Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.
Ülésnapok - 1910-89
362 89. országos ülés 1911 január 30-án, hétfőn. pénzügyi intézménye-e a két államnak, vagy pedig kötelességében áll az is, hogy a magyar nemzet specziális szolgálatára is álljon, s hazánkat kulturális terveiben és törekvéseiben is támogassa. (Halljuk! Halljuk! bal felöl.) T. ház! Az Osztrák-Magyar Bank egy nem kizárólagosan altruisztikus intézmény. Mert hiszen Beek t. képviselőtársam ... (Felkiáltások jobbfelől: Lajos!) Nem. Madarassy-Beck... (Felkiáltások bal felöl: A báró!) ... a múltkor azt az igen hatásos kijelentést tette, hogy végtére is egy pénzintézet nem altruizmusra alapul, az egy nyerészkedési vállalat és mint ilyen nem lehet feladata az, hogy bizonyos altruisztikus, szóval olyan irányokat is támogasson, a melyek ránézve haszonnal nem járnak. A Jelzálog-Hitelbanknak talán ez lehet a feladata, de azt hiszem, hogy kétségtelen, hogy a Jelzálog-Hitelbank is bizonyos kulturális és nemzeti szemjiontok szolgálatában is áll és nemcsak nyerészkedési irányzatot követ, hanem bizonyos tekintetben a magyar államnak is hasznára van. Azt hiszem azonban, hogy az OsztrákMagyar Bank, a melynek pinczéjébe a kormányok közt történt megegyezés folytán a magyar államot is megillető aranyakat is beutalták, hogy a banknak a devizák tekintetében folytatott politikáját megszilárdítsák, a magyar kultúra szempontjából semmit sem tesz. Az Osztrák-Magyar Bank, a mely a két államban birt kiváltságos helyzeténél fogva nemcsak dividendáit, hasznait fokozhatja, hanem rendkívüli tartaléktőkéjét és alaptőkéjét is emelheti, arra is hivatottsággal kellene hogy bírjon, hogy a nemzet kulturális törekvéseit támogassa és specziális gazdasági érdekeinek is szolgálatában álljon, (Ugy van! balfelöl.) hogy a magyar mezőgazdasági hitel támogatására és segítségére legyen. E helyett azonban a mezőgazdasági hitel szempontjából egyenesen megköti a szabad fejlődést, mert a mezőgazdasági hitelre úgyszólván semmi súlyt sem helyez. (Ügy van! balfelöl,) A magyar nemzet 70 vagy 75 %-a földmiveléssel foglalkozó kisember és így igen gyakran kell igénybevennie a hitelt. Minthogy az Osztrák-Magyar Bank ezeknek hitelt nem nyújt, ezek kénytelenek közvetítő intézetekhez fordulni, a mely intézetek viszont az Osztrák-Magyar Banktól nyerik hiteligényeik kielégítését. A kisemberek tehát ezen kis intézetek igénybevétele alkalmával ezen apró közvetítő intézetek hasznának a terhét is kénytelenek viselni, a mi által a hitel okvetlenül megdrágul. Az Osztrák-Magyar Bank tehát nemcsak hogy nem támogatja a magyar nemzetgazdasági igények kielégitését, hanem egyenesen kárára van a hitelt igénylő közönségnek azzal, hogy azt csak a közvetitő intézetek utján, tehát annak nyerészkedése árán juttatja hitelhez. (Ugy van! a baloldalon. Mozqás a jobboldalon.) Minthogy ugy látom, hogy az igen t. túloldal már nagyon is a kijáratok felé gravitál, levonom a konzekvencziát és^ mostani felszólalásom nagy részét elhagyom, (Élénk derültség a jobboldalon és balfelöl,) azonban egyes dolgok elmondását mégis szükségesnek tartom. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon) Az 5. §. arról szól, hogy az Osztrák-Magyar Bank köteles a paritás fentartásához szükséges összes eszközöket felhasználni. Gondolom, ez a lényege. Nem szeretek a szavakon nyargalni, a lényeget keresem, (Derültség.) akármennyire tetszik nevetni, ez így áll, hogy a lényeget keresem, majd mindjárt be is bizonyítom. Ez az 5. szakasz a paritás fentartásáról ezen a módon akar gondoskodni. Azonban én kerestem ebben a törvényjavaslatban azt, hogy tulajdonképen mit is ért a bankjavaslat ezen eszközök alatt és kerestem az indokolásban a régi és az uj statútumokban is, hogy tulajdonképen melyek azok az eszközök, melyekre ez a t. kormány gondol. Én kötelességemnek tartván, hogy a magam és ezen párt szempontját is megvédjem kellőképen, ennek következtében szeretném ezt tudni és igen sajnálom, hogy a t. pénzügyminister ur nincsen itt, mert talán mindjárt lenne olyan szives és válaszolna rá, hogy tulajdonképen mik azok az eszközök, a melyeknek be nem tartása következtében beállott paritás ingadozás és bankszabadalom elvesztését eredményezi és továbbá azt a kérdést is intézném a pénzügyminister úrhoz ... (Felkiáltások jobbfelöl: Itt van as előadó!) Nincs itt az előadó ur! Gr. Wickenburg Márk előadó: Itt vagyok! Hegyi Árpád: ... hogy melyek azok az eszközök, a mint az előbb volt szerencsém kérdeni, és továbbá, hogy, ha beáll az az eset, hogy nem sikerül az Osztrák-Magyar Banknak fentartani a paritást, hogy akkor ezen eszközöknek ilyen módon való be nem tartása eredményezi a 111. §. rendelkezésének fentartását. Az első, a miről hallgatnak, ez az eszközök kérdése, másodszor pedig beáll a bankparitás ingadozása és akkor ezen eszközöknek milyen mértékben való be nem tartása vonja maga után azon szankeziót, hogy az OsztrákMagyar bank ezen szabadalmát elveszti? Ennek következtében én tekintettel arra, hogy itt egy fontos törvényjavaslatról van szó, a melynél nem lehet nyílt kérdéseket hagyni, mert mondjuk, előáll a helyzet, hogy a paritást nem tartja be, az megszűnik, nem tudom, milyen állapotok következtében a j^aritást nem tudja betartani, akkor beáll a kérdőrevonás esete és a bank azzal fog védekezni, hogy kérem, én ezeket az eszközöket felhasználtam, azokkal éltem, azonban ennek daczára a paritás megszűnt. Ezt a kérdést tehát nyíltnak hagyni nem lehet és igy igen kérem a t. pénzügyiminister urat és az előadó urat, legyenek szívesek, nyugtassanak meg, hogy tulaj donképen mit értenek ezen eszközök alatt, és hogy ezen eszközöknek milyen iránj T ban való fel nem használása vonja maga után a bankszaba-
