Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-89

338 89. országos ülés 1911 legalább megvan az a szellemi, erkölcsi eredménye ennek a vitának, hogy ma már a bankkérdést pro és kontra nemcsak a ház tagjai vitatták meg, hanem a közvélemény előtt is tisztán áll, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és hogy ha még egyszer döntésre kerül ez a kérdés és a nemzet Ítéletét fogják kérni, akkor nem csak érzései, nem csak az indulatok és a, pártállások szerint, hanem tárgyilagos igazság szerint Ítélhet a nemzet ebben a kérdésben. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Azzal vádolni az ellenzéket, mert a bankvitát alaposan kívánja kezelni, hogy ezzel már a parlament tekintélyének árt, a parlament becsületét aláássa, ez képtelen vád és ezt csakis abból a szempontból kifolyólag mondhatta az aradi felszólaló, a mely szempontját már régen ismerjük. Ö t. i. a magyar parlamentből az ellenzék ellenállási képességét teljesen, ki akaTJa szoritani. (Igaz I ügy van! a szélsőbaloldalon.) Meghallgatni meghallgatja szívesen, azonban nem kivan egyéb jelleget adni az ellenzéki felszólalásoknak, pusztán csak azt, hogy olyanok legyenek azok, mint az akadémiai diskussziók, és hogy tulajdonkép maga a parlament ne legyen egyéb, — miután ide más tárgy nem kerülhet, csak az, a mi előzetes engedélylyel el van látva, a melyet a királyi hatalom megenged, — mint az ilyen megengedett tárgyak felett kicserélt szellemes, vagy kevésbbé szellemes, tárgyilagos, vagy kevésbbé tárgyilagos csevegéseknek a sorozata, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és maga a parlament nem lenne más, mint egy önképzőkör, a hol elmondhatnánk tanulmányainkat, a melyeket egyik-másik kérdésben mentettünk magunknak. Fráter Lóránt: És gyakorolhatnánk magunkat a szavazásban! Benedek János: Mi az önálló bank hivei elmondhatnánk azokat, a miket Földes Béla és Jankovich Béla (Derültség bálfelól.) az önálló bank mellett kifejtettek, a másik oldalon pedig még nagyobb jDarafrázisokkal Írhatnák körül a közös bank melletti előadásokat, és a ki szebbet tud mondani, annak a beszéde beíratnék a parlament érdemkönyvébe. A magyar parlamentben bekövetkeznének a mindenkori kormányra nézve az aranjuezi szép napok, de akkor a magyar parlament tekintélye igazán le fog sülyedni. Nemcsak azért jövünk ebbe a képviselőházba, hogy ennek tekintélyt adjunk, ennek tekintélyét igyekezzünk lentartani, ez csak egy esztétikai czél, ellenben maga a parlament arra való, hogy az ország helyzetén javítson, hogy az ország fájó sebeit igyekezzék gyógyítani. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) A mikor sebeket gyógyítunk, nem kérdezzük, hogy vájjon magasabb esztétikai, vagy egyéb szépségi követelményeknek megfelel-e eljárásunk és az az eszköz, a melyet annak a nagy czélnak az érdekében, annak a nehéz betegségnek a meggyógyítása érdekében szükségesnek tartunk, mert gyakran az az orvosság kellemetlen keserű, talán kellemetlen szagot terjeszt maga körül és gyakran az orvosnak a betegek gyógyítása érdekében késhez is kell január 30-án, hétfőn. nyúlnia, hogy azzal vágja ki a sebet, a melyet másképen eltávolitani, meggyógyítani nem tud. Azért, mert ilyen. eszközök fordulhatnak esetleg elő a parlamentben, azért a parlament tekintélyét és becsületét lesülyedtnek állitani legalább is nagyon túlzott aggodalom. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ebben a házban, a hol 15 nap óta tárgyaljuk még csak a bankjavaslatot, ebben a házban csak azokat a törvényjavaslatokat szabad tárgyaim, a melyekhez Ö felsége megadta az előzetes szankeziót. És már most tárgyaljuk ezen törvényjavaslatokat pár napig, és miután az előzetes szankezió meg van adva, az ellenzékre nézve az a konzekvenczia foglaltatik ebben, hogy ez ellen nem szabad rugódoznia, mert ha az előzetes szankezió megvan, akkor természetes, hogy be fog következni az utólagos szankezió is. Tehát pár napig vitathatjuk ugyan a dolgot, de azután tűrnünk kell, hogy törvény legyen belőle. A mi feladatunk nem egyéb, mint asszisztálni a törvények meghozatalához, hogy azok legalább a tárgyalások által az alkotmánj^osság szinezetében létrejöttéknek tüntettessenek fel. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Justh János: A forma a fő ! Jí Benedek János : Csakhogy akkor ez a ház olyan leend, mint Uhland elátkozott kastélya, a hol nem hangzik fel egyéb, mint a zsarnok kényúr, a várúr parancsszava és félénk rabszolgák csoszo- • gása. Hát a magyar parlament tekintélyének és becsületének semmi tekintetben nem árt az, ha mi a bankjavaslatot két hétig tárgyaljuk; ezzel sem a parlament tekintélyét és becsületét nem süly észtjük, sem pedig a t. munkapártot a haza érdekében czélbavett jószándékaiban fel nem tartóztatjuk. (Igaz ! Ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Bs magam tiltakoznám az ellen, hogy azért, mert itt tárgyilagosan részt kívánunk venni egy, nemzetünk életében mélyen belevágó nagy kérdésben, hogy ez által mi az utolsó fegyverhez, az obstrukezióhoz folyamodtunk, holott erre ez idő szerint még semmiféle szükségünk nincs.Kún Béla : Ez csak nem obtsrukczió ! Vermes Zoltán : Eddig ugyan még a tárgyhoz nem szóltak! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Benedek János: Hát mondom, én nem érzem magam hivatva az egész ellenzék, vagy csak egy párt nevében is beszélni, de mondom, a hogy a hangulatot, a helyzetet ismerem, az megegyezik a magam felfogásával, hogy t. i. obstrukczióról ez idő szerint szó sem lehet, ezt senki nem czélozza, és az ellenzék vezéreihez a huszonnegyedik órában, az utolsó órában intézett kérelem egy kissé el van sietve, egy kicsit időelőtti, korai, és pedig korai azért. . . (Zaj.) , Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Benedek János: ... mert ebben a kérdésben, Magyarország gazdasági berendezkedésének, a bankszabadalom meghosszabbításának kérdésében mi még igenis akarunk diskurálni egy