Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-96
18 96. országos ülés 19ÍÍ február 8-án, szerdán. (Halljuk ! Halljuk !) a mely feliratot a készpénzfizetések felvétele ügyében intézett a vármegye a képviselőházhoz. Tudvalevőleg Zólyom vármegye több más vármegyével és törvényhatósággal együtt, a melyek hasonló tartalmú feliratokat intéztek a képviselőházhoz, akkor küldte fel ezt a feliratát, a mikor már a gróf Khuen-Héderváry-kormány hatalmának teljes erejében ült rá a nemzet nyakára, (Igaz! Ugy van / a szélsőbaloldalon.) márczius 10-én, a mikor már kezdetét vette az a preparálás, a melynek látható eredményeként szerencsénk van túloldali, munkapárti t. képviselőtársainkhoz. Azt mondja Zólyom vármegye (olvassa) : »Felesleges volna bizonyitani, hogy a gazdasági önállóság és függetlenség egy nemzetnek és államnak olyan attribútuma, a mely nélkül a maga sorsáról, boldogulásáról szabadon nem rendelkezhetik, a mely nélkül nem fejtheti ki teljes gazdasági önállóságát és hatalmát, a mely nélkül gazdaggá és nagygyá nem lehet. Más az, hogyha politikailag és gazdaságilag önálló államok gazdasági érdekeik védelmére egymással szerződnek és más a. mi viszonyunk Ausztriához, a melylyel szemben a szerződés feltételeit a kényszerhelyzet parancsolja ránk. A gazdasági önállóságra és függetlenségre való törekvés nemzeti vagyonosodásunknak és megerősödésünknek, Magyarország fenmaradásának és jövő felvirágzásának feltétele és követelménye, s nem szabad semmit feladnunk, a mi ezen czélhoz közelebb visz. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A készfizetések felvétele is ezt a czélt szolgálja. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Külföldi hitelünk és a forgalom ezáltal megszabadul egy a szabad mozgást megbénit-ó és állami és közgazdaságunkra káros bilincstől és Ausztriával szemben visszaszerezzük a gazdasági függetlenségnek egyik fontos eszközét. Hogy az önálló bank felállítása a készfizetések behozatalával a technikai keresztülvitel szempontjából igen-igen meg volna könnyitve, azt alig szükséges említenünk.« T. ház! Ezt mondotta Zólyom vármegye.; ezt mondta gróf Tisza István; ezt mondta programmbeszédjében a t. munkapárt igen sok tagja. Ezzel szemben tehát a tényleges helyzet és az eredmény, a mikor a készfizetések felvételének kötelező kimondását kikapcsolták a benyújtott törvényjavaslatból, nem mást mutat, mint porhintést és szemfényvesztést. (Elénk Jielyeslés a szélsőbaloldalon.) Ez az a politika, t. képviselőtársaim, a melyre ráillik a túloldalon velünk szemben használt kalandorpolitika elnevezés, a midőn bennünket vádoltak azzal, hogy mi Ígéreteinket és azokat a kötelezettségeket, a melyeket & választóknak tettünk, nem teljesítjük. (Zaj.) Én mást nem mondhatok, önöktől vettem a kalandor szót, méltóztassék seperni mindenkinek a saját háza előtt és ott keressék azt, a mit a mi oldalunkon keresnek. (Helyeslés balfelől. Felkiáltások : Szünetet J) Még talán az 5, §-szal röviden végzek. (Halljuk/ Halljuk ! balfelől.) Van ennek a törvényjavaslatnak egy kedves szakasza, az 5. §. Mindnyájan tudjuk, hogy mi a törvény, azt bővebben magyarázni felesleges, azonban azt eddig nem tudtuk, hogy valami olyasmiből is lehessen törvény Magyarországon — a hogy ezt az 5. §. czélözza — a mit az országgyűlés két háza el nem fogad és ha el nem fogad, akkor a király sem szentesíthet, tehát nem válhatik belőle törvény. Ennek daczára egy nóvummal állunk szemben. A kormány a törvényjavaslatban automaticze törvényerővel ruházna fel a hatalmi tényezők valami olyant, a mit törvénynek és törvényes kellékekkel felruházottnak nevezni nem lehet. Eddig én csak olyan automatát ismertem, a melynek a gépezetét ha meghúzzák, bonbon vagy gyufa ugrik ki belőle, de még olyan automatát nem ismertem, a melynek gépezetét ha Lukács pénziigyminister ur vagy Héderváry Károly ministerelnök ur meghúzza, akkor automaticze egy törvény ugrik ki belőle, a nélkül, hogy a törvényes kellékekkel volna felruházva. Ez találékonyságnak nagyon szép, experimentálásnak nagyon gyönyörű dolog, azonban én ugy tartom, hogy éj)en az alkotmánynyal, a törvénynyel, a törvényes szokásokkal összefüggő kérdéseknél egy nemzetneka találékonyságra és az experimentálásra nem szabad súlyt helyezni és abban az irányban félrelépni. (Helyeslés balfelől) Végzetes tévedés ez a szakasz még akkor is, ha tudatos, alkotmányellenes merényletnek nem is akarjuk megbélyegezni, és szerintem nem azok ülethetők a Tisza István szerinti kifacsart észjárás vádjával, a kik ezen szakasz törvényességét kétségbevonják, hanem, igenis, szerintem azoknak van kifacsart észjárásuk, a kik azt vitatják, hogy ez a törvény, ez a szakasz a magyar alkotmánynak, a magyar törvénynek, a magyar jogszokásoknak a szellemével és követelményeivel megegyezik, (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ez a szakasz szomorú preczedenst alkothat; nem mondom, hogy alkalmazni fogják bizonyosan ezt a preczedenst a magyar állami önállóságnak rovására, de alkalmazhatj ák. Nekem az a nézetem, hogy még akkor sem, hogyha előnyt akarunk elérni Ausztriával szemben, — mint a hogy azt állítja a pénziigyminister ur és állítják munkapárti t. képviselőtársaim, hogy ez a szakasz előnyt biztosit nekünk Ausztriával szemben — még akkor sem, ezen előny árán sem szabad rést ütni alkotmányunkon. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ábrahám Dezső : Veszedelmes preczedens ! Eitner Zsigmond : Ha megcsinálják az egyiknél, megcsinálják a másiknál is. Kun Béla: Nem szabad egy ad hoc esetben, mint a milyen ad hoc esetet foglal magában a jelen szakasz Ausztriával szemben, hogy valamit kivívjunk, rést ütnünk azon az épületen, a mely a magyar alkotmánynak legalább eddig a magyar hazafiak által meg nem támadható épületét, tehát szentségét képezte. (Igaz! Ugy van! baljelöl.)
