Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-83

83. országos ülés 1911 január 23-án, hétfőn. 181 Holló Lajos: Hát a bizottságban más a véleménye, mint a parlamentben ? Ábrahám Dezső : Azt hiszem, hogy az osztrák képviselők álláspontjukat ép ugy érvényesitik, mint nálunk és nem változtatják meg a képviselőházban, a ház plénuma előtt a bizottságban kifejtett álláspontjukat. (Helyeslés a baloldalon.) Mondhatok még egy más véleményt is. Például Kuranda ugyanerre az álláspontra helyezkedik, a midőn azt mondja, hogy csatlakozik Kramarz álláspontjához, a melyhez minden osztrák .embernek csatlakoznia kell, és hogy a legerősebb ellenállást kell kifejteni az ellen, ha Magyarország kényszert akarna gyakorolni a készfizetések felvétele tekintetében. Mit mond Bilinsky lovag, a volt pénzügymiráster, a ki tehát szintén erős befolyást fog gyakorolni a kérdés megoldására ? Ö is csatlakozik Kramarz felfogásához. Mielőtt bővebben foglalkoznám ezzel a kérdéssel, öt perez szünetet kérnék. Elnök : Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : T. ház! Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Ábrahám Dezső képviselő urat illeti a szó. (Zaj. Csenget.) Csendet kérek. Ábrahám Dezső: T. képviselőház ! (Halijuk! Halljuk!) A készfizetések felvétele szempontjából a kormány az általa benyújtott törvényjavaslatban, annak 5. §-ában akarja biztositani magának azt, hogy a készfizetések kötelező életbelépése csakugyan megtörténik. Foglalkozzunk ezzel az 5. §-szal igen röviden. (Halljuk! Halljuk!) Eltekintve attól, a mint az előbb is már volt szerencsém jelezni, hogy olyan faktoroknak jóváhagyásától, illetőleg hozzájárulásától fog függni a készfizetések kötelező felvétele, a mely faktorok már a priori elzárkóznak minden ilyen irányú kísérlettől, egy nagyon érdekes alkotmányjogi, hogy az ad absurd kifejezést ne használjam (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon :,_Csak bátran l) — egy alkotmányjogi formulát valósított meg az 5. §-nál az igen t. kormány. KÖíl Béla: Alkotmánysértő formulát! Ábrahám Dezső: Nevezetesen ő nemcsak egyik vagy másik parlament jóváhagyásától feltételezetten akarja behozni a kötelező készfizetések megvalósítását, hanem egyenesen alkotmányjogi faktorrá teszi meg az Osztrák-Magyar Bankot is, (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) mert hiszen a kiindulást, a kezdeményezést. . . Kun Béla: Fiókparlamentet csinál belőle! Ábrahám Dezső:... egyenesen az OsztrákMagyar Bank főtanácsa utján akarja eszközöltetni. .Hát ugy látszik, hogy mikor ezt a törvényjavaslatot kontemplálta az igen t. pénzügyminister ur, maga sem volt tisztában azzal, hogy vájjon az ő szakemberei képesek lesznek-e megbhálni azt az időpontot, a mely elérkezett a készfizetések kötelező felvételének megkezdésére. Különös dolog, hogy ez a törvényjavaslat a bank főtanácsára és általában a bank embereire bizza annak megítélését, hogy mikor állott be az az időpont, a mikor a készfizetések kötelező felvételéről, a 83. §-nak újra életbelépéséről lehet beszélni. (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nekem ugy tűnik fel, hogy ez által az igen t. pénzügyminister ur talán akaratlanul is egy szegénységi bizonyítványt állított ki a maga és szakközegei részére, nevezetesen azt a bizonyítványt, hogy ámbár a javaslat szerint kötelező az informáczió a bank részéről, a mennyiben a bank informálja a kormányokat, hogy vájjon elérkezett-e az időpont vagy sem, a magyar kormány nincs azon helyzetben, hogy ezt elbírálhassa. E tekintetben tehát szintén kiadja a kezéből, és az osztrák bankra fogja átruházni a rendelkezési jogot és őt utalja, hogy ha jónak látja, ily értelmű jelentésétől, akaratától fog függni a készfizetések megkezdése, Pedig a mint látjuk, az osztrákok már eleve nem akarják a kötelező készfizetés behozatalát, és még kevésbbó fogja akarni az Osztrák-Magyar Bank közgyűlése és főtanácsa, a mely ez irányban indítványtételre van jogosítva, sőt kötelezve. Vagy talán attól fél a t. pénzügyminister ur, hogy ő maga sincs a készfizetések megkezdése álláspontján ? Hiszen a javaslat mást mutat ; de viszont a mint informálva vagyok, vannak a pénzügyministeriumban illetékes férfiak, a kik osztoznak abban az álláspontban, a melyet a. t. túloldalról hallottunk, hogy ugyanis a készfizetések felvétele nem is lényeges. Hát vagy programmpont a készfizetés megkezdése, vagy nem. (Igaz ! Ugy van ! a bál- és a szélsőbaloldalon.) Igaz, hogy pl. báró Madarassy-Beck Gyula t. képviselőtársam kijelentette, hogy egyéni nézetet mondott, de ugy látszik, abban a pártban igen sok urnak van egyéni nézete, a mikor azonban az egyes törvényiavaslatok megszavazására kerül a dolog, akkor sohasem ragaszkodnak hozzá, (ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Sokan lebecsülik a készfizetések kötelező megkezdését. Azt mondják, mint Jankovich Béla és báró Madarassy-Beck Gyula t. képviselőtársam, :alán Hantos Elemér t. képviselőtársam is, hogy effektive benne vagyunk a készfizetésben. Magam is konczedálom, hogy az Osztrák-Magyar Bank most tényleg készfizető bank. De épen itt van a differenczia, hogy vájjon jogilag is készfizető bank-e, vagyis a jelen állapotban, a mikor a készfizetések megkezdésére vonatkozó kötelezettség nem jogi, vájjon az a külföldi tőkés, a kinek összeköttetését akarjuk megszerezni a magyar hiteligények kielégítésére, kellő jogi biztonságot fog-e találni az Osztrák-Magyar Bank jelen állapotában, hogy az általa ide hitelezett, akár hosszú lejáratú, akár rövid lejáratú tőkéit, esetleg annak a kamatait, a mikre fősúlyt helyez, ugyanoly értékben fogja-e megkapni, a mint ő kontemplálta, a mikor