Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-64

6'4. országos ülés 1910 deczember 20-án, kedden. 203 urnak, hogy a költségvetésnek ezen hiánya és hézaga orvosolva legyen. (Helyeslés balfelöl). Már most áttérek az argentínai hus kérdésére. (Halljuk! Halljuk!) Ne méltóztassanak az argentínai viszonyokat oly nagyon kicsinyelniÉn nem fáraszthatom a t. házat Argentína leírásával, hanem mégis egy-két adatot, melyet a legutóbbi napokban olvastam, leszek bátor felolvasni, (Halljuk! Halljuk!) hogy mindnyájan tudjuk, miről van szó. (Halljuk!) Argentínában egyik évről a másik utolsó évben a művelhető föld másfél millió magyar holddal szaporodott, Méltóztassanak kiszámítani, hogy ebben az arányban haladva, micsoda beláthatatlan gazdasági fejlődés fog ott következni. De maradjunk a huskérdésnél. Hogyan állunk az argentínai hústermeléssel? Ugy állunk, hogy 1900-ban ki tudtak vinni friss és fagyasztott húst 24.590 tonnát, és 1909-ben 210.657 tonnát, tehát nem egészen tiz év alatt közel ezer perczenttel emelkedett a kivitel. (Mozgás). De mondhatná valaki, hogy ezek általános számok. Beszéljünk relatív viszonylatokról. Hasonlítsuk össze Amerika husprodukcziójával az argentínai husprodukcziót. Mit látunk? Hogy Argentína már erősen nyomja Amerikát is, mert 1900-ban — a mint mondám, — Argentínában a kivitel volt 24.590 tonna, ÉszakAmerikában 146.000 tonna; 1905-ben az amerikai kivitel már csökkent, az argentínai kivitel pedig hatalmasan emelkedett, ugy hogy 1905-ben az argentínai kivitel 106.000 tonna, az amerikai kivitel már csak 105.000 tonna. És mit látunk 1909-ben, tehát csak négy évvel később ? Azt látjuk, hogy Argentína kivitele megnőtt 210.657 tonnára, Amerika kivitele pedig megcsökkent 54.900 tonnára. Méltóztatnak tehát látni, micsoda arányokról van itt szó. Ezt csak előrebocsátom. Mikor mi Ausztriával a kiegyezést kötöttük, a melyben nagyon sok érdeme van épen a mezőgazdaság körül Széll Kálmán mélyen t. képviselőtársamnak is, akkor a kiegyezési törvény XX. czikkében biztosítottuk az állatforgalmat. Megállapítottuk, hogy Ausztria nem kezelheti máskép az ő állatait, mint a Magyarországból származó állatokat és megállapítottuk elvben a két állam közt a szabad forgalmat és a XX. czikkben történt intézkedés az iránt is, hogy azok a végrehajtási módozatok, melyekről annyit beszéltek az osztrák parlamentben, törvényerővel bírjanak. A végrehajtási módozatok 12. §-ának második bekezdése intézkedik a külföldi relacziókról. Azt hiszem, nagy hiba lett volna, már akkor nem gondolni arra, hogy ilyen eset, a milyen most előállott, bekövetkezzék. A 12. §. második bekezdése következőkép szól (Olvassa): »A két kormány egyetértŐleg fog eljárni a végből, hogy •állatok, hus és állati nyers anyagok behozatalát és átvitelét megakadályozzák azokból az államokból, a melyekből ilyen áruk behozatala és átvitele állategészségi rendőri veszélyekkel jár«. Azt mondhatná most valaki, hogy ez közelebbi meghatározást igényel. Leszek bátor tehát felolvasni a 12. §. ezen második bekezdésének a törvényhozás előtti indokolását. Igen érdekes ebből a szempontból (Olvassa): » Különös megelégedéssel utalhatunk ez alkalommal a 12. §. második bekezdésében foglalt arra a megállapodásra, a melylyel régóta kívánatos szabályozást nyert egy kérdés, mely a múltban sokszor vita tárgya volt és ismételten egészen a legutóbbi időkig nézeteltérésekre szolgált okot. Az uj megállapodás szerint ugyanis a két kormány mindenkor egyetértŐleg és egyforma módon fog eljárni az állategészségrendészet kezelése tekintetében olyan külföldi területekről származó terményekkel szemben, a melyek részéről állati járványok behurczolásának veszedelme fenyeget. Jövőben tehát nem fog többé olyan eset előfordulni, hogy az egyik kormány pl. bizonyos veszedelmes balkáni terményeket saját területétől távol tart, mig ezzel szemben a másik állam azokat akadálytalanul bocsátja a határain keresztül, vagy — és erre kérek figyelmet — ^hogy tengeren túlról való husküldemények, a melyeknek köz- és állategészségügyi szempontból való megbízható ellenőrzése teljesen lehetetlen és a melyek behozatalát az egyik kormány azonnal betiltotta, a másik részéről hosszú időn át nem tilalmaztattak, jövőben a két fél minden idevonatkozó alkalommal egészen egyforma intézkedéseket fog életbeléptetni és ha az egyik állam kormánya bizonyos szükséges óvó és védekező intézkedések foganatosítását óhajtani fogja, ugy ezt a másik kormány nem fogja többé passzív ellenállásával meghiúsíthatni.« Az igen t. kormány tudomással bir bizonyára arról is, miszerint ezen paragrafus választott bírósági eljárás alá nem esik. Itt azon általános elvnek van helye, s ezen rendelkezés szankczióját az képezi, hogy amennyiben állategészségügyi kérdésekben differenczia van a két kormány felfogása között, akkor mindig az állategészségügyi szempontból szigorúbb felfogás a döntő és az irányadó. (Helyeslés a bal és a szélsöbáloldalon.) Már most mit méltóztatnak gondolni, hogy milyenek lehetnek az egészségügyi viszonyok Argentínában? Hát e tekintetben nem utalok egyébre, minthogy mi a szerbiai állategészségügyi viszonyokat sem ismerhetjük pontosan, csak, fájdalom, az eredményeket, a következményeket és a jelenségeket látjuk. Pedig Argentína épen 58-szór nagyobb terület, mint Szerbia és majdnem ötször akkora, mint AusztriaMagyarország együtt. — Argentína területe 2,806.400 négyzet kilométer, Szerbiáé 48.103 négyzet kilométer. Már most, ha veszem Ausztria és Magyarország területét, a két állam területe 624.851 négyzet kilométer, Argentína tehát 26*