Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-73

73. országos ülés 1911 január ll-én, szerdán. 433 Ki tudja, hogy az osztrák Reichsrath — nem tudom: micsoda okért, késlelteti a megszavazást, talán a lengyel csatornák okából, (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) vagy az olasz egyetem okáért, vagy a fagyasztott hus okáért, vagy nem tudom micsoda okért — mi, a magyar ellenzék azonban nem vagyunk hajlandók legjobb meggyőződésünk ellen szavazni azért, hogy a helytelen időbeosztás folytán kellemetlen és abnormis állapotban van a bank- és a valutaügy. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Polónyi Géza : Ez ne ismétlődjék ! Kossuth Ferencz: Azért tehát, hogy e rendes és törvényes utón vessünk véget a rendellenes állapotnak és hogy eleget tegyünk a magyar önálló nemzeti érdeknek, a következő javaslatot adom be pártom nevében. (Halljuk ! Halljuk ! a bal- és a szélsőbaloldalon. Olvassa.) »Mondja ki a képviselőház, hogy Magyarország közgazdasági boldogulását és a fejlődés követelményei folytán szükségszerűen növekedő pénzügyi terhek fedezését csupán a közgazdasági önállóság alapján tartja lehetségesnek, (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) és ezért ennek megvalósítását tekinti a magyar közgazdasági politikában követendő vezérgondolatnak. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ebből kifolyólag a jegybank-ügy rendezésénél is az önálló magyar bank létesítését követeli. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon,) Minthogy pedig a kormány javaslata a közös jegybank alapján áll, és minthogy egyáltalában a kormánynak bevallott politikája az, hogy a bankközösség fentartassék, a minek következtében az önálló közgazdasági berendezkedésnek és különösen a bankügy önállósitásának még csak előkészítését sem kezdeményezi; minthogy továbbá a javaslat még azokat az előnyöket sem biztosit] a a magyar közgazdaságnak, a melyek a közös bank rendszere mellett is elérhetők volnának, nevezetesen a kötelező készfizetéseknek közgazdaságilag és pénzügyileg teljesen előkészített tényleges felvételét is elejti és az e téren szenvedett kudarczot részint értéktelen, részint aggályos természetű intézkedéssel iparkodik palástolni : a ház az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot nem fogadja el, (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) hanem utasítja a kormányt, hogy az önálló magyar jegybank megvalósítását czélzó javaslatokat terjeszszen a ház elé.« (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Holló Lajos: Kérjük a neveket felolvasni. (Zaj. Elnök csenget.) Beck Lajos : Kérjük a neveket! Gr. Batthyány Pál: A neveket kérjük! Kik adják be ? Justh Gyula: Kérjük a határozati javaslatot. (Zaj.) KÉPVH. NAPLÓ- 1910 1915. III. KÖTET. Rudnyánszky György jegyző (olvassa) : Kossuth Ferencz, gróf Benyovszky Sándor, (Halljuk ! Halljuk !) gróf Apponyi Albert, gróf Somssich Tihamér, Sághy Gyula, Ugron Gábor, Kovács Gyula, Hédervári Lehel, Nóvák János, Kelemen Béla, Kobek Kornél, Nadányi Gyula, Posgay Miklós, Hegyi Árpád, Ivánka Imre, Polónyi Géza, Kapotsfy Jenő, Palugyai Móricz, Huszár Károly, (sárvári), Szentiványi Árpád, Szalay László, Bosnyák Géza, Szluha Pál, Bernáth Béla, Herczeg Sándor, Hock János, Fráter Lóránt, Hammersberg László, Csermák Ernő, Faragó Antal, Vertán Etele, Csemez István, Török Kálmán, Szakács Andor, Kun Béla, Lévay Mihály, Eitner Zsigmond, Beck Lajos, Meskó László, Tüdős János, Földes Béla, Kelemen Samu, gróf Batthyány Tivadar, Zlinszky István, Lovászy Márton, Manndorff Géza, gróf Esterházy Miklós, báró Sennyey Miklós, Sümegi Vilmos, Pajzs Gyula, gróf Benyovszky Móricz, Thaly Ferencz, Benedek János, Jaczkó Pál, Urmánczy Nándor, olvashatatlan aláírás. (Zajos derültség és ellenmondás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Posgay Miklós : Lukács Lászlóé ! Rudnyánszky György jegyző (olvassa) : »Gróf Batthyány Pál, Bethlen István, Mádi-Kovács János, Zelenyák János, Giesswein Sándor, Förster Aurél, Bakonyi Samu, Jármy István, Justh Gyula, (Éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Bottlik István, Szebeny Antal, Ráth Endre, Pap Zoltán, Justh János, Horváth József, Holló Lajos, Barcsay Andor, Ábrahám Dezső, Horváth Mihály, Bakó József, Szabó István (zámolyi), Kovácsy Kálmán.« Elnök: Csendet kérek, t. ház! Rakovszky. Béla képviselő uré a szó. (Zajos felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Holnap ! Elnök ismételten csenget.) A képviselő urnak joga van arra, hogy kérje beszédének elhalasztását, vagy, hogy azt most megtartsa; a képviselő urak zajongással meg nem foszthatják őt e jogától. (Igaz! JJgy van ! a jobboldalon. Halljuk I Halljuk !) Rakovszky Béla: T. ház ! Tekintettel arraj hogy az idő előrehaladott, beszédemet nagyon rövidre fogom szabni. Kossuth Ferencz igen t. képviselőtársam beszéde elején nagyon helyesen felemiitette azt, hogy a parlamentáris illem megköveteli, hogy a szónok az előtte szólt szónok beszédében foglaltakra reflektáljon. Ha nem is akarok Kossuth Ferencz t. barátom egész beszédével foglalkozni, mégis az általa elmondott egyik-másik tételre reflektálnom kell. Foglalkoznom kell nevezetesen azokkal, a miket Magyarország nagyhatalmi szerepéről mondott. T. képviselőtársam abban a nézetben van, hogy Magyarország akarva, nem akarva kénytelen részese lenni egy nagyhatalomnak. Nagyon sajnálom, hogy ebben a tekintetben t. képviselőtársammal ellentétbe kerülök, mert hiszen a magyar nemzetnek egész múltja arra vall, hogy hivatását már akkor, mikor őseink bevándoroltak, ugy ismerte fel, hogy nagyhatalmi állást kell 55