Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.
Ülésnapok - 1910-55
55. országos ülés 1910 deczember 9-én, pénteken. 499 leket, öt-tiz, vagy busz esztendő múlva szintén oda fog jutni az ország, hogy a meglevő jövedelmek nem fedezik a hadsereg szükségletét és követeléseit. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldahn.) Ezen az állapoton másképen segíteni nem lehet, csak ugy, ha az állami bevételek fokozásával egyúttal azt is ki fogja mondani a képviselőház, hogy egyszer és mindenkorra szűnjék meg a hadügyi kiadások fokozása. (Helyeslés a baloldalon.) Széll Kálmán képviselőtársam többek között említette a vasúti tarifának felemelését is. Ezt mi sokban a szegényebb néposztálynak megterheléséül tudjuk be. Mert nem mindenki utazik luxusból. A III. osztályú utas és a II. osztályú utasok nagy része a körülmények, családi helyzet, sürgős elintéznivalója miatt utazik, s épen ez a nópréteg az, a mely az egyébként is igen nagy adózás által teljesen ki van anyagilag merülve. Ezeknek a terhére fokozni a bevételeket a vasúti tarifák felemelésével, nézetem szerint nem lehet. (ügy van I Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A szeszadó emelésénél is nagvon óvatosan kell eljárni, nehogy a mezőgazdasági szeszfőzésből a kisgazdáinknak jutó jövedelmet csökkentsük. Es ha már szó van az örökösödési illetéknél revizióról, ezt elsősorban olyan irányban kell érvényesíteni, hogy a nagyobb örökösödéseket róják meg nagyobb illetékkel, (Ugy van! Ugy van I a szélsőbaloldalon.) nem azt a kisebb, 10—20—30 holdra kiterjedő örökösödést kell nagyobb díjtételekkel megróni, de azoknak az örökösödését, a kik ezen az utón százezrekhez, sőt milliókhoz jutnak. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) A fokozatosság elvét méltóztassék tehát itt is érvényesíteni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A mi már most azt illeti, — és a mire Széll Kálmán t. kéjyviselőtársam is rátért — hogy a nagyobb jövedelmek fokozatos megadóztatásához is hozzá kell némileg nyúlni, én és az ellenzéki padokon velem ülő t. képviselőtársaim azt tartják, hogy nemcsak némileg, hanem határozottan és egyenesen, minden rombolási szándék nélkül, igenis hozzá kell nyúlni a nagyobb jövedelmek fokozatos megadóztatásához, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) mert ebben az országban eddig a terhek nagy része azoknak a kisembereknek a vállán van, a kik már most is alig birják a terheket hordozni. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ha azt akarjuk, hogy az állam bevételei tényleg gyarapodjanak, az elsősorban és igazságosan csakis a mindenféle nagy jövedelemnek — származzék az bárhonnan, nagytőkéből vagy földbirtokból — fokozatos és igazságos megadóztatásával és így az egyenlő teherviselés eszméjének a valóságba való átültetésével érhető el. (Élénk helyeslés a szélsőbalőldalon.) Sándor Páf: Mi sem tagadjuk ! Maguk sem csinálták ! Négy évig kormányon voltak ! Kun Béla: Én nem voltam, de mi a magunk részéről nagyon örülni fogunk, hogy t. képviselőtársam segitő kezét fogja nyújtani, hogy ezen reform tényleg az igazságos közteherviselés elve szerint oldassék meg, ha pedig önök fogják kezdeményezni, mint a hogy minden kezdeményezés önökre vár a valódi parlamentarizmus követelménye szerint, mi mindig helyt fogunk állani mostani igéretünk mellett.. . (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Bakonyi Samu : Mint a hogy mindig helyt is állottunk! Kun Béla :.,. nemcsak a nemzet függetlensége, hanem a nemzet jóléte és szabadsága érdekében is. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Bakonyi Samu: Ha hoztak olyat, a mi jó, mi mindig helyt állottunk ! Farkas Pál: Miért nem kezdeményezték ? Bakonyi Samu : A kisebbség ? Ez uj tantétel! Kun Béla : Széll Kálmán mélyen t. képviselőtársunk beszédének nagyon ékes, szivig, lelkekig ható részét képezte az, midőn a gyermekvédelemről szólott. A gyermekvédelmi állami intézkedések megteremtése az ő érdeme. De a gyermekvédelem intézményét tovább kell fejleszteni, mert a statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy Magyarországon 700.000 gyermek születik évenkint, s ezek közül csak 8—9000, tehát elenyésző csekély rész részesül állami védelemben. Azután a statisztikai adatok azt is bizonyítják, hogy a halva született és törvénytelen gyermekek elhalálozási száma ötször akkora, mint a törvényes gyermekeké. Ezen a kérdésen nem lehet csak ugy hirtelen elsiklani; ez a kérdés összefügg magának a nemzet megerősödésének kérdésével. (Igaz ! a szélsőbaloldalon.) Minden olyan mozgalmat és minden olyan czélt, a mely a t. kormány és a t. túloldal részéről arra irányul, hogy ebben a kérdésben nemzetünk megerősödésére jó és hasznos munkát kövessünk el, készségesen támogatni fogunk, és szivesebben is látnánk olyan törvényjavaslatokat, a melyek ennek a kérdésnek gyors és a nemzet érdekében való megoldását sürgetnék, mint olyan törvényjavaslatokat, melyek csak azt czélozzák, hogy ennek a nemzetnek a jövedelmét hadügyi és más közös kiadásokra áldozzuk fel és mintegy dobjuk ki az országból, a helyett, hogy saját anyagi és erkölcsi és a népesség szerint való megerősödésünkön munkálkodnánk vele. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A mi a kormánynak a tanügyi és közigazgatási tisztviselőkkel szemben való programmját illeti, erre vonatkozólag engedje meg a t. ház, hogy elmondjam röviden a magunk nézetét és arra a következtetésre jussak, hogy ebben a tekintetben a kormánynak programmja és eddigi ténykedése bennünket ki nem elégit. (Úgy van ! a szélsőbaloldalon.) A mi azt illeti, hogy a tanárok kívánságainál a t. közoktatásügyi minister ur és a t. túloldal a méltányosság álláspontjára helyezkedett és feladta régebbi álláspontját, a mely a magyar tanügynek ezen érdemes munkásait meg akarta rövidíteni, ennek mindannyian örülni tudunk, ezt készséggel elismerjük. Azonban erről az oldalról kérjük a t. kormányt és a t. túloldalt, hogy a szol63*
