Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-103

Í03. országos ülés Í9ÍÍ február 16-án, csütörtökön. 223 ban egy ezeresztendős náczió nélkülözni kénytelen legyen a gazdasági élet egyik fundamentális berendezkedését. Mi, a kik a függetlenségi és 48-as párt padjain ülünk, követeltük, követeljük és követelni fogjuk mindig, a mig a magyar nemzet régre meg nem érti, azt, hogy szembe kell szállni a királyi vétóval, szembe kell szállni a császári vétóval is, mert a magyar alkotmány nem ismerhet el más vétót, mint a magyar nép vétóját, a magyar nép pedig függetlenséget akar politikai téren, gazdasági téren, ez az ország érdeke, a közösség, a császári érdek az osztrákok érdeke, én nemzetem ügyét szolgálom és nem fogadom el a törvényjavaslatot. (Élénk éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások : Szünetet kérünk !) Elnök: Schuller Eezső képviselő ur a házszabályok 215. szakasza értelmében személyes megtámadtatás czimén kér szót. Schuller Rezső: T. ház! Sümegi Vilmos t. képviselőtársam engem személyemben támadt meg. Sümegi Vilmos: Nem támadtam meg, sőt dicsértem. Schuller Rezső: Kétes dicséret. Tallián Béla: Ebben tökéletesen igaza van. Köszönjük az ilyen dicséretet. (Zaj. Elnök csenget.) Schuller Rezső: Emiitette, hogy én az ügyvédi vizsgálatom letevése alkalmából országos reszenzust keltettem akkori magamtartásával. Meg fogom mondani a végén, hogy a dolog hogy történt, és ebből a tárgyilagosság előtt ki fog tűnni, hogy a dolog némifcép máskép állott, mint a t. képviselőtársam mondja, de mindenekelőtt bátor volnék a t. képviselő úrhoz azt a kérdést intézni, hogy ő fiatal korában ostobaságot sohasem követett el ? (Nagy mozgás.) Sümegi Vilmos : Nemzetem ellen soha ! Hantos Elemér: Még később is. Sümegi Vilmos : De rendben van, beismerte. (Zaj. Elnök csenget.)^ Schuller Rezső : És ha én tényleg ostobaságot követtem volna el, akkor felettem is méltányosabb Ítéletet mondhatót volna el. Sümegi Vilmos: Már mondtam is. Schuller Rezső: Bátor vagyok azonban még egy megjegyzést tenni, t. képviselő ur emiitette, hogy én azóta nagyon javultam és én az elismerést köszönettel tudomásul vettem. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Honoráljuk !) Bátor vagyok, hogy félreértéseknek ki ne legyek téve azonban azt is megjegyezni, hogy nemcsak itt a ház szine előtt javultam, hanem azt az irányt és azt a meggyőződést, a melyet itt a ház szine előtt képviseltem beszédemben is, már évek óta nehéz viszonyok közt otthon, a mi kis viszonyaink közt is képviseltem, (Általános, élénk helyeslés.) sokszor megtámadtatások árán és egész egyéniségem exisztencziám latba vetése mellett (Elénk helyeslés jobbfelöl.) és én azt hiszem, hogy egy ilyen emberrel szemben nem egészen lojális őt ugy feldicsérni, (Igaz ! ügy van ! jobbfelől.) a hogy azt a t. képviselőtársam tette. De szabad talán még arra is emlékeztetnem, hogy ha tényleg akkor egy hibát elkövettem volna, az égben is több öröm van egy bűnbánó felett, mint ezer jámbor felett. (Tetszés és taps jobbfelől.) De a dolog nem is áll ugy, mint a hogy a t. képviselő ur előadta, hanem ugy történt, hogy én akkor egy roppant ideges, neuraszténikus ember voltam és a mikor a szöveget nekem felolvasták, nekem szemembe tűnt ez a néhány szó : örökre hű leszek. Ebben a vizsga utáni neuraszténikus állapotban és tekintettel arra, hogy nekem egy német újság akkorában azt az ajánlatot tette, hogy telejsedjem ott le és lépjek be az ottani szerkesztőségbe és ez lebegvén szemem előtt, hamarjában feltűnt, hogy most azt kelletett mondani : »esküszöm, hogy mindenkor hű leszek*. Ezért kérdeztem az illető vizsgálóbizottság elnökét, a mint a képviselő ur is mondta, hogy akkor is kötelezve leszek-e az eskü által, ha kivándorlók, vagyis ha a magyar állampolgárság kötelékéből kiválók ? Ez vot az én, megengedem, tulideges és skrupulus kérdésemnek az indoka és ebből támadt azután ujsághiresztelések révén az a nézet, mintha én a magyar alkotmányra nem akartam volna esküt tenni. Ez volt az egész dolog lényege és kérem ezt tudomásul venni. (Elénk helyeslés és taps jobbfelől.) Sümegi Vilmos : T. képviselőház ! Csak egész röviden kívánok annyit kijelenteni, hogy nagyon meg vagyok elégedve (Derültség és zaj jobbfelől.) azzal az eredménynyel, melyet elértem. Az erdélyi részekben annak idején ez nagy feltűnést keltett és a képviselő ur mostani kijelentése bizonyára nagy örömet fog kelteni Erdélyben. Én a magam részéről örömmel fogadom az ő kijelentését. Vajha kijelentése az erdélyi részekben azzal a hatással járna, hogy mindenki ugy megváltoznék, mint a képviselő ur. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet után. Az elnöki széket Berzeviczy Albert foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Következik Egry Béla képviselő ur záróbeszéde. Egry Béla: T. képviselőház ! Az a nagyszabású, magas nívón álló és szakszerű vita, a mely a szőnyegen levő törvényjavaslat tárgyalása alkalmából itt a házban elhangzott, felold engem ama kötelezettség alól, hogy határozati javaslatomat bővebben és hosszasabban megindokoljam. (Halljuk! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Nagyban megkönnyítette helyzetemet Polónyi Géza t. képviselőtársamnak tegnapi felszólalása, a ki nagyszabású beszédében, alapos tudással s érvekkei és a bizonyítékok egész sorozatával mutatta ki azt, hogy a közös bank a magyarországi hitelviszonyokat ki nem elégíti és hogy nekünk, ha élni akarunk, feltétlenül szükségünk van az önálló magyar bankra. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A ki a pro és kontra felszólalásokat figyelemmel kisérte,, tényként állapithatja meg azt, hogy