Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-89

89. országos ülés 1911 január 30-án, hétfőn. 345 tását igyekeztek indokolni, a leghelyesebben állítja fel a tételt Antal Géza t. képviselőtársam. Hock János: A feje tetejére ! Benedek János: Legalább ezt az egy tételt egészen helyesen állítja fel, a mikor azt mondja, hogy kettős irányban lehet ezzel a kérdéssel különösen foglalkozni. Az a kérdés mondja, hogy vájjon ez a közös bank oly rosszul telj esi ti-e feladatát, hogy e miatt nekünk a közös bankkal szakitanunk kell, és a második kérdés az, hogy vájjon az önálló bank szemben a közös bankkal oly előnyöket helyez-e kilátásba, hogy még ha a közös bank jól teljesíti is feladatát, de az önálló bank mellett nemzetünk gazdasági életének határozott, nagyobb fellendülése várható. Mondom, ez a disztinkczió egészen helyes, jól állit ja fel a kérdést, és erre azon adatok alapján, a melyek itt már bő megvilágítást nyertek, mi egészen nyugodtan felelhetünk, hogy igenis az' Osztrák-Magyar Bank ezt a feladatot nem tölti be ugy, mint betöltenie kellene. (Igaz ! ügy van ! bal felől.) Antal Géza barátom azonban abban a furcsa felfogásban él, hogy az Osztrák-Magyar Bank teljesen jól végzi feladatát, és ezt igyekszik kimutatni egy és más tárgyilagos érvvel is, de főkép hivatkozik arra, hogy előtte van egy tekintélyes bizonyíték, Kerkapoly Károly, a ki valamikor szintén pápai tanár volt, mint igen t. képviselőtársam. Hock János : De nem ám a theologián. Benedek János : Azt mondja, hogy ismételten történt hivatkozás Kerkapoly Károlyra, a volt pénzügyiűinisterre s hogy ő abban a szerenesés helyzetben van — már mint Antal Géza t. képviselőtársam.— hogy ő Kerkajjoly Károly könyvtárából vett művekből tanulmányozhatta az Osztrák-Magyar Bankra vonatkozó régebbi iratokat és az ő könyvtárában van Lukam-nak ismert műve : »Die österreiohische Nationalbank während der Dauer des dritten Privilegiums«, és hogy ő nemesak ezt tanulmányozta át, hanem még hozzá olvasta Kerkapoly Károlynak a margóra irt széljegyzeteit is. Kétségtelen, hogy Kerkapoly Károlyra mi is szívesen hivatkozunk, de másik ágán a politikai életnek és pedig a véderő kérdésében, (Helyeslés balfelől.J Hock János: Majd akkor beszéljen Antal Géza! (Zaj.) Polónyi Géza : No hiszen az adósságcsinálásban is kiváló ember volt! (Derültség a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Benedek János: T. képviselőház! Hogy a t. képviselőtársam abból a könyvből tanulmányozta a bankkérdést, mely valamikor Kerkapoly Károly könyvtárában volt, ezt bajos volna érvül elfogadni, mert én meg arra hivatkozhatnám t. barátommal szemben, hogy én Kerkapoly Károlytól tanultam a nemzetgazdaságtant és a pénzügytant, és pedig őt hallgattam, de már a vizsgát Földes Bélánál tettem le. Hock János: Beck azért haragszik rá, mert megbuktatta. , KÉPVH. NAPLÓ 1910—1915, IV. KÖTET. Benedek János: Ö nem buktatott meg engemet a pénzügytanból és a nemzetgazdaságtan ból, habár önök Földes Bélát és vele együtt az önálló magyar nemzeti bankot akarják ma megbuktatni. Antal Géza t. képviselőtársam szintén egyike azoknak, kiknek nagyon fáj, hogy a hazánál:, az országnak drága idejét mi a bankvitára pocsékoljuk. Még a saját pártjától is bocsánatot kért, hogy pár pillanatig is feltartóztatta a munkapártot mindazon széj) dolgok megalkotásában, a mik készülőfélben volnának. Magunk is igazán kíváncsian várjuk azt az édes titkot, a mit a munkapárt meglepetésszámba készül a nemzetnek nyújtani, és ha mindezzel a kedves és drága dologgal, a mivel a nemzetet akarják meglepni, karácsonykor kriszkindlire nem lepték meg a nemzetet, talán rnajd húsvéti piros tojás lesz belőle. Lovászy Márton : Tisza mondta, hogy nem csináltak semmit. (Zaj és ellenmondás jobbfelől.) Vermes Zoltán : Nem mondta, csak a Magyarország írja. (Zaj.) Benedek János '. Minket vad ér már akkor is, mikor valami kérdéssel behatóan igyekszünk foglalkozni. Egy másik munkapárti képviselő ellenben azt mondta itt, hogy mi kényelmes álláspontra helyezkedünk, mert mi az ellenpárttól várjuk, annak a bizonyítását, hogy az Osztrák-Magyar Bank a helyes, és hogy az önálló magyar bank felállítása nem helyes, és hogy mi nagy kényelembe merülünk akkor, mikor ezt a bizonyítást onnan várjuk és nem magunk igyekszünk teljesiteni ebbeli kötelességünket. Már most mi az igazság a kettő közül ? Vájjon kényelmes állásponton vagyunk mi, a kik itt már 15 nap óta — a mi egy önálló vagy közös bank szabadalmának meghosszabbítása kérdésében csakugyan nagyon rövid idő, mert mégis csak hosszabb időt igényel e kérdés minden csinjának-binjának a felfeszegetése és megfontolása annak hogy vájjon érdemes-e továbbra is egy kenyéren szegődni az Osztrák-Magyar Bankkal, és ez által nem mi huzzuk-e a rövidebbet, — mondom, mikor 15 nap óta igyekszünk beható megvizsgálás tárgyává tenni ezt, akkor bennünket kényelmes álláspont elfoglalásával nem vádolhat meg a t. túloldal, (ügy van I Ugy van/ a bal- és a szélsőbal oläalon.) Jogosulatlan volt ép igy Antal Géza t. képviselőtársamnak is az a vádja, mintha mi az ország idejét haszontalanul igyekeznénk elpocsékolni. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az az idő, a melyet mi erre a vitára fordítunk, nem elpocsékolt idő, mert ha más nem, talán jobb időkben, alkalmasabb időkben jóra fogékonyabb gyermekeink és unokáink fogják hasznát látni azoknak a magvaknak, a melyeket itt a vita folyamán elvetettek és a melyek talán kedvezőbb időben, kedvezőbb viszonyok talajában gyümölcsöző fákká fognak megérlelődni a nemzet javára és a nemzet fogja annak gyümölcseit szedhetni. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldahn.) 44