, a kik más szakaszokat akarnak módosítani, mint a me­lyek módosítását a kormány proponálja, kénytele­nek lesznek az 1. §. utolsó bekezdéséhez egyszerre előterjesztem mindazon szakaszokra a módosításo­kat, a melyeket szükségeseknek tartanak. Szilassy Zoltán : Tegyék meg névszerinti sza­vazással ! (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbalol­dalon : Meg is tesszük !) Szent-Iványi Gyula: Tudjuk ! (Folytonos zaj.) Gr. Batthyány Tivadar: így is lehet tárgyalni, ugy is lehet tárgyalni. Ha az igen tisztelt többség el fogja határozni, hogy a bankstatatumnak csak azon szakaszait tárgyaljuk külön, a melyek itt a javaslathoz vannak csatolva, akkor kénytelenek leszünk az 1. §. ezen utolsó bekezdéséhez egyszerre megtenni összes módosításainkat. Ebből azután oly khaosz fog előállani, (Zaj és ellenm-ondésok jóbbfelől.) a mely legalább is ennek a tárgyalásnak a komolyságát a legvégsőig kompromitálja. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. Nagy zaj jóbbfelől.) Vertán Endre : Megharagszik a császár ! Gr. Batthyány Tivadar : Én egyszerűen figyel­meztetem a t. házat erre a tényállásra, a melyet a t. urak is elismernek és ennek konzekvencziáira. Én helyesebbnek és czélszerűbbnek tartottam volna és tartom ma is, ha a bankstatutumot pon­tonkint tárgyaljuk. E czélból a leghelyesebb eljárás lett volna magát a bankstatutumot a maga egészében idehozni és ezen alkalommal, a midőn a bankstatutum és a törvény amúgy is ex-lexbe került, egy egész, komplett törvényt megalkotni. Tiszteletteljes kérésem tehát az, hogy igenis, a bankstatutumot pontonként tárgyaljuk. Ha a t. többségnek nem méltóztatik ebbe belemenni, akkor marad a második alternatíva, hogy az 1. §-szal kapcsolatosan tárgyaljuk a bankstatutu­mot, a midőn majd vissza kell nyúlnunk az 1878. az 1887. és az 1899. évi törvényekre, mert ezekben vannak — jól méltóztatnak tudni — az egyes szakaszok módosításai belefoglalva. Ezt kívántam az igen t. elnök ur előterjesz­tésének — hogy ugy mondjam — legfontosabb részére megjegyezni és kérni, hogy a statútumot pontonként méltóztassék tárgyaltatni. Hozzá­fűzöm még azt. hogy az elnök urnak azon javas­latát, hogy elsősorban a statútum pontozatai tárgyaltassanak, azután a javaslathoz csatolt egyezmény, hogy ezek, mint priuszok tárgyaltas­sanak a czim után azonnal, és csak ezek elfogadá­sával térjünk át az első szakasz tárgyalására, ezt a magam részéről teljesen helyeslem, magamévá teszem és elfogadom. Kérem indítványomnak elfogadását. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : T. képviselőház ! Tekintettel az előz­ményekre és még az általános vita befejezése előtt hozzám intézett kérdésre, a melyre akkor szándé­kosan nem nyilatkoztam, mert nem láttam az idejét elérkezettnek, minden esetre kötelességem­nek tartottam volna a gróf Batthyány Tivadar t. képviselő ur által felvetett kérdésre nézve nyilat­kozatomat megtenni, még azon esetre is, ha a t. képviselő ur most a házszabályokra való hivat­kozással ezt a kérdést a ház előtt újra fel nem hozza. (Halljuk! Halljuk !) Arra a kívánságra nézve, hogy a törvényjavas­lattal kapcsolatban az Osztrák-Magyar Bank alap­szabályainak összessége napirenden lévőnek tekin­tessék és hogy az alapszabályok minden szaka­szához, a részletes vita folyamán, hozzá lehessen szólni, ezzel a kívánsággal szemben én, elnöki kötelességem és felelősségem teljes tudatában, kénytelen vagyok a leghatározottabban kijelenteni, hogy azt a házszabályok szempontjából abszolúte teljesithetetlennek tartom. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.) Kérem a képviselő urakat, az ügy érdekében, szíveskedjenek türelem­mel és nyugalommal meghallgatni. Nézetem szerint ez a kívánság többszörösen és súlyosan beleütközik házszabályainkba és annak • teljesítése a tanácskozások házszabályszerű rendjét

Next

/
Oldalképek
Tartalom