Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-77

17. országos ülés 1911 január 16-án, hétfőn. 515 A horvát bánnak, mint helyi hatóságnak és külön horvát hatalmi tényezőnek, a közös országgyűléssel szemben semmi joga és hatásköre nincs. A horvát bánnak tehát az az eljárása, hogy a magyar képviselőházba kiküldött horvátországi képviselők mentelmi jogába beleszól, egyenes túlkapás. (Igaz ! ügy van! a baloldalon.) Ezen túlkapással szemben a magyar kormánynak kellett volna védekeznie. A magyar kormány ezt nem tette és ennek következése most csattanós példában mutatkozik. Az uj választások Horvátországban megejtettek. Azok a képviselők, kik a magyar országgyűlésre ki voltak küldve, mind meg nem választattak, a törvény értelmében azonban mindaddig, mig helyük uj választás utján be nem töltetik, a magyar országgyűlésnek tagjai maradnak. Azok, kik a magyar országgyűlésnek tagjai, de a horvát országgyűlésre meg nem választattak, ilykép mentelmi joguknak védelmétől vannak elütve és reájuk nézve mentelmi joguknak védelme megakadályoztatik és megsemmisíttetik. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Az az eset fordult ugyanis elő, — melyet felolvasok — hogy Banjanin Jánost, ki a mostani választásokon kibukott, a zágrábi törvényszék megidézte a nélkül, hogy előzetesen kérte volna kiadatását az országgyűléstől. Banjanin megjelent ugyan, de hivatkozván immunitására, mert ő még mindig tagja a magyar országgyűlésnek, megtagadott minden vallomást. A mellett érvelt, hogy a most megválasztott horvát országgyűlés még nem küldte ki tagjait a magyar országgyűlésre, tehát az ő mandátuma a magyar országgyűlésen még érvényben van. A törvényszék január 5-én a vitás kérdés felett ekként határozott: »Az országos kormány 1910 szeptember 19-én kelt rendelete értelmében a horvát törvényszékek képviselők ellen inditott eljárás esetén tartoznak a mentelmi jog felfüggesztését a horvát-szlavon-dalmát országgyűléstől kérni, miután pedig Banjanin többé nem tagja ennek az országgyűlésnek, hanem csak a magyar országgyűlésnek, nem volt rá szükség, hogy őt a törvényszék kikérje. Banjanin ez ellen a báni táblához fellebbezett.« A magyar országgyűlésnek tagjait a magyar országgyűlés köteles megvédelmezni tekintet nélkül arra, hogy az országgyűlésnek azon tagjai az ország melyik részéből kerültek ki. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Ugron Gábor : A magyar országgyűlés ezekben az ügyekben mindig szigorú és lelkiismeretes volt, mert a közszabadságoknak a legerősebb védelmet és oltalmat csak ugy tudta nyújtani, ha a képviselők mentelmi joguk védelme rendjén elég oltalomban részesülnek, hogy ők hazájuk jogát, alkotmányát, polgártársaik szabadságát megvédelmezhessék. Nem lehet tudni, hogy mi okból, milyen furfanggal és minő gonosz czélzattal veszi magának Horvátországban a bán a jogot, hogy rendeletet ad ki, a melylyel a magyar országos kormánynyal való egyetértés mellőzése mellett a magyar országgyűlésen levő horvát képviselőknek mentelmi jogi és egész közjogi helyzetét megváltoztatni kivánja. Amint én Tomasics bán urat ismerem, ő nem tartozik amaz ostoba emberek közé, a kik meggondolatlan kézzel nyúlnak az ilyen közjogok megbontásához, de ismerem politikai elveit, nézeteit, czélzatait és tudom, hogy a messzenéző terveknek kovácsolói közé tartozik, kik a magyar országgyűlés hatalma alól fel akarják szabaditani a horvátországi területet, a magyar korona hatalma alól ki akarják bontakoztatni Horvátországnak minden jogát, minden törvényes intézkedését és függetlenséget akarnak elérni; . . .Hock János: A közjogi elméletei is ilyenek! Ugron Gábor: ... a ki pedig az 1868-iki törvényeket, Horvátországnak Magyarországhoz való tartozandóságát és azt a jogviszonyt, a melyet közjogi törvényeink életbeléptettek, megtámadja, ennek az országnak nem lehet közhivatalnoka, még kevésbbé lehetséges, hogy ezen ténykedéseiben ellenőrzés, felügyelet és az országgyűlés jogainak érvényesítése nélkül járjon el. Én ezért Banjanin János képviselő mentelmi jogának megsértését bejelentem (Helyeslés.) és kérem a t. ház elnökét, utasitsa a mentelmi bizottságot ezen ügynek sürgős megvizsgálására és határidőhöz kötött jelentéstételre, hogy a magyar kormánynak legyen módja és alkalma kipótohii, a mit eddig éberségben mulasztott, mihelyt erre felszólítják. (Helyeslés.) Elnök: A házszabályok 188. §-a értelmében a a ház elnöke a mentelmi bejelentést a mentelmi bizottsághoz köteles utasítani. A kérdés az, hogy miután a képviselőház jogai közé tartozik, kivánja-e a ház a jelentéstételt záros határidőhöz kötni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Hock János : Mindenkinek kötelessége a mentelmi jogot védeni. (Zaj és felkiáltások jobbfelől; Ne oktasson!) Elnök : Méltóztassék csendben lenni. (Halljuk ! Halljuk !) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik záros határidőhöz kivánják kötni a jelentéstételt, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Kimondom tehát, hogy a képviselőház nem kivánja záros határidőhöz kötni a jelentéstételt. (Zaj balfelől.) Földes Béla képviselő ur a házszabályok 215. §-ának a) pontja alapján kér szót. Földes Béla : T. ház ! Személyes megtámadtatás és félremagyarázott szavaim értelmének helyreigazítása végett vagyok bátor szót kérni. A ház szorgalmasabb tagjai tudják, hogy mindig arra törekszem, hogy a házban és a bizottságokban kötelességemet teljesítsem,- Szombaton hivatalos elfoglaltság miatt déli 12 órakor eltávoztam a házból, épen akkor, mikor báró Madarassy-Beck t. képviselőtársamnak felszólalása folyamatban volt. T. képviselőtársaim tárgyi megjegyzéseire vonatkozólag a magam részéről majd 65*