Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-85

218 85. országos ülés 1911 január 25-én, szerdán. pénzügyminister ujabb statisztikai felvételt ren­delt el ugyanazokról az évekről és az uj statisztikai felvétel épen megfordítva, az 1877—1091-ig ter­jedő időre 1561 millió schein-aktivitást hozott ki a kereskedelmi mérlegben. Ennyire megbízhatatla­nok ezek a mérlegek. De a magyar közgazdasági életnek egyik ki­váló alakja^ Walder Gyula, a ki az Első Hazai Takarékpénztárnak — ugy tudom — vezérigaz­gatója, elfogadta Felmer tabelláit 1908-ban, és Németország fizetési mérlegét olyanféle számitá­sok alapján, mint a Fellner-é, erősen aktívnak mondotta. Ugyanakkor, a mikor Walder Gyula ezt állította az önálló bankra vonatkozó szakértői kijelentésében, egy nevezetes berlini főiskolai professzor, Scheer épp ennek az ellenkezőjét mu­tatta ki Németország fizetési mérlegéről. Hát a mikor azt látjuk, hogy oly kiváló szak­emberekkel — ugy látom, ezt Dániel Ernő t. képviselőtársam is helybenhagyja — a milyen Walder Gyula, megtörténhetik ilyesmi, hogy nagy munkásság után kimutatja Németország fizetési mérlegének aktivitását és egy német professzor ugyanabban az időben épen az ellenkezőjét mu­tatja ki ennek : akkor jelentsük Id őszintén, hogy a fizetési mérleg semmi egyéb, mint humbug, az ország gazdasági helyzetének hamis színben való feltüntetésére, semmi egyéb, mint német tuüálékos­ság. Ki kellene térnem még a készfizetésekre. (Halljuk! Halljuk I balfelől.) E részben csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy ebben a kérdésben, hála Istennek, Madarassy-Beck Gyula egészen egyedül áll. Erről az oldalról annyira meg­világították e kérdés jelentőségét, hogy nekem arra többé nem. kell kitérnem. Hantos t. képviselőtársam beszédére kívánok még' a egy pár megjegyzést tenni, és azután be is fejezem felszólalásomat. Ö azt mondotta, hogy lehetnek itt egyesek, sőt egész pártok abban a véleményben, hogy a nemzet ítélete téves, azon­ban a nemzet Ítélete megfellebbezhetetlen. Erre már megmondottam véleményemet. Erre a válasz­tásra, ezekre a választási módozatokra, a melye­ket tapasztaltunk, eltekintve a nagy vesztege­tésektől, nem adok semmit. Tessék az igazi demokratikus, általános, egyenlő és. titkos választói jogot behozni. Ha annak alapján Hunyad vármegye közönsége Hantost kí­vánja, meghajlok előtte, de addig, a mig nem ezen az alapon választunk, semmiféle választás komoly­ságában nem bizhatunk. Legnagyobb szerencsét­lensége volna ennek az országnak, ha feltételez­nénk, hogy a mig pár esztendő előtt egy politikai irányzatnak óriási többséget adott, négy év alatt annyira megváltozott volna, hogy épen az ellen­kezőjét helyeselje. Én Magyarország közönségéről, az igazi magyar polgárságról ilyen gyengeséget nem tudok feltételezni, és meg vagyok győződve, hogy Magyarország közállapotainak egyetlen igazi pati­kája az igazi demokratikus választói jog behozatala. Magyarország csak akkor lesz magyar, ha igazi népképviselete lesz. (Igaz I Ugy van ! a baloldalon.) T. ház ! Hantos Elemér, mint pártjának egyik bankügyi professzora, beszéde végén ezeket mon­dotta (olvassa) : »Ne vegyék rossz néven, hogy vé­gezetül egy képet vetitek a t. ház felé a klasszikus görög ókorból. A görög bölcsek, ugy mondják, egyszer tanácsban ültek, hogy megállapítsák, hogy mi a legtöbb ember foglalkozása a művelt Keleten. A bölcsek egyike azt mondotta, hogy a legtöbb ember foglalkozására nézve orvos. A mikor ezt az állítást kétségbe vonták, akkor elővette keszkenő­jét, felkötötte orczáját és fogfájást szimulálva, Athén korzóján sétált végig«. Végre ránk húzza a lepedőt és azt mondja, hogy most már mindenki bankszakértő. Azt hi­szem, felesleges volt t. képviselőtársamnak Athén korzójára sétálni; fölösleges volt visszatérnie a klasszikus görög ó-korba. (Halljuk! Halljuk!) És épen ez a régi, igazi 67-es politikának a leg­nagyobb gyöngéje, hogy mindenért más országba megy s semmitsem talál meg itthon, még a maga szellemességeit sem. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Pedig megtalálhatta volna — nem Athén korzóján, hanem Debreczenben, t. i. ez nem is az óklasszikus görög korban történt, hanem Csokonai Vitéz Mihály és Budai Ezsajás debreczeni professzorok között. (Derültség.) Herczeg Ferencz." Ez egy vándoradoma! Sümegi Vilmos : 111 sztrálhatnárn ezt bőveb­ben, de nem akarom önöket untatni, csak be aka­rom igazolni, hogy még egy szellemességért is olyan messzire kellett mennie t. képviselőtársamnak. Ne kövessék példáját; maradjunk itt Magyarorszá­gon és állapítsuk meg azt, hogy Magyarországon soha igazi vagyonosodás, igazi kulturális haladás nem lesz mig Magyarországon az önálló jegybank és az önálló vámterület fel nem állíttatik. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) : i Nagyon szépen kérem önöket, hogy az én hatáiozati javaslatomat, a mely Magyarország gazdaközönségének érdekeit szolgálja, fogadják el; fogadják el Földes Béla és Kossuth Ferencz t. képviselőtársaim határozati j avaslatait is és egy­koron önökre büszkén fognak hivatkozni, mint a a mai napon az önök elődeire. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) V (Az elnöki széket Berzeviczy Albert foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Ki követ­kezik ? Lovászy Márton jegyző: Beck Lajos ! Beck Lajos : T. képviselőház ! A bankszabada­lom meghosszabbításáról szóló vitában, tekintet­tel az eddig előadottakra és kifejtettekre, méltóz­tassék megengedni, hogy mindjárt in medias res, a dologra térjek. (Haljuk! Halljuk !)

Next

/
Oldalképek
Tartalom