Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-79

40 79. országos ülés 1911 formája az aranyért való vetélkedésnek. (Helyeslés a baloldalon.) Én azonban ugy látom, hogy ez a második korszak is már múlóban van ; hogy azok a túlsá­gosan felhalmozott aranykészletek mintha terhére kezdenének lenni a jegybankoknak ; tehát ugyan­azon jelenségek merülnek fel, mint a melyek fel­merültek az ezüstnél. (Zaj. Halljuk! Halíjuk!) En ugy látom, hogy a nemzetek kezdik belátni azt, hogyha ők a bankok pinczéjében felhalmozott óriási arany masszáktól várják az üdvösségüket és boldogulásukat, akkor alig tesznek egyebet, mint a mit a zsidók cselekedtek a pusztában, mi­kor aranyborjut öntöttek maguknak és azt imád­ták. Egy hang (a baloldalon): Most is! (De­rültség.) Lovászy Márton : Az a deviza-politika, nieljre annyi utalás történik és a melynek helyességét, jóságát eszem ágában sincs kétségbevonni, mert abban én feltétlenül egy nagyfokú haladást, a fejlődésnek egy ujabb stádiumát látom, az a de­viza-politika nem egyéb, miiit hogy a bankok — mert hiszen nemcsak az Osztrák-Magyar Bank üz deviza-politikát, hanem a világnak minden helye­sen működe' jegybankja — törekesznek arra, hogy a bank az ő aranykészletének egy részét, mely gyümölcsözetlenül hever pinczéjében, gyümölcsö­zőleg elhelyezze, és ez által abból a terméketlen­ségből, melyben ott a bank pinczéjében leledzik, kimozdítsa és termékeny tőkévé tegye. (Ugy van ! balról.) Ezzel szemben, t. ház, a mit én most mondtam, fel lehetne hozni és utalni lehetne arra, hogy hiszen csak néhány év előtt, három-négy é\ előtt zajlott le egy óriási nagy aranyháboru, melynek a krízise végigvonult az egész világon, t. i. az 1907. évi nagy krízis. Én azonban ugy látom, hogy ebben a krízis­ben az arany teljesen ártatlan. Mi okozta ezt a krízist ? Az, hogy Amerikában megtörtént az, a mi gyorsan fejlődő, rohamosan haladó országok­ban sűrűn elő szokott fordulni, hogy túlspekulá­ezió, árukban való túltermelés következett be. (Ugy van! balfelől.) Ennek logikus következ­ménye természetesen az áruk értékének devalvá­cziója, (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélső­baloldalon.) a mi a másik oldalon másban, mint az értékmérőnek, az arany árának emelkedésében nem nyerhetett kifejezést. A gazdasági élet jelenségei tehát kétfélék : vagy egyeznek a fejlődés irányával, vagy ellenkez­nek azzal. Ha egyeznek a fejlődés irányával, az a jellemzőjük, hogy tartósak és növekvők. Az ilyen jelenség azonban, mint a milyen az amerikai krízis volt, ellenkezvén a fejlődés irányával, múló és hamar megszűnik és kivételes, tehát belőle messzemenő következtetéseket vonni nem lehet. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Engedelmet kérek, ilyen körülmények között, a mikor azt ütjük, hogy az aranyban milyen túl­termelés következett be, a mikor azt látjuk, hogy az aranytermelő helyekről megindul a nagy arany­január 18-án, szerdán. folyamat és szétárad az egész világon, azt álli­tani, hogy ez az aranyáradat épen csak a mi hazánk határainál fog megállani és hogy épen csak a mi hazánkból fog visszafelé fordulni, legalább is jogosan nem lehet, s az ilyen állitásnak én semmi komoly alapot nem tulaj donitok. (Helyeslés a bal­és a szélsőbaloldalon.) A tények is ezt bizonyitják. Az előttem szólt t. képviselőtársaim, Kelemen Samu t. képviselő­társam, sőt a túloldalról Jankovich Béla t. kép­viselő ur is statisztikai adatokkal bizonyították be, hogy nálunk nem aranykiszivárgás, hanem aranybeszivárgás folyik, és én nem akarok a t. túl­oldal szónokaival versenyre kelni a jóslások terén, de annyit bátran mernék állítani, hogy egy bizo­nyos időszak múlva, mondjuk 5 vagy 10 év múlva Magyarországon mindenesetre több pénz és több arany lesz forgalomban, mint ma. Aranykiszivár­gásról tehát komolyan beszélni, azt hiszem, nem lehet. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A t. képviselő ur harmadsorban — a mi ezzel összefügg — az iránt kivan garancziát, hogy kamatlábemelés nem lesz, illetőleg, hogy a magyar bank kamatlába nem lesz magasabb, mint például az osztrák banké volna, vagy a közös banké. T. képviselőház! Vájjon melyek azok az okok, a melyek a bankokat általában és igy a felállítandó magyar bankot is kamatlábemelésre, a kamatláb­nak magas színvonalon tartására indíthatják ? Háromféle okot tudok elképzelni. (Halljuk! Halljuk !) Az egyik, a miről már szólottam, az arany­kiszivárgás. A másik a túlspekuláczió, vagyis a mikor a gazdasági élet nagyon is a koczkázatokra ragad­tatja magát, a mi könnyen krízisre vezethet. Ebben az esetben a banknak kötelessége kamatláb­emeléssel figyelmeztetni és óvatosságra inteni a közönséget. Én azt hiszem, semmi kifogást az ellen emelni nem lehet, hogy az a fölállítandó magyar nemzeti bank ezt a missziót is teljesítse, de azt imputálni, hogy azt csak az önálló magyar bank fogja teljesíteni, semmi körülmények közt nem lehet, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) mert hiszen ez a feladat a világ minden jegybankjának osztály­részül jutott. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélső­baloldalon.) A jegybank egyik legfontosabb funkeziója az, hogy figyelemmel kísérője, hőmérője legyen a nemzet gazdasági életének, (Ugy van! a szélső­baloldalon.) hogy érzékenységével rögtön feltün­tesse, ha abban a nemzeti gazdasági életben kóros jelenségek mutatkoznak, és azok leküzdésére a maga eszközeit foganatba vegye. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A közös bank berendezése mel­lett épen ettől vagyunk megfosztva, mert hiába vagyunk mi gazdasági közösségben Ausztriával, Magyarország önálló és önczélu gazdasági életet él, (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) a melynek külön jelenségei, külön betegségei vannak. A közös gazdasági berendezkedés mellett épen attól vagyunk megfosztva, hogy ezeket a jelenségeket konsta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom