Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.
Ülésnapok - 1910-88
88. országos ülés 19ÍÍ január 28-án, szombaton. 329 István rájött arra, hogy itt más eszközökhöz kell fordulnia, és megbízta a Cunard Line angol hajóstársaságot a kivándorlók szállításával, konczessziót adott neki, ezt a konczessziót itt a házban bejelentette és tárgyalások alapját is képezte. Akkor azonban a német hajóstársaságok rettenetes tarifaharczot indítottak a Cunard Line és annak helyettese, az Adria ellen. A kivándorlásra való csábítás nemhogy csökkent volna, hanem még inkább fokozódott. Ekkor gr. Tisza István és az akkori kormány egy intervenczió folytán, a melyre beszédem későbbi folyamán leszek bátor rátérni, kibocsátott egy rendeletet, a melynek alapján megengedte, hogy mindazok a kivándorlók, a kik a törvényes kellékeknek megfelelnek, s útjukat az északnémet kikötők felé szándékoznak venni, e szándékukban ne akadályoztassanak. Kiköttetett azonban az, hogy üzletkörükre nézve ezen — hogy ugy fejezzem ki magam — korlátolt konczesszióval biró vállalatok kötelesek magukat a Cunard Line-nek, illetőleg helyettesének, az Adriának alárendelni és ügynöki irodák felállítása, ügynökök tartása és a kivándorlásnak hangzatos hirdetéssel való reklamirozása szigorúan tiltva van. Hogy mikép tartották be ezek az északnémet társulatok ezt a kikötést, hogy mikép viszonozták a magyar kormány előzékenységét, erre vonatkozólag utalok egy igen becses forrásmunkára, a mely Kertész Gyula miniszteri tanácsos tollából jelent meg. Ö hivatalos adatok és akták alapján állította össze könyvét és arra vonatkozólag, hogy e társaságok hogyan revansirozták magukat, a magyar kormány előzékenységével szemben, a következőket mondja (olvassa) 1 : »A kontinentális haj ósvállalatok ügyének ilyetén rendezése, — t. i. a Tisza-féle rendelet kibocsátása — ered-' ménynyel nem járt, amennyiben a vállalatok külföldi ügynökeikkel nemcsak minden összeköttetést be nem szüntettek, de sőt ezen ügynökök a hajójegyelőlegnyugtát és csábító levelek millióival árasztották el az országot és a fej adók fizetését is az ily módon szerzett kivándorlók után megtagadták és csakis az Adria által irányított olyan kivándorlók után fizettek, a kik nem voltak a külföldi ügynökök előleg-nyugtáival ellátva, a náluk mint ilyen, elkönyvelve.« Köztudomású tény volt azonkívül, hogy a verseny, a melyet ezen külföldi kontinentális társulatok itt nálunk kifejtettek, daczára minden hivatalos üldözésnek és daczára a törvény szigorú applikálásának, a legféktelenebb mértéket öltötte és ebben a stádiumban van mai nap is. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) És most mit látunk % Azt, hogy az igen t. ministerelnök ur daczára annak, hogy ezeket a körülményeket ismernie kell •— bocsánatot kérek, hogy ilyen határozottsággal állítom, de ha közegei őt helyesen és hiven informálják, ezzel a társasággal, a melylyel szemben sem előzékenységgel, sem a törvény szigorával elérni egyáltalában nem lehetett semmit, köt szerződést, rászabadítja a KÉPVH, NAPLÓ. 1910—1915. IV. K'V:Í;I. meglevőhöz még ezt az öt nagy külföldi kontinentális társulatot, hogy itt behálózzák ügynökségekkel az országot és ezek az ügynökségek most már hivatalos asszisztenczia mellett fogják a kivándorlásra csábító nyomtatványokat szórni és hamis Ígéreteket tenni és ezeknek az ügynökségeknek salvus conductust ad arra, hogy a modern embervásárt minél jobban előmozdíthassák. Nóvák János; Nagyon helyesen teszi, legalább nem nyomorognak itt. Szmrecsányi György: Az előző tárgyalásokban, a melyek meglehetősen a nyilvánosság bevonásával folytak le, különösen gróf Andrássy Gyula belügyministersége alatt, tudjuk, hogy a Pool azért nem volt hajlandó konczessziót elfogadni azon feltétel alatt, a melyet gróf Andrássy Gyula előtte kikötött, mert nem akarta magát alávetni üzletkörére vonatkozólag a magyar törvényeknek. Mit jelent ez ? Azt jelenti, hogy a mint az a kivándorló a magyar határt elhagyja, ugy a szárazföldi, mint a tengeri utón teljesen kisiklik a magyar állam felügyelete alól; jelenti továbbá azt, hogy a kikötőbe érkezve, minden felügyelet nélkül hagyatik és ki van szolgáltatva először már a pénzváltásnál is a legnagyobb csalásnak és visszaélésnek, azonkívül ki van téve a szállítóvállalat kapzsiságából eredő hiányos ellátásnak, a melyet saját erejéből megjavítani nem volna képes. Ezzel ellentétben Fiúméban nekünk ingerencziánk van mindezekre, mert a kivándorlók pénzbeváltása és élelmezése, ellátása szigorú állami felügyelet alatt áll. Továbbá, — a mi a legsúlyosabb a dologban — lehetetlenné van téve ezáltal az, hogy az útlevél nélkül kivándorlók egyáltalában ellenőriztethessenek. Nem akarták magukat alávetni annak a feketéinek, hogy a határállomásokon ügynökségeket nem állítanak fel, mert egyedül ezáltal lehetséges a törvényes kellékek nélkül kivándorolni akaró népet a határállomások elkerülésével erdei utakon, dülőutakon, gyalogösvényeken keresztüllopni a határokon és a mint egyszer azon átment és a határszéli állomáson az ügynök neki a hajójegy-előleget megadta, egyrészt lehetetlen már a kihágást megtorolni, másrészt lehetetlen visszahozni az embert illetőségi helyére és rákényszeríteni arra, hogy a kivándorlásnál a törvényes kellékeknek megfeleljen. A mikor a t. ministerelnök ur ezt a kitételt a szerződésből kihagyta, — ugy tudom, hogy erről a szerződésben egyáltalán szó sincs, ha nem ugy van, czáfoljon meg engem a t. ministerelnök ur és én készséggel beismerem tévedésemet és bocsánatot kérek, hogy ilyen még az eszembe is juthatott, de ugy vagyok informálva, hogy erről a kikötésről egyetlen szó sincs, — akkor az igen t. ministerelnök ur megsértette a kivándorlásról szóló törvény 7. §-át. a mely a következőképen szól: » Kivándorlók szállítására engedélyt nyerhetnek: b) ha az engedély alapján folytatott egész üzletük tekintetében a magyar törvényeknek és a magyar birói és közigazgatási hatóságoknak magukat alávetik, a külföldi ki42
