Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-99
február 11-én, szombaton. 115 99. országos ülés 1911 Elnök : Csendet kérek ! Lukács László pénzügyminiszter: ... és ez igen veszedelmes következményekre vezethetne: ennélfogva nem vagyok abban a helyzetben, hogy a ház asztalára tegyem le a titkos protokollumot. Hogy azonban mégis egy módot találjunk ennek a kérdésnek elintézésére, természetesen nem itt e házban, de a házon kivül, fogom kérni a t. ellenpártot, hogy legyen kegyes két bizalmi férfiút a maga köréből kiküldeni; fogom kérni ezt a pártot is, hogy hasonlóképen két bizalmi férfit küldjön ki. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondás a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások balfelől: Ez semmi I) Szmrecsányi György : Tessék parlamenti vizsgálóbizottságot kiküldeni ! (Zaj. Halljuk /Halljuk !) Ez nem lovagi torna ! (Felkiáltások a jobboldalon : Ez nem tetszik ? Nagy zaj .) Ez nem kaszinó ! Elnök (csenget) : Csendet kérek ! (Nagy zaj.) Szmrecsányi György: Parlamenti bizottságot ! Lukács László pénzügyminister: Én, t. képviselőház, hajlandó vagyok a négy bizalmi férfiúnak előterjeszteni az összes bizonyitékokat, a melyek alkalmasak e kérdés megitélésére, és nem kivánok semmi egyebet, mint csak azt az előzetes Ígéretet, hogy a mit ezek az urak találni fognak, arról nekem egy Írásbeli nyilatkozatot állítsanak ki. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Szmrecsányi György: Parlamenti vizsgálóbizottságot ! Lukács László pénziigyminister: Kérem a t. házat, hogy méltóztassék ezt tudomásul venni. (Hosszantartó, meg-megujuló éljenzés és taps a jobboldalon. Nagy zaj balfelől. Elnök ismételten csenget.)' Kubinyi Géza: Itt a bomba ! (Zaj balfelől.) Szmrecsányi György: Ugy látszik, hogy erre a nagy tapsra nagy szükség van ! (Megújuló taps és éljenzés a jobboldalon. Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások jobbfelől : Rendre !) Elnök (ismételten csenget) •. Csendet kérek! (Zajos felkiáltások a jobboldalon : Éljen Lukács! Folytonos zaj balfelől.) Dániel Gábor : Mit akar mindig Szmrecsányi! Elnök: Kérem a képviselő urat, hogy ne szóljon közbe. (Nagy zaj.) Csendet kérek ! Kénytelen leszek rendreutasítani a közbeszóló képviselő urakat. Gróf Andrássy Gyula képviselő ur személyes kérdésben kért szót; méltóztassék meghallgatni. (Nagy zaj.) Gr. Andrássy Gyula: T. képviselőház i (Halljuk ! Halljuk ! a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások a jobboldalon; Éljen Lukács! Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek ! (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Gr. Andrássy Gyula : T. ház ! Személyes kérdésben kérek szót. Először is azért, mert Désy Zoltán t. barátom a nevemet emiitette, de másodszor azért is, mert a Wekerle-kabinetnek egyetlen jelenlevő tagja vagyok és a t. pénzügyminister ur oly állítást hozott itt fel, a melyre vonatkozólag becsületbeli kötelességem nyilatkozni; (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) kötelességem azokkal a t. barátaimmal szemben, a kik nincsenek jelen és a kik visszás helyzetbe kerültek. (Zajos felkiáltások a jobboldalon : Polónyi is tagja volt! Nagy mozgás és zaj.) Elnök: Csendet kérek! Polónyi Géza : Nem tudják a kalendáriumot ! (Nagy zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Andrássy Gyula : Azt állította róluk tudtommal a t. pénzügyminister ur, hogy ők az osztrák kormánynyal folytatott tárgyalások során a közös bank álláspontjára helyezkedtek és hogy kötelezettséget vállaltak arra, hogyha bizonyos feltételeket betart a bank, akkor a közös bank meghosszabbítását fogják javasolni. (Zaj. Halljuk I Halljuk!) Igaz, hogy részt nem vettem minden tárgyalásban, de azért mondhatom, hogy ilyen megállapodás közöttünk létre nem jött. Mondhatom nyíltan és őszintén, mert nincs mit titkolni, hogy én igenis kívántam volna, hogy ilyen megállapodás létrejöjjön. Az én elvi álláspontom mindig az volt, hogy előnyös volna, ha a közös bank szabadalmára vonatkozólag a kiegyezés alkalmával megállapodnánk. Előnyös volna, mert azt hittem, hogy a készpénzfizetést abban az esetben tényleg meg is lehetne valósítani és előnyös volna, mert csak ugy képzeltem az egész anyagot elintézhetni és a gazdasági kérdést békés alapokra helyezhetni ugy, hogy az ország nyugodt, biztos fejlődésének ut nyittassék. Én azt hittem, hogy legjobb és legelőnyösebb volna egy időben ezen összes kérdéseket elintézni. Azonban függetlenségi kollégáim ezt nem akarták tenni, ők ragaszkodtak azon elvi állásponthoz, hogy az önálló bankot fel kell állítani. Ennek volt a következménye az, hogy nem tudtunk megegyezni és hogy ki kapcsoltatott ez a kérdés. (Nagy zaj és derültség jobbfelől.) Kár ezen ugy nevetni, t. képviselőtársam. (Zajos felkiáltások balfelől. Nem érti ! Nagy zaj. Halljuk ! Halljuk !) Nem volt okvetlenül szükséges tehát már akkor intézkedni. Ebben állapodtunk meg nagy sajnálatomra. Ha akár a hátam megett, tudtomon kivül egy ilyen megegyezés létesült volna, egész biztos lehet a t. pénzügjmiinister ur, hogy ezt nekem elmondta volna Wekerle pénzügyminister ur, ki ugyanazon állásponton volt, mint én, a ki szintén próbálta kapaczitálni a t. függetlenségi kollégákat arra, hogy fogadják el a közös bankot. Ha ilyen eredményt elért volna, biztosan tudtam volna róla. Hogy a jegyzőkönyvekben mi van, nem tudom. Lehet, el is akarom fogadni, hogy a t. minister ur teljes jóhiszeműséggel félrevezettetve egy-egy mondat által, állította fel a tézist; (Derültség jobbfelöl.) de csak ismételhetem, hogy ilyen megállapodás közöttünk nem volt és hogy sajnálatunkra akkor Kossuth Ferencz t. barátom fentartotta akcziószabadságát az egész vonalon a bankkérdésben, 15*
