Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.
Ülésnapok - 1910-63
180 63. országos ülés 1910 hiszem, annál könnyebben fogja ezt is itt a ház előtt tehetni. Harmadszor határozott nyilatkozatot várok az igen tisztelt földmivelésügyi minister úrtól a tengerentúli husbehozatalra nézve. Förster Aurél: Egy darabot se ! Gr. Károlyi Mihály: E kérdést ma még homály boritja. Sok mindent hallottunk erről, de még pozitív nyilatkozat illetékes helyről itt e házban nem történt. A pénzügyi bizottságban történt, de ez nem elegendő. Nekünk itt kell meghallanunk, hogy az a kontroveizia, a melyről a lapok megemlékeztek, az a nézeteltérés a magyar és osztrák ministerek között valójában miben áll. Még abban az esetben is megszavazom a törvényjavaslatot, ha e kérdésre azt a választ kapom, a melyet várok, a melyre előre el vagyok készülve : hogy a minister ur igenis, beleegyezett azon 2000 tonna argentínai hus behozatalába; hanem azt kérem, és azt az összes agráriusok nevében követelem is, hogy itt álljunk meg, (Igaz ! Ugy van ! balfdől.) és hogy nagyobb behozatalról ne legyen többé szó. Ezt is sajnáljuk; erről is azt tartjuk, hogy felesleges volt, (Ügy van! balfelől.) ezzel segíteni nem lehetett a husdrágaságon, a mezőgazdaságra nézve pedig mégis csak káros hatással bir nem maga ez a mennyiség, nem maga ez a 2000 tonna, de az az izgatottság, a melyet az összes magyarországi állattenyésztőkben ez a körülmény keltett. (Ugy van ! balfdől.) A magyarországi állattenyésztők, a midőn mindezeket a hireket hallották, nem tudták, a magyar ministeriumnak van-e igaza, (Igaz ! Ugy van ! balfdől.) vagy az osztrák minister urnak, vagy az osztrák parlamentnek, a mely nem elégedett meg sem a 2000 sem a 10.000 tonnával, mert ő azt kérte és meg is szavazta, hogy annyi hus jöjjön át, eresztessék be Argentínából, a mennyire csak szüksége lehet az. osztrák konzumensnek. Ez természetesen nyugtalanságot keltett a magyar mezőgazdaságban és ezért kötelessége az igen t. minister urnak ez iránt megnyugtató választ adni. T. ház ! Ha mi megszavaztuk annak idején a román szerződést és ha megszavazzuk ma a szerb kereskedelmi szerződést, azt magasabb szempontokból tettük és teszszük. (Helyeslés balfdől.) De azt igenis le kívánom szegezni, hogy a magyar mezőgazdák ezzel áldozatot hoznak (Ugy van! a baloldalon.) és ezen.áldozattal szemben azt kérjük az igen t. kormánytól, hogy rekompenzáczióképen minden erejével azon. legyen, hogy állattenyésztésünket felvirágoztassa. (Élénk hdyeslés a baloldalon.) A husdrágaság apasztását elsősorbán az állattenyésztés és általában a termelés fokozása és az árusítás helyes szervezése által fogjuk elérhetni. (Hdyeslés a baloldalon.) Ezért szükségesnek találjuk azt, hogy az 1894 : XII. t.-czikk intézkedései, a melyek a községeknek tenyészállatokkal való ellátásáról szólnak, tényleg betartassanak. (Hdyeslés a baloldalon.) Sajnos, az 1911. évi költségvetési előirányzatban ilyen szándékokat nem látok; nem látom ebben a költségvetésben, azt, hogy az deczember 19-én, hétfőn. igen t. minister ur olyan mérvben akarja támogatni a magyar mezőgazdaságot, a mely azt méltán megilleti. (Hdyeslés a baloldalon.) Hiszen tavaszszal egy házhatározat hozatott, a melyet Mezőssy Béla t. képviselőtársam volt szives a ház elé terjeszteni. E javaslát, a mely egyhangúlag elfogadtatott, odairányult. . . (Halljuk ! Halljuk 1 Mozgás.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Károlyi Mihály: ...hogy megszüntettessék azon disparitás, a mely az által állott elő, hogy az osztrák agráriusok az Ermächtigungsgesetz fejében 6 millió koronányi szubvencziót kaptak az állattenyésztés és a földmivelés részére. Ezzel szemben azt kértük, hogy a mi áüattenyésztésünk is karoltassék fel, hogy az is szubvenczionáltassék és hogy azon disparitás, a mely ezen hat milliónyi évi szubvenczió által keletkezett, lehetőleg szűnjék meg. Ezzel széniben az 1911. évi költségvetésben azt látjuk, hogy igaz ugyan, hogy egy millió korona vau felvéve általában az állattenyésztés segélyezésére, de ez az egy millió nem tényleges segély, ez csak egy átmeneti tétel, egy kölcsön, (Halljuk! Halljuk!) a melynek legnagyobb része vissza fog térülni. Ez az átmeneti tétel, ez a kölcsön természetesen igen jó, hogy megvan, de ez nem aequivalense annak a 6 milliónak, illetőleg 54 milliónak, a melyet az osztrák állattenyésztés kaj>. Mi legalább semmiesetre se fogjuk ezt annak tekinthetni, s igen kérjük az igen t. ministeriumtól ós a t. túloldaltól, hasson oda velünk együtt, hogy a jövő évi költségvetésbe ennél sokkal nagyobb tétel állittassék be. (Élénk helyeslés balfelől.) A husdrágaság megszüntetésére igen sok praktikus mód van, melyet itt az országban lehet felkarolni anélkül, hogy le kelljen törni a vámokat, anélkül, hogy egész közgazdasági bázisunkat azért felforgassuk, mert ideiglenesen a húsban drágulás állott be. Praktikus eszköz volna ez ellen elsősorban husnagyvágók felállítása, kz államnak az a feladata, hogy húsvágókat állítson fel az áüam, a város és a termelők bevonásával; azok nemcsak a mezőgazdaságra fognak jótékonyan hatni, nemcsak a húsárakat fogják 25%-kal leszállítani, de az iparra nézve is nagy fellendülést fognak eszközölni. Hogyha ugyanis busnagyvágókat létesítünk és ha megengedjük, hogy az összes állati mellékterményeket feldolgozzák, akkor a húsárakat 25%-kal leszünk képesek leszállítani. Akkor mindaz a hus, a mely Bécsbe és Ausztriába élő állapotban megy, itt lesz leölve és itt lesz feldolgozva. (Élénk helyeslés balfelől.) A sorsnak különös játéka, hogy épen ma beszélünk husdrágaságról; épen ezekben a napokban állott elő a husdrágasági vita, a midőn az árak visszamenőben vannak. {Halljuk I Halljuk. 1 balfelől.) A marha ára mintegy három hét óta 15— 20%-kal esik és különös jelenség, hogy a hus ára' mégsem esik. Baross János: Furcsa! Miért van ez így?