Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-96

14 96. országos ülés 1911 február 8-án, szerdán. fizetések felvételének kimondása nélkül idehozott törvényjavaslat révén Magyarország és Ausztria között viszály ne támadjon, mely egyúttal a magyar kormányt is megbuktathatja, akkor lehetetlen azt a következtetést is le nem vonnunk, hogy valakinek mégis csak a rövidebbet kell húznia, és az a sajnos, hogy a rövidebbet a magyar nemzet húzza, (Ugy van ! Ugy van ! balról.) és mindaddig a inig az ujj húzásnak ilyen elméletével állunk szemben, a milyet gróf Tisza István t. képviselő ur hirdetett, addig a magunk jogait, törvényben kifejezett igazait mindig csak papiron fogjuk tartani, de valóra sohasem váltjuk, mindaddig ez az ujjhuzás azzal a szomorú, a nemzetre nézve leverő eredménynyel fog járni, hogy mi fogjuk húzni a rövidebbet. (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Hát ez lehet nemzeti munka a t. túloldal részéről, gyönyörködjenek ebben az önök választói, de mi ehhez a munkához a magunk részéről hozzá nem járulunk. (Helyeslés a, szélsőbaloldalon.) Egyik t. munkapárti szónok azt is mondotta, hogy a nemzet közvéleménye voltaképen nem is tudja, mi az az önálló nemzeti bank. Azt is mondotta egy munkapárti szónok, hogy a mit a vidéken, a perifériákon beszélnek, arra nem kell adni semmit, mert odalenn nem értenek hozzá. Ugy vagyok értesülve egész bizalmas helyről, hogy a mikor a kormány még nem határozta el magát arra a második, szerintem törvényellenes lépésre, hogy a bankprovizóriumot újra meg fogja hoszszabbitani: ennek a bankvitának szerinte hosszú, szerintünk nem hosszú, hanem törvényes és parlamentáris mederben való folytatása miatt és titkos rendeleteket küldtek le a főispán urakhoz, hogy a városi és megyei törvényhatósági közgyűléseken, ha lehetséges, olyan feliratokat vigyenek keresztül és olyan határozatokat hozassanak, a melyek kimondják azt, hogy az illető törvényhatóságok a nemzet nagy, eminens érdekei szempontjából helytelenítik, hogy ez a vita ilyen hosszura nyúlik. Gr. Batthyány Pál: Érdekes ! (Felkiáltások jobbfelől: Nagyon érdekes !) Kun Béla: Ha ezt nem tartotta feleslegesnek a. t. kormány, bizonyára nem lehet feleslegesnek tartani azokat a feliratokat sem, a melyek itt feküsznek a ház zöld asztalán, a melyek felett ebben a házban azok, a kik a szavazási túlhatalmat képviselik, bizony igen-igen könnyen napirendre fognak térni. Pedig azok a vármegyék és törvényhatóságok, a melyek ezeket a feliratokat az önálló magyar nemzeti bank felállítása és a készfizetések felvétele ügyében a ház elé terjesztették, nem gondolták azt, hogy olyan szomorú sorsuk lesz a feliratoknak, hogy voltaképen"' a t. ház azoknak tartalmával sem lesz ismerős, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) hogy azoknak a feliratoknak voltaképen nem lesz itt más rendeltetésük, mint az, hogy az ülés elején az irodaigazgató behozza, az ülés végén ismét kiviszi őket és azután irattárba helyezi. Andrics Tivadar: Mi elolvastuk. (Derültség balfelől.) Kun Béla : Ezekből a feliratokból más tanulságot nem lehet meríteni, mint azt, hogy a nemzet közvéleménye igenis határozottan akarja az önálló nemzeti bank felállítását és akarja a készfizetések felvételét. Nem untatom, a t. képviselőházat azzal, (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) hogy ezeket a feliratokat per longum et latum ismertessem, noha nyíltan megmondom, hogy áttanulmányoztam őket elejétől végig. Azonban mégis szükségesnek tartom, hogy tartalmukból egyet-mást elmondjak már csak azért is, mert bennük bőséges czáfolatát találom azoknak a felszólalásoknak, a melyeket a t. munkapárti szakértő urak a közös bank szabadalmának megújítása végett — hangoztatván annak nemzetboldogitó voltát — ebben a házban tettek. Nem fogom a feliratokat oly módon ismertetni, hogy ismétlésekbe bocsátkozzam, csupán azt olvasom fel belőlük, a mi a bankvitára vonatkozólag álláspontunk erősítésére és az önök álláspontjára gyengítése szempontjából uj adatot tartalmaz. Azt mondja Borsod megye felirata (olvassa) ; >>Egy nemzet önállóságának és függetlenségének sarktétele a gazdasági és pénzügyi önállóság. Minden aggodalom nélkül léptetnők soromjjóba azokért a nemzeti követelményekért magunkat, a melyek hivatva lesznek gazdasági önállóságunkat annak idején biztosítani. Tehetjük ezt, mert teljesen tudatában vagyunk annak a gazdagságnak, a mely hazánk Isten áldotta földjében és lakosainak munkás kezében rejlik.« Nem igaz tehát, hogy nincs meg ebben az országban a gazdasági erő az önálló bank felálliT/ti Síi Tel nézve; megvan az a munkáskezekben, megvan a magyar nép erejében és szivében, csak életre kell azt kelteni, és a magyar nemzeti függetlenség előmozdítására felhasználni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Azt mondja továbbá Borsod vármegye (olvassa) : »Minden magyar hazafinak köztudata szerint a magyar jegybank felállítása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy Magyarország gazdaságilag önálló lehessen, a mely önállóság pedig az ország felvirágzását, népének boldogulását jelentené; csak igy valósithatjuk meg régi álmunkat, az önálló szabad Magyarországot*. Kecskemét azt mondja (olvassa) : »Az önálló magyar jegybank létesítésében az egész ország hazánk gazdasági önállósága megvalósításának méltán első lépését és eszközét látja, mely egyik legkifogástalanabb tényező lesz abban a tekintetben is, hogy Magyarország önállóságának minden lehető alkalommal háttérbe szorított tényét más országok és nemzetek előtt félreérthetetlenül kifejezésre juttassa«. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Kecskemét város feliratában érvet kapunk azon meggyőződésünk mellett, hogy az önálló magyar jegybank nemcsak a magyar nemzet sajátságos gazdasági érdekének istápolására nézve feltétlenül szükséges, hanem arra vonatkozólag is, hogy a külföld szemébe ne ugy jelenjünk meg, mint az összbirodalom tartozéka, hanem mint