Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.
Ülésnapok - 1910-34
3í. országos ülés 1910 október 26-án, szerdán. 89 kölcsönök felvételére. Ha már most az egész államháztartás kezelésének képét akarjuk látni, akkor a költségvetési törvényen kívül termés etesen figyelembe kell vennünk ezen külön beruházási törvényeket is, a melyek kiadásokat és viszont bevételeket is foglalnak magukban. Ha ezeket is mind tekintetbe vesszük, akkor azt fogjuk látni, hogy az 1909. évre a kormánynak törvényes felhatalmazása volt oly összegű bevételekkel rendelkezni, hogy ezek a bevételek 77 millióval kellett volna hogy meghaladják az ugyanazon évi kiadásokat. Ezt a 77 millió korona bevételi többletet azonban, a melyet a törvény engedélyezett, a költségvetés végrehajtása folyamán ebben az évben elérni nem lehetett, mert, a mint a zárszámadásnak az előírási, s utalványozási része mutatja, a bevételek nem 77 millióval, hanem körülbelül ennek felével, 35,700.000 K-val haladták csak meg a kiadásokat; sőt ha a tényleges pénztári kezelést nézzük, akkor a bevételek tulaj donképen csak 29.7 millió koronával voltak nagyobbak, mint a kiadások. Ebben a számításban most már benne van minden. Benne vannak egyrészről a beruházások a kiadások között, és benne vannak a kölcsönből származó összegek a bevételek között. Ez az összeállítás azonban még nem mutatja tiszta képét az államháztartásnak, vagyis nem ad választ arra a kérdésre, hogy az államnak saját bevételi forrásaiból származó jövedelmei menynyit tettek ki és mily összeggel voltak képesek az állami kiadásokat fedezni. Ha ezt akarjuk cruálni, akkor az állami számvevőszéknek azon táblázatát kell néznünk, a melyben ez a zavaró momentumokat kikapcsolja és levonja egyrészről a bevételek közül mindazokat az összegeket, a melyek kölcsönből származnak és a melyek az államnak saját forrásaiból származó bevételeit tulaj donképen nem képezik, másrészről pedig levonja mindazokat a beruházási kiadásokat, a melyek ezekre a kölcsönökre voltak utalva; és igy egyenlő alapra helyezvén a két összeget, konstatálja azt, hogy az államnak előirt bevételei 1909-ben az utalványozott kiadásokat 137 millió korona ' rejéig nem fedezték. A tényleges kezelésben pedig ez a hiány 138 millió koronára emelkedett, (Mozgás a jobboldalon.) ugy hogy, azt hiszem, t. képviselőház, midőn a múltkor egy hozzám intézett kérdésre azt válaszoltam, hogy a rendelkezésemre álló ada ( ok szerint körülbelül 120 millió koronára bee.ülöm az 1909-ik évnek hiányát : a mint a tapasztalat mutatja, fájdalom, nem voltam túlságosan pesszimisztikus. Ezt a kedvezőtlen eredményt, t. képviselőház, nem a bevételeknek visszamaradása okozta, mert hiszen a bevételek befolytak nemcsak oly összegben, mint a hogy preliminálva voltak, de befolytak még igen tetemesen nagyobb összegben. a mennyiben igen jelentékeny több-bevételek is voltak. így a pénzügyi tárczánál az előirányzattal szemben nem kevesebb mint 76 és fél" millió bevételi többlet mutatkozott, a kereskedelmi tárczánál 16 millió korona bevételi többlet, összesen pedig, az összes tárczáknál, leütve a kevesbleteket, nem kevesebb, mint 95 millió korona bevételi plusz mutatkozott az előirányzattal szemben. Az évnek kedvezőtlen eredményeit tehát, t. képviselőház, nem a bevételek visszamaradása, kedvezőtlen alakulása okozta, hanem a kiadásoknak túltengése, a mit természetesen minden ponton, minden tételnél konstatálni fogok. Meg kell jegyeznem az igazság kedvéért, hogy a tulkiadások, illetőleg elő nem irányzott kiadások egy jelentékeny része visszavezethető azokra a külpolitikai bonyodalmakra, a melyek ez időben fordultak elő és éreztették hatásukat a közösügyi költségeknél, a mennyiben ezen a czimen, rendkívüli közösügyi költségek czinién, nem kevesebb, mint 62 millió korona volt az előirányzat nélküli kiadás, a mit kiegészített még azon 16 millió koronányi túllépés, a mely ezzel kapcsolatosan a honvédelmi tárczánál fordult elő. Ezenkívül azonban, t. képviselőház, igen jelentékeny tulkiadások fordultak elő a tárczák kezelésénél. így a pénzügyi tárczánál a rendes, átmeneti és beruházási kezelésben nem kevesebb, mint 38,800.000 K volt a tulkiadás, a kereskedelmi tárczánál nem kevesebb, mint 44 millió korona, ugy hogy összesen, levonván a megtakarításokat, egészben véve ebben az esztendőben az összes kezelési ágazatoknál a tulkiadások 151 milliót tettek ki. (Mozgás a jobboldalon.) Világos ebből, t. képviselőház, hogy nem a bevételeknél volt a baj, és ez örvendetes jelenség, hanem a kiadások tultengésében, a mint a felsorolt adatokból kétségtelenül kitűnik, s nem is a beruházásoknál, mert hiszen a beruházásoknál az összes tulkiadás 13 millió koronát tett ki, hanem inkább a rendes kezelésben és az átmeneti kiadásoknál. Nem hagyható azonban figyelmen kivül, s az igazság érdekében újból ki kell azt emelnem, — a mint már egy alkalommal rámutattam erre a tényre — hogy még ebben a kedvezőtlen esztendőben is az államháztartás rendes kezelésében megvolt az a kedvező eredmény, hogy a rendes bevételek a rendes kiadásokat több mint 76 millió koronával haladták felül és igy az államháztartásnak, mondhatni, a gerincze, a rendes kezelés, egészségesnek mutatkozott. Ezek voltak azok az alapok, a melyekre nekünk az 1911. évi költségvetési előirányzatot fel kellett építenünk. A mint méltóztatnak látni, az alap nem volt nagyon kedvező. Szemben állottunk egy igen nagy expanzióval összeállított költségvetési törvénynyel, az 1909. évi költségvetési törvénynyel, a mely végrehajtás közben még sokkal nagyobb mérvben kiszélesittetett a tulkiadások által. Ilyen viszonyok között nem kecsegtethettük magunkat azzal a reménynyel, hogy úgyszólván egy fordulattal sikerülni fog szanálni mind azokat a bajokat, a melyek évek során át belopóztak költségvetésünkbe. Meg kellett elégednünk azzal, ha sikerül a
