Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-85

85. országos ülés 1911 január 25-én, szerdán. 227 a mi a külföldi váltók emelkedő árfolyamában mutatkozik. Ezzel egyidejűleg azonban a belföldi árak is csökkennek, mivel pénz hiányában olcsóbb áron is eladjuk készleteinket. A pénz kivitele és értékemelkedése azonnal érezteti hatását a kereskedelemben, a minek következtében nálunk aránylag alacsonyabb árak lesznek, mint külföldön; ilyenkor nehéz külföldi árut leadni, ellenben könnyű olcsó belföldi árut venni és azt külföldre eladni. A pénzkivitellel együtt járó értékemelkedés tehát visszahat az árak utján a kereskedelemre és az árumérlegre oly módon, hogy a pénz értékemelkedése serkenti az exportot és csökkenti az importot. Ennek szükséges következménye az, hogy a kiviteli többlet megnövekszik és ezzel egyidejűleg megnövekszik külföldi követelésünk összege, a mely a pénz további értékemelkedését és kivitelét csakhamar megakadályozza. Azon visszahatás tehát, a melyet a fizetési mérleg passzivitása gyakorol a belföldi árakra és azok utján a kereskedelmi árumérlegre, képezi rendezett valuta mellett az ázsió keletkezésének és az arany nagymérvű kiszivárgásának akadályát.« Nem tudom, hogy báró Madarassy-Beck Gyula t. barátom reczipéje szerint Jankovich Béla t. képviselőtársam, a ki Földes mintájára szintén tudós ember, egy uj könyvet irna-e annak niegczáfolására, hogy ezek a kérdések és ezek a fejtegetései nem állanak már meg. (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, ő sokkal komolyabban veendő ember és azok, a miket ő itt állított, sokkal igazabbak, semhogy azok megczáfolására vállalkoznék. De nézzük csak meg egy pillanatra, hogy hogyan is vannak elhelyezve külföldi czimleteink, melyeknek visszaözönlésétől, mint legfőbb mumustól a túloldalon ülő urak tartanak. A részvények és a vasúti kötelezvények nagy része, a mint nagyon bölcsen méltóztatnak tudni, fix kezekben van, szindikátusoknak, részvénytársaságoknak kezeiben vannak ugy lekötve, hogy azoknak mozgósítása meglehetősen nehéz. Egyáltalában, a fixkamatozásu papírok jogilag ugy le vannak vinkulálva, hogy attól tartani, hogy azok hirtelen mobilizálva, hirtelen a piaczra vettettnek, és ezáltal az érték devalválása fog előidéztetni, teljesen lehetetlen. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldahn.) A kifejtett gondolatkörben még csak egy érvre kivánok reflektálni, arra, hogy az önálló bank azért sem állitható fel, mert felállításával elveszítjük az osztrák piaczot. Amint azt előbb is hangsúlyoztam, hiszem, hogy az animozitás az első időben talán addig terjedne, hogy megpróbálnák az osztrákok, értékeket visszadobni és tőkéjüket magyar ipari és egyéb befektetésekre rendelkezésünkre nem bocsátani. Azt hiszem, azonban, hogy ha látnák, hogy befektetéseik jövedelmezők és haszonhajtók volnának, ettől is elállnának, Ide vonatkozólag Madarassy-Beck Gyula báró t. képviselő ur azt mondja (olvassa) : »Ausztria rendkívüli pénzbőségével nem áll arányban az ipari vállalkozási kedv. >>Azt hiszem, itt megint ellentétbe jutott pártja többségének felfogásával ép ugy, mint a készfizetés kérdésével, mert a 67-es gazdasági politikának egyik legfőbb alakja, Teleszky János államtitkár ur ezzel homlokegyenest ellenkezőleg ezt mondotta (olvassa) : »Eddig nem voltunk Ausztriára utalva hitel dolgában. Az osztrákok a maguk igényeit is alig tudják kielégíteni, eszükben sines tehát Magyarország hitelének monopolizálása.« Ha pedig így áll a dolog, hogy Ausztriának eszében sincs nemcsak a magyar hitel monopolizálása. de eszében sincs Macvarországon jelentősebb tőkét ezentúl befektetni, akkor ezen jelentékeny ellenérvtől tartani nem kell. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház ! Ezek után röviden áttérek a készfizetések kérdésére. (Halljuk! Halljuk I a bal- és a szélsőbalolidon.) Tudjuk jól, hogy ennek czélja az arar^ paritásának fentartása, a kötelező készfizetések törvénybe iktatása esetén relatíve a legnag}^obb garancziát, a teljes jogi biztosítékot nyújtani. Ha a kötelező készfizetés törvénybe iktattatik és ugy szabá,lyoztatik, a hogy kivánjuk. ennek elsősorban a külföldi bizalom fokozódása lesz a következménye. Mert hogy áll a helyzet % Ugy hogy a külföld ez által kettős garancziát nyer. Nyeri a bank készfizetői képességén kívül a bank készfizetői jogi kötelezettségét, már pedig kétségtelen, hogyha az eddig a gyakorlatban bebizonyult és a bank érdekében is fentartott készfizetői képességen kívül még a jogi kötelezettséget mint garancziát nyerjük, ez a garancziáknak olynemű megerősítése, a mely a külföldi hitelnek és a külföldi tőke bizalmának fokozásához hozzá fog járulni. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ha pedig az osztrák tőke bizahna irányunkban megerősödik, annak következtében a külföldi tőke természetszerűleg szivesebben fog Magyarországon elhelyezkedni. Ha pedig a külföldi tőke Magyarországon elhelyezkedik, ennek természetszerű és primitív nemzetgazdasági következménye, hogy a kamatláb csökken, mert minél több tőke jön be egy országba, annál alacsonyabb lesz a kamatláb. (Igaz! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Látjuk tehát, hogy épen az ellenkezője áll annak, a mit az osztrákok mint legfőbb argumentumot szegeznek ellenünk, hogy a kamatláb emelkedni fog a készfizetéseknek törvénybe iktatott felvételével, mert a külföldi tőke bizalmának megerősödésével és ennek következtében a külföldi tőke beözönlésével járó tőkeszaporodás folytán a kamat csökkenni fog. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldahn.) A mi már most az értékpapírok elhelyezkedését illeti, ugy hiszem, hogy mindezeknek logikus következményeképen értékpapírjaink külföldi elhelyezkedését meg fogja könnyíteni a készfizetések felvétele. Ne méltóztassék ugy gondolni, mintha nem osztanám a túloldalon elhangzott azt a felfogást, a melyet báró Madarassy-Beck Gyula emelt ki, hogy t. i. a külföldi piaezok természeté29*