Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.
Ülésnapok - 1910-60
60. országos ülés 1910 deci bizonyos szellemi foszfort kevert bele, a mikor ezt a kérdést a munkás-szocziálpolitikával hozta kapcsolatba, amikor foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy ez a törvényjavaslat talán egyike azon lépéseknek, a melyek odaviszik a munkást, hogy a munkás egyenrangú tényező legyen a munkaadóval. Én azon jelekből, a melyeket itt Huszár Károly t. képviselőtársam beszéde közben tapasztaltam, azt láttam, hogy a t. túloldalon többen vannak a munkaadók, mint a munkások. (Felkiáltások johbfelől: Ott is!) Azonban ennek daczára ki kell hogy fejtsem azt a nézetemet, a mely nézetem és véleményem támadt azon indokolással szemben, a melyet a t. előadó ur terjesztett elő. Az én nézetem szerint ez a törvényjavaslat semmiesetre se jelent még olyan előrelépést és haladást a mely a munkásnak és munkaadónak egyenrangusitását czélozná és elérné. Ezzel a javaslattal még egyáltalában nem haladunk ebben az irányban, mert ez a javaslat voltaképen egy olyan feladatnak tesz eleget, a mely a munkás életének megvédésére irányul, a mikor tehát egészen másról van szó, mint a munkás politikai vagy társadalmi egyenjogúsításáról, és a mi aztán tökéletesen ellenkezik is azzal az állásponttal, hogy e javaslat által a munkásoknak a most már bizonyos jogokat, vagy a politikai életbe való belépést és a társadalmi életben egyenrangú tényezőként való szereplést biztosítottunk volna. (Ugy van! balfelől.) Ez, t. képviselőház, e törvényjavaslat szempontjából nézve a dolgokat, egyáltalában nem áll. Hanem igenis kötelességünk nekünk ezt a törvényjavaslatot törvényerőre emelni azért, hogy annak a munkásnak, mint a társadalom egyik tagjának életfeltételeit minden körülmények között biztositsuk, tekintet nélkül arra, hogy politikailag minő hatással fog ez járni, hogy vájjon elérjük-e azt a czélt, a melynek elérésére szerény nézetem szerint ez a javaslat kevés. (Igaz ! ügy van ! a baloldalon.) Nem fejtette azonban ki a t. előadó ur azt, hogy ugyan mennyiben látja ő ebben a javaslatban a munkásnak egyenjogúsítását, és nézetem szerint az ő álláspontjának indokolása e tekintetben hiányos is, a mint hogy a magam részéről nagyon kiváncsi volnék arra is, — már csak ennek a kérdésnek tisztázása szempontjából is — hogy vájjon a t. előadó ur a munkapártnak jobb- vagy balszárnyához tartozik-e, ahhoz-e, a mely az általános választói jogot akarja, avagy ahhoz, mely a népjogok kiterjesztését ellenzi, avagy . . . " Hegedüs Kálmán előadó : Nincsenek ott ilyen szárnyak ! Csermák Ernő : . .. talán a czentrumhoz tartozik, a mely a kérdésnek sem egyik, sem másik irányban való megoldását nem tartja időszerűnek. E tekintetben nélkülöznünk kellett az előadó urnak véleményét és én magam sem akarok ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert hiszen nem tartozik szorosan a tárgyhoz és mert vannak talán a t. zember 15-én, csütörtökön. 107 túloldalon olyanok, a kiket ennek a kérdésnek feszegetése szintén feszélyezne, (Ellenmondások és felkiáltások jobbfelől: Dehogy, egy csöppet sem!) miért is rátérek a tulaj donképeni kérdésnek a tárgyalására, vagyis arra, hogy ebben a törvényjavaslatban mik azok a tételek, a melyekre vonatkozólag nekünk, mint ellenzéknek reflektálnunk kell. (Halljuk I balfelől.) Ábrahám Dezső t. képviselőtársamnak azt az eljárását, hogy e törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a fazekak gyártásával kapcsolatosan a mérges anyagakat tartalmazó mázakat is szóbahozta, nem tartom olyannak, mint a mely a kérdéstől távol esnék, (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) sőt olyannak Ítélem, a mely szorosan idetartozik ennek a törvényjavaslatnak a keretébe. Mert itt látunk egy sporadikus törvényjavaslatot. Látjuk azt, hogy a t. kormány előáll egyetlenegy törvényjavaslattal, mely csak egy kis részét akarja orvosolni azoknak a hibáknak és hátrányoknak, melyek hazánkban a gyáripar terén léptennyomon előfordulnak, s a melyeknek egész tömegei vannak előttünk, mint olyanok, a melyek orvoslást igényelnek. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Ha tehát az én t. képviselőtársam rámutatott egy olyan tételre, a melyben szintén sürgős orvoslásra van szükség, ha megemlítette, hogy a fazékgyártásnál és más ipari munkáknál is használnak olyan mázakat, a melyek szintén a fehér- vagy sárga foszforral egyenlő elbírálás alá esnek hatásukat illetőleg — akkor kétségtelen dolog, hogy ezt a kérdést nem hogy e javaslat tárgyalásából eliminálnunk kellene, hanem ellenkezőleg: arra az álláspontra kell helyezkednünk, hogy ha ez nincs benne a javaslatban, akkor vétessék fel abba (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) és javítsuk a helyzetet azon a vonalon is, a melyen talán egy-két szónak betoldásával szintén meg lehet az orvoslást találni, s a mi azután nem a munkás egyenjogúsítása szempontjából, hanem igenis, abból a szempontból fontos, hogy a munkásoknak élete és testi épsége meg legyen oltalmazva, a mi mindenesetre olyan kérdés, a melyet ennek a javaslatnak tárgyalásánál figyelmen kivül hagyni nem lehet és nem szabad. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Én tehát ebből a szempontból ajánlom a t. minister urnak, méltóztassék megszívlelni Ábrahám Dezső t. képviselőtársam határozati javaslatát és esetleg pótlásképen felvenni azt e törvén} 7 ] avaslatba, hogy már e javaslat keretében megoldást nyerjen ez a másik kérdés is. (Helyeslés a baloldalon.) A mi már mostan illeti magát a törvényjavaslatot, arra vonatkozólag is volna néhány szerény észrevételem. (Halljuk I Halljuk! a baloldalon.) így például a t. kereskedelemügyi minister urnak egy előbbi véleményére, a mit Földes Béla t. képviselőtársammal szemben méltóztatott kifej teni, s a mikor a pleonazmusokról volt szó, a midőn pleonazmusnak méltóztatott tekinteni azt, hogy bizonyos határozati javaslattal utasíttassák a kormány valamely törvényjavaslat előterjesztésére, nézetem szerint már magában ebben a törvényj a14*
