Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.
Ülésnapok - 1910-54
492 54. országos ülés 1910 deczember 7-én, szerdán. hírlapi czikkekkel, gyanúsításokkal, becsmérlésekkel lépnek fel, a melyeket már tartalmuknál fogva sem olvashatok fel a parlament színe előtt. Azonban ezen működés legszomorúbb vége az lett, hogy nemcsak erkölcsi züllés állott be odaát, nemcsak az ukrainista mozgalom harapózott el, hanem a görög-katholikusök tömegesen lépnek ki az egyházból és térnek át a schizmára. Nem akarom én itt vázolni ennek a nagy veszedelmét, inkább utalok azokra a sporadikus esetekre, a melyek a felső vármegyékben jelentkeztek, a hol egy-két izgató képes volt hasonló irányban oly nagy mértékű mozgalmat szítani, hogy azt csak nagy erőfeszítéssel lehetett elnyomni, holott az csak egy-két ember munkája volt. Már most, a mint a tények bizonyítják, odaát Amerikában nagy mértékben elharapózott az ukrainista mozgalom és a schismára való áttérés, ugy hogy mi el lehetünk készülve arra, hogy ezrével, sőt tízezrével jönnek be az országba mindenféle inficziált emberek, épen ezen okból ragadom én meg a szót, hogy nyíltan kifejezést adjak abbeli véleményemnek, hogy a görögkatholikusok ügye ezen püspök alatt jelenleg teljesen vesztve van. Én azt hiszem, hogy ezt a hibát valamikép helyre kell hozni, valamikép ki kell reparálni, ezt félintézkedéssel és egyezséggel elintézni nem lehet, ez csak radikális eszközökkel volna lehetséges. Én azt hiszem, t. ház, hogy itt háromféle mód is kínálkozik. Az első — nézetem szerint — az, hogy ezt a püspököt onnan minden módon vissza kell hivatni és egy pártatlan püspököt kell a görögkatholikusok élére állítani. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Én nem hiszem, hogy az Egyesült-Államok kormánya ha kellően informáltatik, megtűrje azt a püspököt, a ki a vallási dolgok helyett a politikával foglalkozik, gyűlölséget terjeszt a nép között és egy idegen politikának akarja megnyerni. Én azt hiszem, hogy a római szentszék sem tűrheti azt a püspököt, a ki ezen dolgokkal foglalkozik, és azonkívül papjai, hívei között gyűlölséget terjeszt, és odakényszeriti a híveket, hogy azok még az egyházból is kitérni és a schismára áttérni kénytelenek. De azt hiszem, megvan az a módja is, hogy odaát Amerikában Ortinszky jiüspök is megmaradhat, maradjon meg a galicziai rutének püspökének, (Helyeslés jobbfelől.) csináljon velük bármilyen politikát; de a milyen joguk van az ötször kisebb számban levőknek, ugyanolyan joguk van az ötször nagyobb számban levő magyar görögkafholikusoknak is, hogy t. i. külön egyházmegyéjük legyen, és hogy élükre külön püspök neveztessék ki. (Helyeslés jobb- és baloldalon.) A midőn itt a parkment szine előtt a magam és az Amerikában levő görög-katholikusok nevében felszólalok, erős a hitem, hogy a kormány ezen jogos és korrekt kérését az Amerikában levő magyar görög-katholikusoknak teljesíteni fogja. Erős a reményem a ministerelnök úrban, miután az ő hatáskörébe tartozik ez az amerikai ügy, hogy ő ezen ügyben a lehető legnagyobb erélylyel fog eljárni. Ez okból vagyok bátor a következő interpellácziót beterjesztem : (HalljuJc ! Halljuk ! Olvassa.) »Interpelláczió a t. ministerelnök árhoz : 1. Minő intézkedéseket tett az Amerikában lakó magyarországi görög-katholikusok memoranduma ügyében % 2. Hajlandó-e odahatni, hogy magyarországi görög-katholikus hanfitársaink is kapjanak, és pedig magyar honosságú püspököt ?« (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) Elnök : Az interpelláczió kiadatik a ministerelnök urnak. A napirend meg lévén állapitva, az ülést bezárom. (Az ülés végződik 1 óra 50 perezhor.) Hitelesítették. Várady Gyula s. Jc. Melczer László s. le naplóbiráló-bizottsági tagok.
