Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-74

74. országos ülés 1911 január 12-én, csülörlökön. 443 siteni kell az önálló magyar jegybankot. Ö alkalmasint elállott volna az önálló magyar jegybank létesítésétől, különben — én csak az akkori időpontról beszélek — végső konklúziója nem az önálló magyar jegybank, hanem egy kartellbank volt; de mégis érdekes és fontos a mi álláspontunkra nézve egy ilyen nagy tekintélyű férfiúnak ilyen megnyilatkozása és érdemes megújítani azt a benyomást, a melyet szavai kel], hogy tegyenek, s ezért bátor vagyok felolvasni az ő nyilatkazatát (olvassa): »A mindkét irányban való jogos igényeknek nézetem szerint csak egy önálló intézet felelhet meg, a melynek székhelye és igazgatása Magyarországon van, a mely egész erejét és tevékenységét kizárólag ezen országnak szenteli, a melynek berendezése és vezetése az ország viszonyainak és szükségleteinek minden tekintetben megfelel, s a melynek felügyelete az ország kormányára van bizva. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Egy 6000 négyszögmérföldnyi államterület 15 millió lakossal tagadhatatlanul elidegenithetetlen joggal bir«, — csak a jogról van szó természetesen — »gazdasági viszonyait saját belátása szerint rendezni és vezetni és igy az önálló jegybankról, a pénzforgalom és az egész gazdasági élet ezen modern nélkülözhetetlen tényezőjéről le nem mondhat*. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. ház ! Ismétlem, nehogy félreértés támadjon, előrebocsátottam azt, hogy Széll Kálmán aztán nem önálló jegybankról szólt, illetőleg nem annak létesítésére törekedett, hanem kartellbankéra, vagy esetleg a jegybank oly módon való átalakítását, átszervezését kívánta, mely a magyar érdekeknek teljesen megfelel. Már most. t. ház, a további fejleményekre vonatkozólag röviden csak azt akarom említeni, hogy voltak a közvéleményben, a magyar közéletben kiváló férfiak, a kik hasonlóképen erre az álláspontra helyezkedtek, és én kötelességemnek tartom, hogy említsek ezek között egy kiváló pesti kereskedőt, Fuchs Eudolfot. a ki erélylyel és kitartással küzdött az önáUó magyar bank mellett. Tudjuk, hogy ezeknek a küzdelmeknek és ennek a fejlődésnek mi lett az eredménye. Az lett az eredménye, a mi talán törvénykészitési szempontból bizonyos értékkel bir, t. i. hogy az uj törvénybe bevették azt a papirosfentartást, hogy Magyarországnak joga van felállítani egy önálló bankot. Már most lássuk, hogy a magyar közjog, illetőleg a magyar fejlődés hogy siklik le a lejtőn. Abból a formulából mi lett ? Semmi. Nem állították fel 10 év múlva, sem 20 év múlva ; és azok, a kik azzal szemben állást foglalnak, nem állítják fel alkalmasint sem 17-ben, sem 27-ben sem 37-ben, hanem mindig azt fogják mondani, hogy most nem, de majd talán később. (Igaz ! Ugy van ! Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) De most már a formulából is csak kis rész marad meg : a formula csücske. Miután nem lehet mást tenni, az önálló bankot nem lehet felállítani, — tudjuk, hol vannak az akadályok, —• ennek ' következtében belekapaszkodtak a készfizetésbe. A készfizetés csak csücske a formulának, de most már ennek is csak az árnyékát kapjuk meg, (Igaz ! Ugy van ! Élénk derültség, helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) t. i, a készfizetések rendezését, vagyis tulaj donképen nem is a készfizetések rendezését, hanem a rendezésnek a rendezését. (Igaz ! Ugy van ! Derültség a szélsőbaloldalon.) T. ház ! Én kénytelen vagyok most egy kicsit kitérni arra a viszonyra, a mely köztünk és Ausztria között fennáll, vagyis inkább arra, miként változott a közvélemény Ausztriában arra nézve, hogy Magyarországnak vagy a gazdasági, vagy a közjogi téren milyen konczessziókat lehet adni. A közvélemény azelőtt is a közjogi konczessziók tekintetében tulaj donkép teljesen indifferens volt. E téren az ellenállás inkább a korona érdeke, inkább a korona törekvése volt, hogy hatalmát semmikép csökkenni ne engedje, de a gazdasági konezessziókkal nem törődött volna annyira. Most kérem, teljesen megváltozott a hangulat, egészen más a helyzet Ausztriában. Most az osztrák népek belemennének abba, hogy Magyarországnak közjogi engedményeket tegyenek. Kossuth Ferencz : Dehogy mennének bele ! Földes Béla : De kérem, a népnek nagy tömege, a társadalom belemenne. Mert nem bizonyos körökről, nem tábornokokról beszélek én. Én a nagy tömegekről szólok, a melyek azt mondják, hogy nekünk az egészen közömbös, bármiféle közjogi engedményt adjanak is Magyarországnak, mert az nekünk is engedményt' jelent. Ha Magyarországnak van önálló hadserege, nekünk is van ; ha Magyarországnak van önálló külképviselete, nekünk is van. mert az egyik folyik a másikból. (Igaz! ügy van! a baloldalon.) De a gazdasági téren nem engedhetünk, mi abból élünk és tönkre megyünk, ha ezen a téren konczessziókat teszünk Magyarországnak. (Igaz ! ügy van ! Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon ; felkiáltások : A gyarmat!) És ha nézzük Ausztriának eljárását velünk szemben, (Zaj és közbeszólások a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk !) akkor arról sem szabad megfeledkeznünk, talán vannak, a kik ezt fájó szívvel konstatálják, — mert végre is a viszonyok ugy hozzák magukkal, hogy mi Ausztriával együtt, egy államjogi kapcsolatban élünk és élni fogunk a jövőben is — hogy tulaj donképen a szerződések iránt való hűség x4.usztriában nagyon gyenge gyekereket vert. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hiszen kérem, azt a csekély eredményt sem tudtuk elérni hatvanhét óta, hogy a tiroli gabonavámot eltöröljék, a mely a vám- és kereskedelmi szerződéssel ellenkezik. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) A hol nekik kedvez, ott átlyukasztják a szerződéseket, áttörik és akkor nem sokat aggódnak és ingadoznak. (Igaz! Ugy van ! a balés a szélsőbahldahn.) Ugyanezzel az esettel állunk szemben most az argentínai kusbehozatal kérdésében. (Igaz ! Ugy van l a szélsőbaloldalon.) És azt 56*