Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.
Ülésnapok - 1910-60
60. országos ütés 1910 deczember 15-én, csütörtökön. 91 A kérdésnek súlya, t. ház, mindenesetre arra esik, vájjon az illető város kinőtt-e már a vármegyének keretéből, vájjon a vármegye felügyelete bir-e azzal az ápoló és gyámolító hatással a városra, avagy ellenkezőleg feszélyezi, sőt egyenesen gátolja a város további előrehaladását ? S ha ez utóbbi eset áll fenn, ugy a város birtokában van-e azon anyagi és szellemi tényezőknek, a melyekkel nemcsak az autonómiát berendezheti és elviselheti, de egyúttal fentarthassa oly szinvonalon is, a melyen az önkormányzat a város továbbfejlődésének emeltyűje leend. Zenta és Nagykanizsa városok valóságos tárházát adják elő az itt latba eső körülményeknek és adatoknak, és ezeket oly szerencsésen csoportosítják egy eleven képpé, melyből megérthető, hogy elérkeztek a fejlődésnek azon fokára, a melyen az önálló törvényhatósági életre megértek. Nem akarom részletesen elősorolni ezeket az adatokat, hiszem, hogy annak ideje elérkezik; ma csak ezen figyelemreméltó körülményeknek, a melyeket e városok előterjesztettek, méltánylásául a közigazgatási bizottság azt javasolja a t. képviselőháznak, méltóztassék a két kérvényt a magyar kir. belügyminister urnak további tárgyalás és megfelelő javaslattétel végett kiadni. Tisztelettel ajánlom a bizottság javaslatának elfogadásra. (Helyeslés). Elnök : Kivan valaki hozzászólni ? Szász Károly jegyző: Mikosevits Kanut! MikosevitS Kanut: T. képviselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy pár perezre igénybe vegyem kegyes türelmüket. Mert ha talán nincs is itt most annak ideje, hogy bővebben szóljak e kérdéshez, azonban nem zárkózhatom el azon körülménytől, hogy már most a magam és Zenta város közönsége nevében hálás köszönetet ne mondjak a közigazgatási bizottság tárgyilagos és Zenta város érdekét különösen hangsúlyozó eljárásáért. Annak idején lesz módomban nekem is tüzetesen indokolni álláspontomat. De már most bátor vagyok kikérni az igen t. ház kegyes j óindulatát és rámutatva épen azon körülményekre, a melyeket az előadó ur különösen hangsúlyozott, egyben kérem a belügyminister urat, hogy ezen kérdés elbírálásánál és tüzetes tanulmányozásánál méltóztassék a kérvényben előhozottakat alapos vizsgálat tárgyává tenni, hogy ennek alapján mód nyujtassék a képviselőháznak arra, hogy ezen virágzó nagy alföldi város a gyámkodás alól kivétessék és végre a maga ura lehessen. Ajánlom az előadó ur javaslatát elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök : Kíván valaki szólni ? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A kérdés az, elfogadja-e a ház a közigazgatási bizottság javaslatát, hogy a kérvény további tárgyalás és jelentéstétel végett adassék ki a belügyminister urnak ? (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház a bizottság javaslatát elfogadja. Következik a közgazdasági bizottság jelentése (írom. 142) Abauj-Torna, Borsod, Esztergom, MarosTorda, Nyitra és Szabolcs vármegyék közönségének feliratairól, valamint Czegléd város, a szatmárvármegyei gazdasági egyesületnek és Budapesten 1904. június hó 8-án tartott népgyűlésnek kérvényeiről az olasz bor beözönlésének meggátlására alkalmas szerződés kötése tárgyában ; továbbá a magyarországi bortermelők és borkereskedők országos szövetségének kérvényéről Olaszországgal való kereskedelmi viszonyaink rendezése tárgyában. A közgazdasági bizottság előadóját illeti a szó. Mocsáry Sándor előadó : T. ház ! Az 1904. év folyamán nehéz viszonyok uralkodtak a borértékesítés terén, a mely megnyilatkozott abban is, hogy számos kérvény és felirat nyújtatott be a házhoz. Ezeket a múlt országgyűlés nem tárgyalta és ennek folytán a jelen országgyűlés Julius 2-ikán tartott ülésében elhatározta, hogy ezen feliratokat tárgyalni fogja, s azokat a közgazdasági bizottsághoz utasította. A bizottság ezen feliratokat november 18-iki ülésében tárgyalta és egyhangúlag azt határozta el, hogv miután ezen panaszlott dolgok az 1904 : XXXVIII. t.-czikkel és az 1908 : XXIII. t.-czikk által különösen a borvám-klauzula eltörlésével már úgyis orvosolva vannak, ezen iratok, mint tárgytalanok, irattárba helyezendők. Tisztelettel kérem, hogy a közgazdasági bizottság ezen jelentését tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki a jelentéshez hozzászólni ? Miután szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, elfogadja-e, a bizottság javaslatát, a mely szerint a jelentést tudomásul veendő ? (Igen !) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház a jelentést tudomásul veszi. Következik az igazságügyi bizottság jelentése (írom. 83) Csávossy Béla, a képviselőház volt háznagya ellen indított perben. Az előadó urat illeti a szó. Kenedi Géza előadó : T. ház ! A képviselőház 1907 június 6-án elhatározta, hogy Perczel Dezső volt képviselőházi elnök ellen 31.826 korona 60 fillér kártérítési összeg erejéig birói eljárást, illetőleg pert indit. Azt hiszem, a t. ház tetszésével találkozom, ha ennek előzményeire nem térek ki. A megbízott kincstári jogügyek igazgatósága a pert le is folytatta, azonban a kir. Curiának 1909 Julius 29-én kelt ítélete szerint jogerős pervesztéssel fejezte be, a mely alkalommal a fölmerült perköltségekben is marasztaltatott a képviselőház, a mely összeg időközben ki is utalványoztatott. Ennek a marasztalási összegnek egy része, és pedig 6590 korona erejéig felelőssé tette a képviselőház Csávossy Béla volt háznagyot is, és ő ellene is megindította a pert. Ezen ujabb per folyása alatt történt az, hogy a Perczel-féle pert a kincstári jogügyi igazgatóság alapos indokok alapján elveszítette. A jogügyi igazgatóság ekkor a házhoz fordult, engedné meg, hogy ezt a még folyamatban levő pert, miután a másiknak csupán csak járuléka, egyezség utján megszüntethesse. Azonban az időközben beállott vál12*