Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.
Ülésnapok - 1910-57
57. országos ülés 1910 Polónyi Géza: Sem nem mondtam, sem nem mondom. A kupon maga levonás nélkül fog beválhatni, mert hiszen tőkekamatadó-mentes. Azonban mi történik ? A j övedelmi adó alá vonatik ugyanaz a kupon, a melyet az állam mint adós adómentesnek deklarált. Már most tessék megengedni, hogy ezt három szempontból röviden bemutassam. Először figyelemmel kell lennünk arra, hogy ez vonatkozhatik részvénytársaságokra és vonatkozhatni külföldiekre. A belföldi magános emberrel szemben egészen kétségtelen, hogy ez a kupon a jövedelmi adóban összefutó összes személyes jövedelmeknél számításba vétetik; és most akarok rámutatni arra, hogy micsoda szerencsétlen és furcsa helyzet állhat be Magyarországon, a mit nekünk sürgősen eliminálnunk kell, mert ellenesetben egyenesen pönálét csinálunk arra, hogy Magyarországon járadékunkat vásárolják. Megtörténhetik t. i. az eset, hogy valaki vesz egy járadékot, a melynek szelvénye után 4%-os jövedelme van és ez a négykoronás kamat neki hat koronájába kerül. T. i. megtörténik az az eset, — méltóztassék a jövedelmi adónak a fokozatait megnézni — ha valaki példának okáért a 3000 koronás jövedelmi határon áll, akkor fizet 38 korona jövedelmi adót. Ha most ez a 3000 koronája megnövekszik azzal, hogy egy járadékot vett, a mely neki négy korona kamatot hoz, ezzel már egy klasszissal feljebb megy a jövedelmi adóban és akkor ő már 44 korona jövedelmi adót fizet. Hát, ,t. képviselőház, lehet, szabad ezt egy államnak megtenni? Mert az a szegény ember azt a járadékot vagy bevallja és akkor két koronát ráfizetett arra, bogy ő a magyar államnak hitelezője lett, vagy ha be nem vallja, akkor egy jövedéki kihágási eljárás alá kerül és kiteszi magát egy 10-től 10.000 koronáig terjedő büntetésnek. Hát, t. képviselőtársaim, belátják, bogy nem ok nélkül hivom fel a nemzet figyelmét erre a körülményre. Már most, t. ház, mit kivánok én? Hogy ez az immorális törvény, a mely minden józan ész és helyes legis ratio ellenére hozatott meg, hatályon kívül helyeztessék, miután most ugy is fel van függesztve. De kegyes engedelm ükkel most rá térek a törvénynek a részvénytársaságokra vonatkozó hatására. Méltóztatnak tudni, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál ma mi a helyzet. A helyzet az, bogy az adómentes papirok utáni jövedelmét a mérlegből levonhatja, Igaz ez ? És most levonhatja a jövedelmi adótörvény értelmében is, csakhogy azzal a különbséggel, hogy a részvénytársaságok is jövedelmi adó alá vonatnak, a mi megint más törvényhozásban sehol nincs meg, nálunk azonban megcsinálta az adóreform azt, hogy a részvénytársaságokat azért vonta a jövedelmi adó alá, hogy ott, a hol a deczember 12-én, hétfőn. 29 tőkekamatadó tekintetében megengedte, hogy levonhassák az adómentes papirok után való jövedelmüket, a jövedelmi adónál utóiéri őket, és 5°/o-os kamattal megadóztatja a jövedelmet. Ha már most figyelembe veszszük, hogy a külföldiek pedig ezen adó alá nem fognak eshetni, mert jövedelmi adót nem fizetnek, illetőleg nem is tesznek bevallást: mély tisztelettel kérdem a t. házat, hogy szabad-e nekünk saját hitelünk kárára és azzal az eredménynyel, hogy a Magyarország polgárait elriasztjuk attól, hogy saját papírjainkat vásárolják, ezt a törvényt fentartanunk ? Szabad-e ahhoz segédkezet nyujtani, hogy a magyar állampapírok hitelezőit arra tanítsuk, hogy csempészmódon külföldön helyezzék el azokat a papírokat, hogy a jövedelmi adó alól mentesittessenek? (Felkiáltások jobbfelül: Ott fizeti! Mozgás.) De nem fizeti akkor, ha csempészte ! Egy hang (jobbfelől) : Hiszen ez nem dugáru! (Mozgás jobbfelől.) Polónyi Géza: A depot-ba való tételről talán hallott már valamit, t. képviselőtársam és arról is hallott, hogy azt hogyan lehet idegen nevek alatt elhelyezni stb. Szóval azt mondom, hogy a rosszhiszeműek kijátszhatják az állam iránti adófizető kötelezettséget azzal, hogy külföldön helyezik el ezeket a papírokat, a melyekhez hozzáférni azután nem lehet. Ki akartam mutatni gyakorlati jelentőségét ennek a kérdésnek, s röviden számokban meg is mutatom, hogy a mostani kölcsön létesítésének, a melynél a t. pénzügyminister uraz adótörvények előzetes felfüggesztésével operált, az a tényleges eredménye, hogy a pénzintézetek most két esztendőre felmenttettek attól, hogy jövedelmi adó alá kerüljön az ő adómentes papirtárczájuk, A 250 milliónyi 4 l /z 0 /o-os pénztári jegyek után egy évre 550.000 K adótól, a két évre tehát összesen 1 millió 100 és egynéhány ezer korona adótól mentesültek, a mit azért hoztam fel, mert annak a kölcsönnek leszámolásánál feltétlenül figyelembe kell venni azt, hogy ha a régi kormány az uj adótörvényeket nem függesztette volna fel, ngy ez a jövedelem kétségtelenül az államnak jutott volna a pénztári jegyek után, el is tekintve a járadékoktól, a melyekről külön kell beszélni. Most csak arra térek rá, hogy ennek megfelelően magam és képviselőtársaim egy határozati javaslat benyújtását határoztuk el, kérve a t. képviselőházat, hogy miután úgyis fel vannak függesztve ezek az adótörvények: mielőtt azok életbelépnének, helyesebben mondva, mielőtt maga a' járadék kibocsátás alá kerülne, méltóztassék ezen törvényt higgadt megfontolás után hatályon kivül helyezni, annyival is inkább, mert a t. pénzügyminister ur mostani nyilatkozata után, a mely szerint ezek a papirok és illetőleg ezeknek szelvényei sem jutnak semmiféle
