Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.
Ülésnapok - 1910-72
72. országos ülés 1911 január íO-én, kedden. 405 ozió — »mindent a nélkül, üogy más vagy magasabb, vagy súlyosabb dijakat, közszolgáltatásokat és illetékeket fizetnének, mint a melyekre a saját nemzetbeliek vagy a legnagyobb- kedvezményben részesülő nemzethez tartozók kötelezvék, még pedig, tekintet nélkül a nemzetiségre, vagy a vallásra.* A közszolgáltatásnak a francziában a contribution kifejezés felel meg. Gondolom, hogy ezt érti alatta ; de kétségtelen, hogy érti, vagy legalább is értheti az adótartozásokat is. (Zaj. Elnök csenget.) Már most a mélyen t. kereskedelemügyi minister ur azt mondotta, hogy mi áldozatokat nem hoztunk a szerbiai szerződésben sem. Ha ez az értelmezés ennek a törvénynek adható, akkor nemcsak hogy áldozatot hoztunk, de jelentékeny volt ez az áldozat, mert az a törvény, a mely az idegenekkel szemben a háromszoros adóztatást ismeri a föld- és a házadó tekintetében a jövedelmi adónál, nem exisztál sem Szerbiában, sem Ausztriában. Ha tehát ennek a szerződésnek ilyen értelem tulaj donit ható, hogy ez kiterjed arra, hogy ha ezentúl a szerbek itt birtokot szereznek, az adóztatás tekintetében nem esnek ennek a törvénynek a rendelkezése alá, hanem' ők épen olyan elbánásban részesülnek, mint más magyar alattvaló, akkor be fog következni az, hogy Magyarország tisztán és kizárólag Szerbia számára ezen lényeges és fontos jogot elajándékozta. Ausztria ehhez hozzá nem járult semmivel, mert Ausztriában ilyen törvény nincsen ; Szerbia pedig nem adhat nekünk ekvivalenst, mert az ő törvényhozásukban szintén nincsen ilyen törvény. Ha tehát ez a törvény igy magyarázható, akkor kétségtelen és világos, hogy Magyarország Szerbia számára egy külön ajándékot ad, a nélkül, hogy azért rekompenzácziót kaphatna, vagy a nélkül, hogy Ausztria abban a teherben particzipálna. Ezen a tényen kivül megvan még annak a veszélye is, hogy ha ez a szakasz igy magyaráztatik, akkor rést ütünk a mi törvényünk egész rendszerén, merfc akkor ezt a kedvezményt igénybeveheti elsősorban Románia, a melynek legtöbb kedvezményes záradéka ugyebár van, és igénybe? veheti minden oly állam, a mely legtöbb kedvezményes záradékkal bir. Az osztrákokkal megkötött szerződésünkben ilyen rendelkezés nem foglaltatik, de tudjuk, hogy Ausztriával szemben az u. n. teljes viszonossági kormányzati elv uralkodik. Ha már most ezt Ausztriára is kiterjesztjük, azért, mert Szerbiának megadtuk, akkor az egész törvényünk, a melyet megalkottunk, egyszerűen homokon marad, soha többé végrehajtható nem lesz és hiába alkottuk meg a törvényt a külföldiekkel szemben, hogy háromszoros adót kötelesek fizetni, ha ilyen módon kijátszszák és nem lesz, a kivel szemben apli hálhassuk. Én abban a véleményben vagyok, hogy szerencsétlen dolog volna, ha a képviselőház ezt elfogadná. Nem tudom, miként értelmezi a t. kormány ezt a javaslatot ; nem tudom azt sem, miként értelmezi Romániával való reiácziójában; de azt. hiszem, nem veszi zokon a képviselőház, hogy felszólaltam, mert ez elég fontos kérdés arra, hogy tisztáztassék. A magam részéről addig is, mig felvilágosításokat e tekintetben nem kapok, azon az állásponton vagyok kénytelen lenni, hogy ezen szöveg szerint Szerbia kétségtelenül részesülne abban a kedvezmenyben, hogy az adóztatás tekintetében nem volna vele szemben alkalmazható ez a kivételes törvényünk. Ha megfordítva áll a dolog és lehet, hogy mondatszerkezeti hibában szenved ez a törvény, lesz olyan kegyes a t. kereskedelemügyi minister ur felvilágosit ani. Én a magam íészéről a törvény 7 ]avaslatot és illetőleg annak e r íen czikkelyét. azon okok alapján, a melyeket bátor voltam előterjeszteni, nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kivan még valaki szólni 1 (Nem !) A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: T. ház ! (Halljuk !) Az az egész okoskodás, a melyet az előttem szólott t. képviselő ur elmondott, alapjaiban tökéletesen téves. (Halljuk ! Halljuk !) Először is arra fogok utalni, a mi a második czikk szövegében van, mert hiszen a t. képviselő ur is a második czikk szövegéből vonta le egész okoskodását. El fogom olvasni azt, a mi erre vonatkozik, kihagyásokkal, nem fogom ezzel az értelmet meghamisitani, — mert ha az egészet olvasnám, az összefüggés elveszne. Itt, a harmadik lapon az van, hogy (olvassa) : »Ugyanott kereskedést vagy mesterséget űzhetnek, mindennemű ügyeiket akár közvetlenül stb. . . .«, következik azután egy egész félsorolás, a mely mind a kereskedésre és forgalomra- vonatkozik, azután ugy végződik ez az első definiczió (olvassa) : »bevallásaikat megtehetik, jogaikat és kérelmeiket az illető ország hatóságai és biróságai előtt érvényesíthetik. Itt tehát mindenütt kereskedésről és forgalomról van szó, nem pedig birtokszerzésről. Polónyi Géza : Nem ugy van ! (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: Azután azt mondja ez a czikk (ohassa) : »mindezt a nélkül, hogy más vagy magasabb, vagy súlyosabb dijakat, közszolgáltatásokat és illetékeket fizetnének, mint a melyekre a saját nemzetbeliek stb . . . kötelezve vannak.« Tehát mire vonatkozik ez.? Ez vonatkozik a kereskedésre, mesterségek űzésére, bevallásokra és igy tovább, és hogy ezeket mind gyakorolhatják, a nélkül hogy magasabb dijakat és illetékeket, vagy r egyéb közszolgáltatásokat volnának kötelesek teljesíteni, mint a hazabeliek. Itt tehát szó sincsen földszerzésről. (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől.) És ha a t. képviselő ur földszerzésről beszél, ez ennek a szakasznak tökéletesen téves értelmezése. Ebből a szakaszból senki sem olvashatja ki azt, hogy más nemzetbeliek, a kik itt földeket szereznek, ne lennének az ország azon törvényei-
