Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-34

42 3í. országos ülés 1910 javára azoknak, a kiknek részére ezek megalkottattak. (Igaz ! Ugy van !) Ennélfogva, míg egyrészről az a véleményem, liogy ezt az akcziót bizonyos időre nyugvópontra kell juttatni, másrészről az a meggyőződésem, hogyha azt akarjuk, hogy azok a nagy áldozatok, melyeket az állam ez irányban hozott, azok a nagy erőfeszítések, a melyeket tettünk, teljesen eredménytelenekké ne váljanak, okvetlenül szükséges törvényhozási és adminisztratív utón oly gazdaságpolitikai intézkedéseket tenni, melyek lehetővé teszik, hogy legalább az elsőrendű életszükségleteknek áremelkedései in infinitum végrevalahára megakasztassanak. (Elénk helyeslés és taps.) Azok a kiadási emelkedések, melyeket az imént felsorolt okokra visszavezethetünk, nem kevesebbet tesznek ki, mint 124 millió K-t, ugy hogy a mi ezenfelül még marad emelkedés a rendes kiadásoknál, nem több, mint 24,400.000 K. Ez a különböző ágazatok természetes fejlődésének fedezésére szükséges két évi összeg, a mi mindenesetre elenyészően csekély többlet a mi államháztartásunk nagy összegeihez képest. Ezeket általánosságban előrebocsátva, legyen szabad most áttérnem a részletekre, és pedig először a rendes kiadásokra. Itt is csak a legnagyobb tételeket, a legnagyobb eltéréseket fogom megemlíteni, az apró tételeket és csökkentéseket nem fogom felsorolni, csupán azon tételeket emelem ki, a hol jelentékenyebb kiadásnövekedéssel állunk szemben. A közösügyi kiadásokról már emiitettem, hogy itt 2,800.000 K mint többlet van beállítva^ de ez nem a végleges összeg, (Zaj és mozgás balfelől.J ez az 1910-iki összeg, a végleges összeg később fog beállittatni. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) A másik növekedő tétel mutatkozik az állami adósságoknál, a hol három részből alakul ki a többlet : az egyik régebbi adósságaink növekedése annak következtében, hogy a törlesztési részletek növekednek, a miből 2,400.000 K többlet áll elő, azután a hivatali elődöm által kontrahált kölcsönből származó többlet 6,700.000 K, és a legutóbb általam kontrahált kölcsön többlete: 13 millió korona. A vasúti kamatbiztositásoknál szintén egy nagy emelkedéssel, 2,700.000 K többlettel találkozunk, mely összefügg a Kassa-Oderbergi vasút által felvett kölcsönnel, illetve a törvényhozásilag elvállalt kamatteherrel. Horvát-Szlavonországok beügazgatási szükséglete emelkedik 3,750.000 K-val, a minek indokaira már a bevezetésben volt szerencsém rámutatni. A belügyi tárcza szükséglete emelkedik 10,700.000 K-val, ebből három millió korona uj tétel, a törvényhatósági és rendezett tanácsú városok segélyezése, (Helyeslés.) melyből tulaj donképen csak egy millió korona valódi növekedés, mert két millió korona már be volt állítva az előző költségvetésbe, de a pénzügyi tárczánál, most pedig ez a tétel természeténél fogva á.tvitetett október 26-án, szerdán. j a belügyi tárczához és felemeltetett még egy millió koronával, minélfogva e tétel a belügyi tárczánál 3 millió koronával jelentkezik. A közegészségügyi kiadások emelkednek 1 millió K-val kerekszámban, a betegápolási költségek emelkedése folytán. Az országos betegápolási alap szükséglete, a melyre a gyermekvédelem is utalva van, emelkedik 3,200.000 K-val, miután az állami gondozás alatt levő gyermekek száma már meghaladja az 55 ezret (Mozgás. Halljuk ! Halljuk !) A pénzügyi tárczánál a rendes kiadások emelkedése 13 millió korona, a mely egész összegében az üzemekre vezethető vissza, a mennyiben a dohányjövedéknél emelkedik a szükséglet 10 millióval, a mivel szemben áll 20 milhó koronányi bevételemelkedés. A sójövedék szükséglete emelkedik 600.000 K-val, de ezzel szemben áll 2,500.000 K-nyi bevételemelkedés. A fém- és opálbányászat szükséglete 670.000 K-val emelkedik, sajnos, hogy itt nem konstatálhatom, hogy a bevételek emelkednének ; hiszen tudjuk, hogy a fémbányászat egy passzív üzem, inkább csak az illető vidék lakosságának támogatása végett tartatik fenn ez idő szerint. A pénzverés és fémbeváltás szükséglete emelkedik 1 milhó koronával és ugyanannyi bevétel által ellensulyoztatik. A kőszénbányászat szükséglete emelkedik 1,200.000 K-val-, a bevétel 300.000 koronányi emelkedést mutat. Az állami vasgyárak szükséglete apad kerek 700.000 K-val, a bevételi emelkedés 240.000 K. A kiadások apadása arra vezethető vissza, hogy miután korábban nagy beruházások történtek, ezek már éreztetik hatásukat a termelési költségek csökkenésében. Átmenve a kereskedelmi tárczára, ennek rendes szükséglete emelkedik 60 és fél millió K-val. Ezen emelkedés legfőbb tételei : a posta, az államvasutak, az utak és az iparfejlesztés. A j)ósta, távírda és távbeszélő szükséglete emelkedik 13.7 millió K-val a forgalomnak emelkedése folytán, mely a személyi járandóságok, a dologi kiadások és az üzemi költségek szaporulatát vonja maga után. A személyi járandóságok emelkednek 5,800.000 K-val, a dologi kiadások 7,400.000 K-val, az üzemi költségek 5.5 millió K-val. A személyi járandóságoknak 5.8 millió koronányi emelkedéséből 3 millió K esik arra, hogy a posta, távírda és távbeszélő üzemnél alkalmazottakra kiterjesztessék az államvasutaknál alkalmazásban levő fizetési rendszer. (Élénk helyeslés.) A magyar királyi államvasutak kiadási szükséglete a rendes kezelésben 42,200.000 K-val emelkedik, a mi visszavezethető egyfelől a hálózat növekedésére, mindenekfelett azonban a forgalomnak igen jelentékeny emelkedésére. Ebben az összegben benne van a forgalmi eszközök selejtezésére, javítására és beszerzésére 7,700.000 K, a felépítmények karbantartására 6 millió korona. A hálózat a jövő évre emelkedik 670 kilométerrel ugy, hogy most már államvasuti hálózatunk a 18.000 kilométert meghaladja. Az üzleti hányad,