Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-101

1 7ő 101. országos ülés 1911 február Pi-én, kedden. képviselek, A készfizetések dolgában megvallom és különös örömmel emelem ki, hogy t. képviselőtársammal, a többség ezen egyik legkiválóbb vezérférfiával teljesen egyetértek. Gróf Tisza István t. képviselőtársam volt szives utalni azokra az előnyökre, melyeket a készfizetés magával hoz. Justh Gyula t. képviselőtársam, midőn itt beszélt, felolvasott egy brosúrából, melyet gróf Tisza István évekkel ezelőtt irt meg. Ebben gróf Tisza István igen helyesen utalt arra, hogy a készfizetések felvétele egy elodázhatatlanul, abszolúte megvalósítandó probléma, az ország közgazdaságának nagy érdekei szempontjából. Gróf Tisza István, ha. jól emlékszem, kiemelte azt is, sőt meg is jósolta, hogy a mennyiben a készfizetések felvételére rá nem szánja magát a kormányzat, akkor előbb-utóbb az állami hitelügyek terén rendkivül nagy visszaesés fog előállani, mely oda fog vezetni, hogy a külföldÖD mi koronaértékben fizetendő kamatokra nem kapunk pénzt. Megjósolta évekkel ezelőtt azt is, hogy a mennyiben nem fogjuk a készfizetéseket felvenni, vissza fogunk esni oda, hogy mi, a nagyhatalom egyik tényezője, kénytelenek leszünk idegen pénzértékben, márkában, fontban, sterlingben fizetendő kamatokra magunkat kötelezni. Az én t. képviselőtársam nagyon helyes utón járt, midőn ezt megjövendölte, mert ime, az idén az a párt, melynek összehozatalában neki oly nagy érdemei voltak, kénytelen volt oly államkölcsönt felvenni, a melynél nem koronaértékben, hanem márkában fizeti a kamatokat. Holló Lajos: Itt van a kitűnő OsztrákMagyar Bank ! Nem lehetett fölvenni koronaértékű kölcsönt. Gr. Batthyány Tivadar: T * képviselőtársam azonkivül igen helyesen arra is utalt, hogy tulaj cl önképen —• legalább ugy emlékszem, gróf Tisza István mondotta ezt is, mások is mondották —• ma ott tartunk, hogy nekünk van koronaértékű állampapirkibocsátásunk, koronaértékű árfolyamon bocsáttatnak ezek, nem tudom, minő árfolyamon, de 90-es árfolyamon, vagy pláne 90-en alul bocsáttattak ki ezek a legújabb koronaértékű járadékok, holott mi aranyban fizetjük a kamatot. Tehát a mai nem készfizető állapotban a teherlapon aranyban fizetünk, ott aranykölcsönünk van, a vagyonalapon azonban csak koronaértékű kölcsönünk van, vagyis a kiadásnál a költségeket, a kamatokat, ugy-e bár, teljes aranyban fizetjük, mintha arany-rentét bocsátottunk volna ki, a midőn azonban a kibocsátott rentéknek ellenértékűt veszszükj kézhez, akkor csak koronaértékű árfolyamban kapjuk ezt. Sajnálom, hogy Szterényi József igen t. képviselőtársam, a ki a múltkor ezt a kalkiüácziót, a kamatveszteségi nagy terhet itt beledobta a vitába, most nincs jelen, mert megkérném őt, kegyeskedjék kiszámítani azt a differencziát, a mely abból áll elő, hogy nekünk nincs készfizetésünk, kegyeskedjék tőkében kiszámítani azt a differencziát, a mely előáü a most általam jelzett helyzetből, hogy t. í. korona-rentei árfolyamon kapjuk a pénzt, és aranyban fizetjük a kamatot. Kegyeskedjék kiszámítani, hogy minő differenczia állott be csak ennél a mostani emissziónál is, a midőn az aranyrente árfolyama tudtommal 110—-111, a koronarentéé pedig csak 92, vagy valamivel több. Jankovich Béla: 20%-kal többet kap. Holló Lajos: A paritás megvan és mégis 20% a differenczia. Jankovich Béla : Akkor megfelel az árfolyamnak. Gr. Batthyány Tivadar: Ugy látszik, nem jól fejeztem ki magamat, mert t. képviselőtársam engem rosszul értett. Különben, ha rosszul fejeztem ki magamat, kérem, olvassa elVTisza István beszédét, ott ez sokkal jobban meg van mondva, mint a hogy én elmondottam. Holló Lajos : Válaszoljon reá. Gr. Batthyány Tivadar: Méltóztassék csak Tisza Istvánnal polemizálni. Ott nagyon jól meg van mondva ez a differenczia. Én talán, ismétlem, rosszul fejeztem ki magamat. A tény azonban mégis csak az, hogy mi megértük azt a szégyent, hogy most márkában fizetendő kamatozó kölcsönt kellett felvenni, a tény az, hogy ezen állapotunk mellett, daczára annak, hogy felhatalmaztuk törvényben a kormány arra, hogy márkákban, frankokban is csinálhassa az emiszsziót, ott tartunk, hogy Francziaországban nem kaptunk kölcsönt, Németországban kaptunk, de csak márkában, a mi által beigazolást nyert gróf Tisza István jóslásának az igazsága. Arra kérem most a többséget, kezdve az én igen t. barátomtól, Jankovich Bélától végig, méltóztassék az én határozati javaslatomat már csak azért is elfogadni, hogy gróf Tisza István aradi jóslása itt megvalósuljon. Gróf Tisza István ugyanis, a mint itt beszédéből is hallottuk, azt méltóztatott kiemelni, hogy ő Aradon jósolt, ö azt mondotta, még pedig az osztrákoknak, hogy tessék a készfizetések felvételére magukat elhatározni, különben meg fogják sokszorosítani Magyarországon azoknak a táborát, a kik a gazdasági önállóságra és ezzel a kik az önálló jegybank felállítását kívánják. Azonban nem fogadták meg gróf Tisza István tanácsát Ausztriában, minélfogva a dolog természete azt hozza magával hogy vagy bennemarad gróf Tisza István a jóslásban, hogy t. i. az országban és itt a képviselőházban nem honorálják jóslatát és akkor azután a jövőre meggyengitjük ezt az igen nagy erőt, vagy pedig, és én erre kérem az urakat, elfogadják az én határozati javaslatomat, már csak azért is, hogy ezzel gróf Tisza Istvánnak Aradról Bécsbe küldött intelme a maga szankczióját megkapja. (Elénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon) Beszédem során már voltam bátor utalni azokra a rettentő költségekre, a melyeket a véderő részére kivannak. Én ebben a kérdésben természetesen a részletekbe itt bele nem bocsátkozhatom, mert ez nem tartozik e vita keretébe, hanem kénytelen vagyok e kérdésekkel foglalkozni abból a szem-