Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-51

51. országos ülés 1910 deczember 3-án, szombaton. 395 x\zután az illetékkiszabásnál nagyon méltá­nyos, hogy a ki valamit vesz, vagy örököl, fizessen is érte illetéket, de itt is, mint az adózásnál, szük­ségesnek látnám a progresszivitás behozatalát. (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) így lehetne az állami bevételt emelni ugy, hogy ne a kisemberek rová­sára történjék. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezeket kívántam Széll Kálmán t. képviselő­társam beszédére felhozni, mint nagyon megszív­lelendő dolgokat. Most áttérek a meghatalmazási törvényjavaslat tulaj donképeni bírálására. Nem óhajtom felvetni azt a kérdést, hogy a meghatal­mazási törvényjavaslat megszavazása bizalmi kér­désnek tekintendő-e. Ezt ezúttal feleslegesnek tar­tom, a mennyiben az én felfogásom szerint elég elvi és tárgyi okok vannak arra nézve, hogy az a párt, a melyhez tartozni szerencsém van, e kor­mánynak a meghatalmazást, a kormányzás vite­lére a további eszközöket meg ne adja. (Elénk he­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Én tehát egyenesen csak annak kijelentésére szorítkozom, hogy nem fogadom el ezt a javas­latot azért, mert ennek a kormánynak működé­sét a hazára nézve veszedelmesnek tartom és igy a kormányzásra az eszközöket neki meg sem ad­hatom. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Politikai és elvi szempontokból is a meghatalmazási törvény ellen szavazok, mert semmiféle 67-es alapon álló kormánynak az eszközöket a kormányzásra meg­adni hajlandó nem vagyok. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) De tárgyi okokat is óhajtok felhozni, a melyek, eltekintve az elvi szempontoktól, erre az állásfoglalásra kényszerítenek, sőt iogositanak fel. Ebből a szempontból bírálat tárgyává kell tennem a jelen kormány születésének és azóta folytatott politikai irányzatának történetét. (Hall­juk ! a jobboldalon.) Csuha István : Várjon, fog még eleget hallani ! Eitner Zsigmond: Az én felfogásom szerint ez a kormány nem a nemzeti irányt követi, nem azt az irányt, a mely a magyar nemzeti állam-, eszmének, a magyar nemzeti alkotmány kiépíté­sének és a magyar nemzeti állam alkotmányának megerősítését követek: Mielőtt ezt az állításomat bebizonyítanám, vagy bebizonyítani megkisérleném. elsőbben is tisztában kívánnék lenni azzal, hogy mi tulaj don­képen az általunk követelt magyar nemzeti alkot­mány. Előbb azonban kimutatni törekszem, miért kell nekünk a magyar nemzeti alkotmány kiépí­tésére és megerősítésére törekednünk. (Halljuk! Halljuk ! balfelől.) Az alkotmánynak minden monarchikus állam­ban a közjogok, a közszabadságok és a közjólét erős várának kellene lennie. így kellene lennie ennek nálunk is. Mégis mit látunk ? Azt, hogy van ugyan ezeréves alkotmányunk, ezer évben gyöke­rező törvényeink is vannak, a melyek a magyar alkotmányosságnak igazi alkotmányát követelnék, de ennek ellenében azt tapasztaljuk, hogy ezt egy külhatalom ellenében, a császári akarat ellenében ez a nemzet érvényesíteni nem tudja, (Igaz ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Gr. Batthyány Pál: Elég sajnos! Eitner Zsigmond: Es igy van az, hogy a nemzet igazi alkotmánya helyett csakis papír­forma alkotmánya van, a mely pedig sohasem helyettesíti az igazi alkotmányosságot, valamint nem helyettesíti a magyar Alföldön termett búzát a börzének papirbuzája sem. (Ugy van ! a szélső­baloldalon.) Igy történhetett tehát, hogy midőn a koaliczió felbomlása után annak kormánya lemondott, bár alkotmányosság szerint a király­nak a parlamenti többségből, vagy annak egy részéből kellett volna megbízni valakit a kormány megalakításával, de miután erre pártot nem kapott, csak egyes egyéneket, kik az ő császári utasítása szerint vállalkoztak, azokat bizta meg a kormány megalakításával. Gr. Batthyány Pál: Még most is csonka a kabinet ! Eitner Zsigmond: Amikor a király gróf Kkuen­Héderváry Károly ministerelnök urat Magyar­országba küldötte kormányalakítás végett, nem volt gyökere a parlamentben, sőt mondhatnám, hogy nem volt gyökere az országban sem. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) % Kun Béla : Most sincs az országban gyökere ! Gsuzy Pál : Dehogy nincs ! (Nagy zaj a szélső­baloldalon.) Sümegi Vilmos: Pénz, pálinka, zsandár! (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Eitner Zsigmond : Egy jellemző nyilatkoza­tot hallottam a múltkor a t. igazságügyminister úrtól, a mikor a perrendtartás ügyében az Orszá­gos Magyar Gazdasági Egyesület kérésére válaszolt és véletlenül, vagy szándékosan, de azt méltóz­tatott mondani : »Mikor kénytelen voltam ebben a kormányban helyet foglalni*. (Derültség a szélső­baloldalon.) Nem tudom, miféle kényszerítő kö­rülmény vitte az igen t. igazságügyminister urat erre, de talán még sem lehetnek olyan kényszerítő körülmények, a melyek valakit akarata ellenére belekényszerithetnek a bársonyszékbe. Mikor ez a kormány megalakult és a parla­mentben bemutatkozott, a nemzeti alkotmányos­ságot azon kezdte, hogy a parlamentet ok nélkül elnapolta, (Igaz! Ügy van ' a szélsöbaloldalon.) mert szükségesnek tartotta, hogy magát a parla­menti ellenőrzés alól a lehetőségig kivonja. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Azt az időt pedig, a mig az elnapolás tartott, felhasználta arra, hogy az országot az ő általa szándékolt választásokra előkészítse és felhasználta arra, hogy pártját meg­alakítsa és a pártmegalakitás munkáját az általa már kinevezett főispánokkal az országban is hir­dettesse. össze lett hiva azután a parlament, mikor a keresztségét már ráadták a nemzeti munkapártra. Pedig ez nagy tévedés volt, mert az nem nemzeti munkapárt volt, hanem a november 18-iki zseb­kendő-szavazásnál elhunyt szabadelvű párt újból 50*

Next

/
Oldalképek
Tartalom