Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-73

430 73. országos ülés 1911 január ll-én, szerdán. alkotmányunk keretében mozgó küzdelmet folytatunk. (Igaz ! ügy van ! a szélsóbaloldalon.) A bank kérdése meg sincs említve az 1867. évi XII. t.-czikkben azért, mert akkor a felfogás az volt, hogy a bankoknak a felállítása csak olyan adminisztratív tény, mint pl. egy egyetemnek a felállítása. (Igaz I ügy van ! a bal- és a szélsóbaloldalon.) Csak később fejlődött ki az a felfogás, hogy a bank egy olyan intézmény, a mely az összmonarcMa fogalmát egy bizonyos fokig megtestesíti, s ezért fejlődött ki nagy erővel az a törekvés, hogy ez a közös bank minden áron fentartassék. Az én meggyőződésem szerint azonban, t. ház, a közös bank nem felel meg az ország hitelviszonyainak. (Igaz ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ebben, ugy látszik, igen alaposan eltérek az én igen t. barátomnak, az előadó urnak a nézetétől. Nem felel meg, ámbár elismerem, hogy az utóbbi időkben dicséretesen megvan az iparkodás és jóakarat a közös bank részéről a mennyire csak lehet, hogy megfeleljen hivatásának. Ismétlem, a mennyire csak lehet; mert a lehetőség határa korlátozva van maga azon tény által, hogy meg kell, hogy feleljen a bank egyszerre ugy az osztrák viszonyoknak mint a magyar viszonyoknak; és minthogy a magyar viszonyok nem hasonlók az osztrák viszonyokhoz, (Igaz! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) ennélfogva ennek a két viszonynak egyszerre megfelelni nem tud. (Helyeslés a balés a szélsőbaloldalon.) Hock János : Egyiknek sem felel .meg ! Kossuth Ferencz: Egyébiránt feltétlenül igaz az is, hogy egy intézmény, a mely idegen részvényesekből áll, a mely más országban székel, habár fiókjai vannak Magyarországon . . . Holló Lajos : Behajtó fiókjai! Kossuth Ferencz: . . . a melynek hatáskörébe mélyen belenyúl egy más államnak a kormánya (Felkiáltások jobbfelől: Is ! Is !) és a mely bank egy más állam törvényhozásától is függ (Felkiáltások a jobboldalon ; Is ! Is !) egy ilyen bank telj es lehetetlen, hogy feltétlen biztositást nyújtson a magyar hitelügy számára, akkor, a mikor megtörténhetik, a hogy meg is történt, hogy a rnagyaT érdekek ellentétbe kerülnek az osztrák érdekekkel. (Helyeslés a bál- és a szélsőbaloldalon.) Egy hang (a szélsőbaloldalon.) : Tapasztaltuk a nemzeti ellenállás idején ! Kossuth Ferencz: Feltétlenül igaz az, hogy a banknak most nem régen lejárt statútumai szerint és azon statútumok szerint, a melyek most tárgyalás alatt vannak, a paritás legalább látszólag keresztül van vive abban, hogy a főtanács hat magyarból és hat osztrákból áll, továbbá hogy a kormánybiztos egy magyar és egy osztrák, és a helyettes-kormánybiztos szintén egy magyar és egy osztrák. De ha közelebbről vizsgáljuk ezt a tényt, t. ház, akkor azt találjuk, hogy a mikor nehéz idők járnak (Halljuk ! Halljuk ! a jobb- és a baloldalon.) és Magyarország érdekei ellentétbe jutnak nem is a közgazdasági, hanem a politikai téren, az osztrákérdekekkel, vagy ha a magyar nemzet valamely jogának megvalósításáért küzd és a bankkal a magyar nemzetre nyomást akarnak gyakorolni, akkor ilyen összeállításban is rendkívül veszélyes fegyverré válhatik a közös bank, mert nem azt kell néznünk csak, hogy milyen hatással van e bank rendes viszonyok közt, hanem azt is, hogy rendkívüli viszonyok közt mit lehet vele csinálni. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Hock János; Visszaélni mennyiben lehet vele! Kossuth Ferencz: A magyar történelem azt mutatja, hogy olyan magyar emberek közt, a kik hivatva lennének a magyar érdekeket megvédeni, mindig akadnak olyanok, a kik az ellenkező nézetekhez csatlakoznak. (Elénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Ezzel nem akarok árnyat vetni a mostani főtanács tagjaira, távolról sem, most nincs is ilyen helyzet; abstrakt módon szólok, és visszapillantva a történelemre, a melynek tanúsága szerint még az is megtörténhetett, hogy 1848-ban magyar emberek muszkavezetők voltak, (Elénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) megtörténhetik tehát az is, hogy egy vagy több magyar főtanácsos az osztrák főtanácsosokkal a magyarok ellen együtt szavaz, olyan osztrák főtanácsost pedig, a ki a magyarokkal szavazna az osztrákok ellen, soha nem fogunk találni. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) De nézzük csak. hogy miképen alakul ennek a közös banknak a közgyűlése. Ezt nehéz megtudni, a mint Polónyi Géza barátom tegnap mondta, de néha nehéz dolgokat is megtud az ember. Én megtudtam, hogy 1907-ben (Halljuk! Halljuk !) miképen alakult a közgyűlés és ez jellemző. Ezen alakulás nem igen nagy mérvben változhatott azóta, mert a bankrészvények nem képezik gyors forgalom tárgyát; ha képeznék, akkor a csehek már régebben többségben lennének a bank közgyűlésein. Az arány tehát akkor a következő volt: osztrák szavazat volt 580, magyar szavazat 130, cseh szavazat 330. Kissé hangosabban mondtam, hogy cseh szavazat volt 330, mert mindnyájan tudjuk, hogy a csehek azonosították magukat Magyarország szlávjaival, elégedetlenéivel, mert azt képzelik, hogy mi Magyarország szlávjait elnyomjuk, pedig köztudomású tény, hogy azt tenni eszünk ágában sincsen. Régóta fennáll az a törekvés Ausztriában, hogy a csehek többségre jussanak a banknál és ez a törekvés veszedelmes ránk nézve. Hogy világosan bebizonyosodjék az, hogy milyen érzület van a csehek között ott a bank gyűlésén, tekintsünk vissza arra a gyűlésre, a melyet azelőtt két évvel tartottak, a midőn ott valóságos pandemonium fejlődött ki annak folytán, hogy a csehek mindenáron csehül akartak beszélni és tekintsünk vissza a múlt hó 28-ikán tartott közgyűlésre, a melyen a csehek a bankügy ideiglenes rendezését elfogadták, de a szabadalomnak megújítása ellen szavaztak,