Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.
Ülésnapok - 1910-83
83. országos ülés 1911 január 23-án, hétfőn. 183 a váltóárfolyam, milyen a fizetési mérleg és milyen a belföldi forgalom szükséglete. Engedje meg a t. képviselőház, hogy ezekkel a feltételekkel egyenként nagyon röviden foglalkozzam. (Halljuk! Halljuk. 1 a bal- és szélsőbaloldalon.) Az érczkészlet tekintetében azt látjuk, hogy 1909 deczember 31-én 1 miibárd 713 millió — a többi számokat nem olvasom — volt az aranykészlet és ezzel szemben a bankjegyforgalom 2 milliárd 188 milliót tett ki, az érezfedezet tehát 78.2% volt. Ebből, a mi a legfontosabb az érezfedezet elbírálása szempontjából, 1.354,270.273 arany értékű korona volt, tehát az aranyfedezet 64.6 %-ot tett ki. Holló Lajos: 1908-ban, vagy 1909-ben? Ábrahám Dezső : 1909-ben. Már most nézzük, hogy 1910. október 15-én, a mikor a legnagyobb szokott lenni a pénzszükséglet épen Magyarországon, milyen volt a bankjegyforgalom. Ekkor a jegyforgalomnak a fedezethez való aránya 62.4% volt, tehát még mindig igen nagyon kedvező. Tegyünk most egy kis összehasonlítást a külföldi nagyobb bankok fedezetarányával. A német bank érezfedezete — a mely bank tényleg készfizető — 44.1%, tehát jóval alacsonyabb, mint az osztrák-magyar banké. A franczia banknak 67.8% volt az aranyfedezete. A Bank of Englandról nem is szólok, hisz az az aranyfedezettel túlontúl el van látva. Nagyon fontos itt az a szempont, hogy ebből az aranyból mennyi van forgalomban. Franeziaországnak monetárius aranykészlete majdnem 5 milliárd volt 1908 január 1-én, és 2 milliárd 676 millió volt az aranyfedezete, a mi a forgalommal szemben 55.74%. A német birodalomban 3 milliárd 270 millió márka a forgalom 1909-ben, és ekkor az aranyfedezet volt 75.68% volt a forgalomban, és 24.32% a Reichsbanknál. Ezzel szemben Ausztria-Magyarországon mit látunk ? Azt, hogy —> az 1908 január 1-jei állapotot vettem fel —• 1.733 millió korona volt az összes aranykészlet, és ebből a bank 78.13%-ot tartott magánál, mig a forgalomban csak 21.87% volt. Ez maga mutatja, hogy itt a belforgalom az áramszükségletét nem igényli. Nem akarok a kérdéssel hosszasan foglalkozni. (Derültség jobbfelől. Halljuk ! Halijuk ! balfelől.) Polónyi Dezső : Kár egyszerre ennyi törvény javaslatot beterjeszteni. Ábrahám Dezső:... csak még egy kérdésnek elbírálása fontos a gazdasági szempont megítélésére, . nevezetesen, hogy volt-e az OsztrákMagyar monarchiában aranykiszivárgás vagy nem. Erre elmondhatjuk, hogy nem hogy aranykiszivárgás nem volt, hanem ellenkezőleg aranykonczentrálás és aranybeszivárgás volt és az OsztrákMagyar Banknak az a tendeneziája — a mi-bizonyos tekintetben méltányolható és ebben a tekintetben is tárgyilagos vagyok — hogy az aranykészletet magának konczentrálja. Ez a paritás szempontjából mégis bir jelentőséggel, bár a publikumot magában a belforgalomban a készfizetésektől elszoktatja és hozzászoktatja a rmpirospénzhez, a minek megvan azután a maga következménye, mert pl. háborús alkalommal, a midőn, mondjuk egy jegybank aranykészletét elkobozzák, a tulaj donképeni aranytartalékot nem képezi egyéb, mint az az aranymennyiség, a mely a belforgalomban tényleg forog. Fel szokták hozni Olaszországnak a készfizetések tekintetében folytatott politikáját és pl. hallottam, — a mint tényleg igaz is — hogy Olaszországból, midőn áttért a készfizetésekre, az arany kiszivárgott és csaknem teljesen arany nélkül maradt az olasz jegybank. De ennek megvoltak a maga különös okai. így többek között oka volt az is, hogy az olasz jegybank nagyon lekötötte tőkéjét olasz ingatlanokba történt befektetés által, de meg az olasz jegybank legközvetlenebb összeköttetésben állott Francziaországgal és itt igazán megnyilatkozott az a körülmény, a mit gyakran hangoztattak, hogyha pl. egy állam szoros gazdasági konnexióban van a másikkal és egyik hitelez a másiknak, akkor a hitelező háború alkalmával retorzióval élhet, például az értékpapírok tömeges piaczrabocsátásával. Tényleg, mikor a francziáknak differencziájuk támadt az olaszokkal, akkor a francziák, a kiknél az olasz járadékok nagyobb mértékben voltak elhelyezve, ezeket a járadékokat tömegesen vetették piaezra. A franczia nemzet ezt kibírta, de kibírta az olasz is, mert a maga takarékosságával, a maga helyes gazdasági politikájával elérte azt, hogy teljesen konszolidálta a maga állampénzügyi viszonyait. Azonban, ha ellenünk ugyanezekkel a fegyverekkel akarnak előhozakodni, hogy Ausztria is megteheti ugyanezt Magyarország ellen, akkor csak egy példára kell hivatkoznom. Az az Ausztria, a mely azóta, a mióta megvan, egyebet nem tett, mint Magyarország gazdasági életét kiszipolyozta-. (Ugy van! Ugy van 1 a szélsöbaloldahn.) a maga ipari tökéletességével nem áll azon a fokon, a melyen áll pl. Francziaország, Németország vagy Anglia. O ezekkel az iparczikkekkel nem csinálhat konkurrencziát a világ jfiaezon, ezeknek tűinyomó részben egyedüli fogyasztópiacza Magyarország. (Ugy van! balfelől.) Ennek az Ausztriának, mint hitelezőnek, nem érdeke az, — máisaját szempontjából sem — hogy Magyarország gazdasági értékdevalvácziót idézzen elő, mert ezzel nemcsak Magyarországnak, hanem elsősorban magának, mint hitelezőnek okozna kárt. (Ugy van! Ugy van! balfelől.) Ha a t. képviselőház egy kis figyelmet szentel ennek a kérdésnek, fel fogom olvasni magának Benediktnek erre vonatkozó nyilatkozatát az értékpapirmozgalomról. (Halljuk!) Elsősorban Kornfeld Zsigmond nyilatkozatát olvasom fel, a ki szintén nyilatkozott erről a kérdésről és azt mondja, hogy szeretne még egy másik hozzá intézett kérdésre is kitérni.
