Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.
Ülésnapok - 1910-76
76. országos ülés 1911 január Ih-én, szombaton. •507 állam közötti szabad forgalom czélzatát meghiúsítsák, vagy befolyásolj ák.« Ez egy igen homályos formula. (Halljuk! Halljuk!) Az azonban egészen bizonyos, hogy tartalma az önálló bank létesítése esetén, Magyarországon létrejöhető díszázsió esetére, rendkiviili anyagi károsodást és rendkívül súlyos következményeket jelent. Ez iránt — azt hiszem — kétség nem lehet (ügy van ! jobb felől.) és minél homályosabb a formula, annál súlyosabb azon körülmény folytán, a melyre azonnal rá fogok mutatni. A lényeg t. i. ebben a kérdésben nem is a formula kikötése, hanem az a pár szó, a mely benne foglaltatik, hogy t. i. az önálló magyar bank létesítése előtt a két kormány erre. a komplikált kérdésre nézve megállapodásokat fog létesíteni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Azt hiszem, hogy egy ilyen horderejű kérdésben igazán nem lehet mondani, hogy a valószínűség reményével bírt volna az, hogy ezen megállapodások az osztrák kormánynyal létesülnek. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás és ettenmondások a baloldalon.) így fogták fel kompetens helyen a Benedikt-formulát Bécsben; ez mellékes, azonban lehet, hogy még lesz alkalmam erre visszatérni. (Halljuk ! Halljuk ! jóbbfdől.) Vegyük már most szemügyre ennek az egész önálló bankkérdésnek és készfizetési ügynek fejlődését a politikai élet további medrében. (Halljuk ! Halljuk!) A függetlenségi pártok szétváltak az önálló bank kérdésének okából. A Kossuth Ferencz mélyen t. képviselőtársam vezetése alatt álló függetlenségi jnárt akkor a bölcs, fokozatos haladás politikájának álláspontjára helyezkedett. Kossuth Ferencz igen t. képviselőtársam ezt az álláspontját kifejtette pl. 1910. január 1-én mondott újévi beszédében is, a melyben azt mondta (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »Abból indultam ki, hogy midőn a fokozatos haladás elve lett a párt által elfogadva, akkor nem szabad a részleges előmenetel lehetőségét egy kérdésben sem eldobni magunktól. Midőn kétségenkivülinek láttuk is, hogy a pártnak előtérbe jutott programmpontja« — ez kérem az önálló bank — (olvassa) : »ez idő szerint meg nem valósítható, legalább meg akarjuk közelíteni a czélt.« Szóval a fokozatos haladás politika] áriak alapelve dominál itt; az önálló bank 191 l-re ki van kapcsolva ; hiszen beszélnek a párt vezető tagjai részéről akkor és már előbb is tett olyan nyilatkozatokról is, a melyek az önálló bank érdekében indított mozgalmakat az országra nézve veszélyeseknek tartják. (Igaz ! Ügy van ! a jobboldalon. Mozgás és ellenmondások a baloldalon.) Én nem akarok ennél a kérdésnél immorálni; konstatálom azt, hogy a fokozatos haladás elve mondatott ki, de viszont, ez a fokozatos haladás akkor Kossuth Ferencz t. kéjiviselőtársam megállapítása szerint abban állott, hogy a franezia piacz lett volna a kölcsön által meghódítandó és a készpénzfizetések lettek volna mintegy fokozatosan felveendők. Kossuth Ferencz : Nemcsak ! (Halljuk ! Halljuk !) B. Madarassy Beek Gyula: Fájdalom a teljes szöveg nincs birtokomban, hanem itt van egy erre vonatkozó jegyzetem ; (olvassa) : »és itt következik a czél megközelítése érdekében a hivatkozás a franezia piacz megszerzésére az államkölcsön utján és a készpénzfizetések felvételére.« Magam irtam ki ezt az újévi beszéd nyomán ; meg vagyok győződve arról, hogy ez szórói-szóra így van, de be is bizonyíthatom. (Helyeslés.) Mondom, ez volt a fokozatos haladás elve, de viszont konstatálom, hogy a Justh-párt teljes vehemencziával megmaradt az önálló bank 1911-re való felállításának követelése mellett, daczára annak, hogy a Benedikt-féle formulát a maga részéről is elfogadta és ez által tulaj donképen teoretikussá tette a kérdést. (Igaz! ügy van! a baloldalon. Mozgás és ellenmondások a bal- és szélsőbaloldalon.) A Kossuth-párt részéről abban az időben igen gyakran pellengére állították azt a »kalendáriumdátumhoz« czimzett politikát, a melyet a Justhpárt követ, hiszen erre mindnyájan nagyon jól emlékszünk. Most egy perezre eltávozom az önálló bank kérdésétől és áttérek a készpénzfizetések kérdésére, mert ennek is roppant érdekes a históriája. (Halljuk ! Halljuk !) Mondtam már, hogy Kossuth Ferencz igen t. képviselőtársam a készpénzfizetéseket abban az időben a leghatározattabban sürgette, sürgette pedig olyan motiválás alapján, a melyet én nem fogadhatok el — azt hiszem az előadó ur is hivatkozott már erre beszédében, — hogy t. i. az önálló magyar bankot az Osztrák-Magyar Banknak készfizetése semmivel sem viszi előre. Ha az önálló magyar bank jő, annak újra uttörőleg kell a saját hitelét megalapítania és akkor egészen közönyös az, hogy az Osztrák-Magyar Bank készfizető volt-e ? Szóval, ő ragaszkodott a készpénzfizetés kérdéséhez. (Igaz ! ügy van ! a jobboldalon.) Ellenben nézzük meg, hogy mi volt a készpénzfizetések kérdésében a Justh-párt álláspontja ? (Halljuk ! Halljuk !) Erre nézve igen érdekes a Justh-párt egyik legelső vezetőjének, Holló Lajos igen t. képviselőtársamnak előadói jelentése a bankbizottsági jelentésben, a melyet felteszem Batthyány Tivadar igen t. képviselőtársammal, mint elnökkel egyetértőleg szerkesztett meg. Ebben a jelentésben szórói-szóra a következők foglaltatnak (Halljuk ! Halljuk! olvassa): »A készpénzfizetés kérdése szerintem túlságos jelentőséggel nem bír, mert nem az a czél és nem az a fontos, hogy a bank készj)énzfizető-e vagy sem, hanem az, hogy a pénzértékek állandósága a bank működése által biztosítva legyen.« (Derültség a jobboldalon.) Méltóztatnak ebből látni, hogy ez egészen az én álláspontom. De tovább megyek. (Halljuk! Halljuk ! a jobboldalon. Olvassa) : »A készfizetést egy jól fundált banknál igazán mellékes körülménynek kell tekinteni; a fő az, hogy teljes bizalommal viseltessék a közönség a jegybank működése iránt és hogy igénybe vegye mindazokat az eszkö64*
