Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-79

40 79. országos ülés 1911 formája az aranyért való vetélkedésnek. (Helyeslés a baloldalon.) Én azonban ugy látom, hogy ez a második korszak is már múlóban van ; hogy azok a túlságosan felhalmozott aranykészletek mintha terhére kezdenének lenni a jegybankoknak ; tehát ugyanazon jelenségek merülnek fel, mint a melyek felmerültek az ezüstnél. (Zaj. Halljuk! Halíjuk!) En ugy látom, hogy a nemzetek kezdik belátni azt, hogyha ők a bankok pinczéjében felhalmozott óriási arany masszáktól várják az üdvösségüket és boldogulásukat, akkor alig tesznek egyebet, mint a mit a zsidók cselekedtek a pusztában, mikor aranyborjut öntöttek maguknak és azt imádták. Egy hang (a baloldalon): Most is! (Derültség.) Lovászy Márton : Az a deviza-politika, nieljre annyi utalás történik és a melynek helyességét, jóságát eszem ágában sincs kétségbevonni, mert abban én feltétlenül egy nagyfokú haladást, a fejlődésnek egy ujabb stádiumát látom, az a deviza-politika nem egyéb, miiit hogy a bankok — mert hiszen nemcsak az Osztrák-Magyar Bank üz deviza-politikát, hanem a világnak minden helyesen működe' jegybankja — törekesznek arra, hogy a bank az ő aranykészletének egy részét, mely gyümölcsözetlenül hever pinczéjében, gyümölcsözőleg elhelyezze, és ez által abból a terméketlenségből, melyben ott a bank pinczéjében leledzik, kimozdítsa és termékeny tőkévé tegye. (Ugy van ! balról.) Ezzel szemben, t. ház, a mit én most mondtam, fel lehetne hozni és utalni lehetne arra, hogy hiszen csak néhány év előtt, három-négy é\ előtt zajlott le egy óriási nagy aranyháboru, melynek a krízise végigvonult az egész világon, t. i. az 1907. évi nagy krízis. Én azonban ugy látom, hogy ebben a krízisben az arany teljesen ártatlan. Mi okozta ezt a krízist ? Az, hogy Amerikában megtörtént az, a mi gyorsan fejlődő, rohamosan haladó országokban sűrűn elő szokott fordulni, hogy túlspekuláezió, árukban való túltermelés következett be. (Ugy van! balfelől.) Ennek logikus következménye természetesen az áruk értékének devalvácziója, (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) a mi a másik oldalon másban, mint az értékmérőnek, az arany árának emelkedésében nem nyerhetett kifejezést. A gazdasági élet jelenségei tehát kétfélék : vagy egyeznek a fejlődés irányával, vagy ellenkeznek azzal. Ha egyeznek a fejlődés irányával, az a jellemzőjük, hogy tartósak és növekvők. Az ilyen jelenség azonban, mint a milyen az amerikai krízis volt, ellenkezvén a fejlődés irányával, múló és hamar megszűnik és kivételes, tehát belőle messzemenő következtetéseket vonni nem lehet. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Engedelmet kérek, ilyen körülmények között, a mikor azt ütjük, hogy az aranyban milyen túltermelés következett be, a mikor azt látjuk, hogy az aranytermelő helyekről megindul a nagy aranyjanuár 18-án, szerdán. folyamat és szétárad az egész világon, azt állitani, hogy ez az aranyáradat épen csak a mi hazánk határainál fog megállani és hogy épen csak a mi hazánkból fog visszafelé fordulni, legalább is jogosan nem lehet, s az ilyen állitásnak én semmi komoly alapot nem tulaj donitok. (Helyeslés a balés a szélsőbaloldalon.) A tények is ezt bizonyitják. Az előttem szólt t. képviselőtársaim, Kelemen Samu t. képviselőtársam, sőt a túloldalról Jankovich Béla t. képviselő ur is statisztikai adatokkal bizonyították be, hogy nálunk nem aranykiszivárgás, hanem aranybeszivárgás folyik, és én nem akarok a t. túloldal szónokaival versenyre kelni a jóslások terén, de annyit bátran mernék állítani, hogy egy bizonyos időszak múlva, mondjuk 5 vagy 10 év múlva Magyarországon mindenesetre több pénz és több arany lesz forgalomban, mint ma. Aranykiszivárgásról tehát komolyan beszélni, azt hiszem, nem lehet. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A t. képviselő ur harmadsorban — a mi ezzel összefügg — az iránt kivan garancziát, hogy kamatlábemelés nem lesz, illetőleg, hogy a magyar bank kamatlába nem lesz magasabb, mint például az osztrák banké volna, vagy a közös banké. T. képviselőház! Vájjon melyek azok az okok, a melyek a bankokat általában és igy a felállítandó magyar bankot is kamatlábemelésre, a kamatlábnak magas színvonalon tartására indíthatják ? Háromféle okot tudok elképzelni. (Halljuk! Halljuk !) Az egyik, a miről már szólottam, az aranykiszivárgás. A másik a túlspekuláczió, vagyis a mikor a gazdasági élet nagyon is a koczkázatokra ragadtatja magát, a mi könnyen krízisre vezethet. Ebben az esetben a banknak kötelessége kamatlábemeléssel figyelmeztetni és óvatosságra inteni a közönséget. Én azt hiszem, semmi kifogást az ellen emelni nem lehet, hogy az a fölállítandó magyar nemzeti bank ezt a missziót is teljesítse, de azt imputálni, hogy azt csak az önálló magyar bank fogja teljesíteni, semmi körülmények közt nem lehet, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) mert hiszen ez a feladat a világ minden jegybankjának osztályrészül jutott. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A jegybank egyik legfontosabb funkeziója az, hogy figyelemmel kísérője, hőmérője legyen a nemzet gazdasági életének, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) hogy érzékenységével rögtön feltüntesse, ha abban a nemzeti gazdasági életben kóros jelenségek mutatkoznak, és azok leküzdésére a maga eszközeit foganatba vegye. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A közös bank berendezése mellett épen ettől vagyunk megfosztva, mert hiába vagyunk mi gazdasági közösségben Ausztriával, Magyarország önálló és önczélu gazdasági életet él, (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) a melynek külön jelenségei, külön betegségei vannak. A közös gazdasági berendezkedés mellett épen attól vagyunk megfosztva, hogy ezeket a jelenségeket konsta-