Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-53

53. országos ütés 1910 deczember 6-án, kedden. 449 olyan témákat csépelni, a melyek ott, a hol igazi alkotmányosság van, már régen tisztába vannak hozva és az alkotmányosságnak fundamentumait, alapköveit teszik. (Ugy van ! ügy van ! a szélső­baloldalon.) T. képviselőház ! Ez a dolog végtelenül egy­szerű. A hol igazi alkotmányosság van, ott a kor­mány, ha a parlamenttől meg nem kapja a fel­hatalmazást az állami pénzügyek vitelére, ipar­kodik mentől előbb eltávozni helyéről, ott az a kormány lemond és az államfő, legyen az feje­delem vagy köztársasági elnök, szigorú kötelessé­gének ismeri az ekként keletkezett kormányvál­ságot a lehető legrövidebb idő alatt megoldani (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) és minden­esetre oly időben megoldani, hogy abból az országra, az állami pénzügyek vitelére semmiféle zavar ne keletkezhessek, (ügy van! a szélsobaloldalon.) Nálunk, t. képviselőház, ha a kormány — a mint a közelmúlt időkben többször láttuk — nem kap felhatalmazást az állami pénzügyek vite­lére, akkor vagy nyugodtan a helyén marad, mintha semmi sem történt volna, vagy pedig, ha le is mond, a válságnak elintézése a végtelenségig elhúzódik és ezáltal következik be az az állapot, hogy a fel­hatalmazás megtagadása nem a kormányt sújtja, hanem sújtja az országot. E -sajnosán elfajult viszonyainkat . .. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elnök : (csenget) : Csendet kérek ! Lovászy Márton: ... a mostani kormány arra használta fel, hogy egy lépést tegyen a királyi hatalom jogkörének kiterjesztésére és a nemzeti jogkör szűkitésére. (Ugy van ! ügy van ! a szélső­haloldalon.) Értem ez alatt az 1867 : X. t.-czikket, illetőleg annak magyarázatát. Tudjuk azt, hogy az 1867 . évi X. t.-czikknek épen az volt az. intencziója, hogy az országnak a költségvetési jogát és e költségvetési jognak folytonosságát biztositsa. (Igaz 1 Ugy van! a szélsőhaloldalon.) Ezért határozta meg ez a törvény azt, hogyha a király az országgyűlést oly időben oszlatja fel, a mikor még a következő évi költségvetés nincs elintézve, tartozik az országgyűlést ismét oby idő­ben összehivni, hogy a jövő évi. költségvetés még letárgyalható legyen. (Igaz! ügy van ! a szélső­baloldalon.) Az 1867. évi X. t.-czikk rendelkezésé­ből tehát logicze következik az . . . (Zaj. Halljuk ! Halljuk/) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Lovászy Márton : . . . hogyha az országgyű­lés oly időben gyűl össze, a mikor már nem áll elegendő idő rendelkezésre a következő évi költ­ségvetésnek megalkotására, a királynak ez a joga szünetel. (Ugy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) így magyarázták ezt a törvényt évtizedeken keresztül, és csak ujabban keletkezett az a ma­gyarázat, hogy a törvénynek azon kifejezése alatt, hogy »a jövő évi költségvetése, nem azt az évet kell éTteni, a melyik évnek még nincs költség­vetése, hanem a naptárilag következő évet. (Igaz ! Ugy van / a szélsőbaloldalon.) Ennek a magyarázatnak az útját állotta az KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915, II. KÖTET. a körülmény, hogy 1867 óta még nem fordult elő egyetlenegy eset sem, a mikor valamely év költ­ségvetés nélkül maradt volna. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) A t. kormány és a t. túloldal igen gyakran szokott szemrehányást tenni a koali­cziós kormánynak, és igyekszik a maga bűneit annak a bűneivel takarni; (Mozgás jobb felől.) nos, én e tekintetben hivatkozom a koalicziós kor­mánynak az eljárására, a mely, a mikor 1906. év derekán átvette a kormányzatot, mégis köteles­ségének tartotta a már elmúlt 1905-ik évnek költ­ségvetését utólag megalkotni és utólag törvénybe iktatni, azért, mert az ő alkotmányos érzéke azt súgta, hogy a költségvetési jogfolytonosság azt kívánja, hogy egyetlen év se maradjon, megalko­tott és törvénybe iktatott költségvetés nélkül. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) A mostam kormány azt cselekedte, hogy habár az év elején vette át a kormányzatot, az egész 1910-ik évet költségvetés nélkül hagyta, (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) és ezáltal meg­teremtette azt a preczedenst, hogy immár nincs meg a magyar költségvetések szakadatlan lán­czolata. Most már a hatalom bátran hivatkoz­hatik arra, hogy az 1867. évi X. t.-czikket ugy is lehet magyarázni, —• sőt itt a preczedens, az 1910. esztendő — hogy a jövő évi költségvetés alatt nem annak az évnek a költségvetése értendő, a mely évnek még nincs költségvetése, hanem a naptárilag következő esztendő. (Igaz ! ügy van ! a szélsobaloldalon.) így a jelenlegi kormány és a jelenlegi többség jóvoltából a nemzeti jogok ismét rövidséget szen­vedtek, és én őszintén megvallom, hogy a jelen­legi választói és parlamenti rendszer mellett nem is remélem azt, hogy nemzeti jogaink tekin­tetében bármiféle irányban előrehaladást legyünk képesek felmutatni. (Igaz! Ugy van! a szélső­haloldalon.) Ebben a tekintetben minden reménye­met a jövő parlamentjébe vetem, a mely megerő­södve a széles rétegek millióival, (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) mindenesetre első feladatának fogja ismerni, hogy az alkotmány megrongált épületét helyreállitsa, (Igaz ! Ugy van! a szélső­haloldalon.) s melynek ezen feladatok között is elsőrangú feladata lesz az, hogy az alkotmánynak ezt a fontos garancziáját, a költségvetési jog érintetlenségét és folytonosságát helyreállitsa. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Addig azonban mi, mint jogfentartáshoz, ragaszkodunk a mi felfogá­sunkhoz, hogy igenis az indenmitás is, a költség­vetés is, szóval minden felhatalmazás, mely a kormánynak adatik a végből, hogy az állam pénzét kezelje, bizalmi kérdés, és alkalom, a mikor meg kell vitatni és fel kell tárni a kormány politikai megbízhatóságát, a mely nélkül egyetlen egy kor­mány sem érdemli meg azt, hogy a helyén marad­jon. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A politikai megbízhatóság alatt elsősorban azt értem, hogy a kormány mennyiben tud és mennyiben akar megfelelni azoknak a kötelezettsé­geknek és programmpontoknak, a melyek az ő 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom