Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-60

60. országos ülés 1910 deczember 15-én, csütörtökön. 87 tassanak meg a különböző társadalmi osztályok között. (Igaz ! ügy van ! a jobboldalon.) Sőt a mire törekednünk kell és a miről meg vagyok győződve, hogy a t. túloldalon ülő képviselő urak is vallják, ez az, hogy igyekezni kell ezen válaszfalakat minél hamarabb lebontani és az akadályokat kevesbbiteni. , : .utf •. Az igazságosság szempontja epedig ugy áll, felfogásom szerint, hogy mivel a mezőgazdáknak a törvény egy jogot biztosit, de nem kötelezettséget, tehát^ők nem kénytelenek ezzel a kedvezménynyel élni, ha nem akarnak. Csakugyan nem volna indokolt, hogy ezért a külön jogért még egy privilégiummal honoráltassanak, minden másokkal, szemben, a kik semmi előjogot nem élveznek a törvényből kifolyólag, a kik saját koczkázatukra igyekeznek vállalatokat létesiteni és a magánérdekük mellett egj^szersniind a közérdeket is előmozdítani és ha ezen utóbbiak bizonyos differeneziális elbánásban részesittetnének és sújtatnának a többiekkel szemben. (Helyeslés.) Tiszteletteljes kérésem tehát az, hogy a menynyiben a t. ház tagjai belenyugosznak abba, hogy ez a kérdés egyformán szabályoztassék mindenkire nézve, és ez nagyobb vitákat nem idézne elő, akkor kérném a t. házat, hogy mindkét határozati javaslatot, vagy talán az előadó ur által előterjesztendő egy egységes határozati javaslatot méltóztatnának elfogadni. (Helyeslés.) A mennyiben azonban ebben az igen t. képviselő urak megnyugodni nem tudnának, és ez nagyobb vitát provokálna, az volna a tiszteletteljes kérésem, hogy ejtessék el az egész kérdés, és sem az egyik, sem a másik határozati javaslat ne fogadtassék el. (Helyeslés.) Szterényi József: Ez az igazság! Pajzs Gyula (szólásra feláll). Elnök : A képviselő ur legfeljebb indítvány visszavonása czimén kérhetne még szót, mert a vita be van zárva. Most már csak az előadó urat illeti a szó. Ugron Gábor ." A minister ur feltette a kérdést, hogy válaszszunk. Már most hogy válaszszon valaki belőle, hogyha nem szólhat hozzá ? Elnök ." Csak az előadó urat ilieti a szó. (Halljuk ! Halljuk !) Kenedi Géza előadó: T. ház! A magam részéről is jobban szerettem volna, ha közjogi természetű inditványt itt ennél a szorosan gazdasági természetű törvényjavaslatnál senki sem tesz, mivel én is azt hiszem, hogy közjogi kérdéseket, sőt egy egész rendszert ex abrupto megbolygatni nagyon kényes dolog. Mindazáltal, ha már megtörtént, nem akarok kitérni az elől, hogy ezeket mérlegelés tárgyává tegyem, (Halljuk ! Halljuk !) bár nem vagyok abban a helyzetben, hogy e részben a pénzügyi bizottság álláspontját képviselhessem, mivel ez a közjogi természetű kérdés, sajnálatomra, a pénzügyi bizottság előtt szóbeszéd tárgya nem volt és igy e tekintetben egyáltalában nem keletkezett kiformálódott vélemény. Mindazonáltal azt gondolom, hogy nem csalódom akkor, ha a pénzügyi bizottság véleményének is azt tartom., hogy ha hasonló javaslatot behoznak, ebben az esetben nem valamelyik rész előjoga gyanánt, hanem az általános egyenjogúság alapján álló rendelkezés gyanánt jöjjön be a törvénybe. (Helyeslés.). A mint méltóztatnak tudni, a pénzügyi bizottság tárgyalásait bizonyos egyezkedések és kölcsönös megértések előzték meg, a melyek alapján az érdekelteknek kivánságaival, — a melyek elismerem, méltányosak voltak, — nagyon messzemenő módon számolt a pénzügyi bizottság is. Most tehát, midőn ez igy van, nagyon helytelen volna és azt gondolom, hogy a pénzügyi bizottság felfogásában is nagyon beleütköznék az, ha egyoldalú előjog biztosíttatnék az egyik érdekeltség részére. Egyébiránt a beadott két határozati javaslat nem is fedi azokat az érdekeket, a melyeket fedni akar. A földbirtokosokról és a földbirtokosok társulatairól, azután az iparosokról van szó; azonban a gázfogyasztásnál és gázügyleteknél. a melyek különben még mindig a jövő reményei, igen sok érdekeltség lesz, a mely sem mint mezőgazda, sem mint iparos nem szerepel és mégis joggal kívánhatja, hogy részesüljön a törvény által biztosított előnyökben. Igy p. o. teszem azt valamely kastély tulajdonosa, a kinek egyébként földbirtoka nincs, vagy valamely bérház tulajdonosa a városban, vagy valamely vendéglő tulajdonosa, de tovább megyek : valamely város vagy község, a mely hasznos czélokra, talán kivilágítás czéljára kívánja a gázt, töt ennél is tovább megyek : iskola vagy kórház kívánja. A mint méltóztatnak látni, sok oly kategória van, a mely a két módosítás mellett is kiesnék e kedvezmény keretéből. De egyébiránt is az a véleményem, hogy azzal szemben, hogy itt két oly bányamonopólium alkottatik, a melynek czélja határozottan az ország közgazdasági fejlődésének előmozdítása, tehát gazdasági természete van és pénzügyi természete szinte eltűnik; hogy ezekkel szemben egyeseket nem vehetünk ki a közgazdasági vagy más természetű előnyök élvezetéből, és épen azért oly módosítást van szerencsém bemutatni, a mely az ezen törvény alapján létrejött mindennemű gáz- és ásványolaj-ügyletre kiterjeszti az inkompatibilitás megszüntetését. Csak ezt tartom a jogegyenlőséggel és az állam gazdasági érdekével is összeegyeztethetőnek. Módosításom a következő : »22. uj szakasz : Az 1901. évi XXIV. t.-cz. 5. szakaszában foglalt összeférhetlenségi tilalom nem terjed ki azokra, a kik ezen törvény értelmében a kormánynyal vállalkozási (4. §.), haszonbérleti, bérleti, vagy szállítási szerződéses viszonyban állanak, valamint azokra sem, a kik az ásványolaj-féléket és a földgázt az államtól ipartámogatási segély fejében kapják«. (Helyeslés.) Elnök : T. ház ! Én kénytelen vagyok a házszabályok megtartása felett szigorúan őrködni. Két ízben kérdést intéztem a t. képviselő urakhoz, hogy kíván-e valaki szólni; miután szólni senki sem kivánt, a vitát bezártam. A vita bezárása után