Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.
Ülésnapok - 1910-85
85. országos ülés 1911 január 25-én, szerdán. 231 natkozásaitól, az feltétlenül valamely természetellenes, a nemzet életével ellentétben álló elvet hirdet. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) A gazdaságnak és a jogfilozóüának nagy rmestere, Stammler azt mondja »Wirtschaft und ]iecht« czimíi művében: »Die mensclilicbe Gesellscbaft fiihrt nicht ein besonderes wirtschaftliches Lében und ein davon getrenntes rechtliches Dasem; Rechtsordnung und Wirtschaftsordnung ist notwendig eins und dasselbe.« És ebben feltétlenül igaza van. A nemzetek szerves életében a gazdasági problémák összenőnek, összefonódnak a közjogi és jogpolitikai problémákkal, mert együttesen alkotják és csak együttesen alkothatják a nemzeti élet egészét. Azok közé mesterségesen határvonalacskákat húzni akarni csak azok kivannak, a kik nem annyira a gazdasági czélokat féltik, mint inkább a jDolitikai czélokat. (Élénk helyeslés és éljenzés a baloldalon.) És mert mi, a függetlenségi párt, daczára annak, hogy Antal Géza t. kéjjviselőtársam tegnap is ellenünk szegezte ezt az érvet, a közjogi czélokért ép ugy küzdünk, mint a gazdasági czélokért, mert mi meg vagyunk győződve arról, hogy a függetlenségi eszmének és az önállósulási törekvésnek nemes tartalmat a gazdasági önállóságért való küzdelemmel is adunk: ezért kívánjuk és ezért követeljük az önálló bankot. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) A gazdasági önállósulásnak Ausztriában egyik nagy ellenfelét, Spitzmüllert hadd idézzem végül, a ki mellettünk tör pálczát akkor, a mikor azt mondja, hogy r a, bankkérdésben nem szabad félelmet ismerni, különben meggyöngítjük vele igazainkat. Én is azt mondom, ha át vagyunk hatva attól, hogy gazdasági szempontból szükséges, jó és egészséges az önálló bank felállitása, akkor nekünk sem szabad a bankkérdésben félelmet ismerni, mert különben saját pozicziónkat és nemzeti létünket gyengitjük meg. Nem fogadom el a javaslatot. (Sosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a szélsőbaloldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: A ház határozata értelmében most az interpellácziókra kell áttérnünk, és mivel még többen vannak szólásra feljegyezve, a vitát félbeszakitjnk. Indítványozom, hogy a legközelebbi ülés holnap d. e. 10 órakor tartassák és annak napirendjére a ma félbeszakított tárgyalás folytatása tűzessék ki. Nincs észrevétel? (Nincs!) Akkor a határozatot ilyen értelemben mondom ki. Következnek az interpellácziók. Szász Károly jegyző: Sümegi Vilmos! Sümegi Vilmos: T. képviselőház! Tisztelettel kérem a házat, engedje meg, hogy inteimellácziómat a legközelebbi interpellácziós najson tehessem meg. Elnök: Beleegyezik a t. ház? (Igen!) A t. ház beleegyezik, hogy a képviselő ur interpelláczióját a legközelebbi interpellácziós napon terjeszthesse elő. Ki következik? Szász Károly jegyző: Szmrecsányi György! Szmrecsányi György: Legnagyobb sajnálatomra nem vagyok abban a helyzetben, hogy interpellácziómat ma terjeszthessem elő és azért kérem, méltóztassék megengedni, hogy azt szombaton mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: A ház megengedi, hogy a képviselő ur interjielláezióját a legközelebbi interpellácziós naj)on mondhassa el. Szász Károly jegyző: Huszár Károly (sárvári) ! Huszár Károly (sárvári): T. ház! Halljuk!) Immár harmadszor kell szót emelnem az ország északkeleti részén lakó rutén nép érdekében, hogy végre-valahára határozott és egyenes nyilatkozatot kapjak a kormány férfiaitól arra nézve, minő eszközökkel kívánják útját állanh annak, hogy a folyton tömegesebben betóduló galicziai bevándorlók ellenében a felvidék rutén népességét gazdaságilag megvédelmezzék? Nagyon sajnálom, hogy az utolsó hetekben ez az u. n. ruthén vagy más névvel kazár-kérdés a sajtóban és a közvéleményben is több oldalról el lett homályosítva és mindenféle oda nem tartozó elemekkel lett összekeverve. Ez a kérdés már természeténél fogva igen alkalmas arra, hogy bizonyos felekezeti elfogultságot vagy felekezeti idegeskedést idézzen elő. Távol áll tőlem, hogy ezt a kérdést most ebből a szenijjontból tárgyaljam. Épen azért összes argumentumaiban, a melyeket fel fogok olvasni és fel fogok hozni, lehetőleg olyan egyénekre akarok hivatkozni, a kiknek egyéniségétől teljesen távol áll, hogy őket bármiféle felekezeti vagy faji tendenczia vezetné. Az a baj, hogy a felvidék nagy szocziális bajainál óriási személyes érdekek, mindenféle pártpolitikai szempontok játszanak bele és ezek torzítják el ezt a kérdést és teszik lehetetlenné, hogy az ország közvéleménye teljesen világosan lásson ebben a kérdésben. (Ugy van! a baloldalon.) Szmrecsányi György: Ugy van! Mindenki félre lett vezetve! Huszár Károly (sárvári): Igye kérdésbe bele lett keverve az ökörmezői patika ügye és mesterséges akczió folyik, hogy ezt az egész rutén kérdést, ezt a kazár kérdést ennek a patikának az ügyével degradálják és ugy tüntessék fel, hogy egy személy érdekében, annak hasznára és ezen személy ép bőrének megmentésére történik az egész akczió. Második szempont az, hogy bizonyos oldalról támadások történtek a máramarosi törvényszék elnökének személye ellen és az egész birói kar indíttatva érezte magát, hogy, mielőtt a minister itt a házban nyilatkozott volna, egy lovagias bizalmi nyilatkozatot tegyen. Távol áll tőlem az is, hogy a törvényszéki elnök személyét kritika tárgyává tegyem, vagy vele szemben bármiféle elfogultság vezetne. Egyszerűen arról *a tényről emlékezem meg,