Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-50

50. országos ülés Í9i0 deczember 2-án, pénteken. 391 semminek, a mit a közéletnek előtte hivatottként jelentkező tényezői beszélnek. Hát vádoljanak minket, a mivel akarnak, a mi lelkiismeretünk nyugodt. De mi teljes joggal vádolhatjuk meg önök közül mindazokat, a kik ép ugy, mint mi és én, az általános, egyenlő és titkos választói jogra tettünk fogadalmat. . . Egy hang (a középen) : Mi nem tettünk ! (Zaj.) Bakonyi Samu : . . . hogy Carlyle ezen kritikájára teljes mértékben reászolgáltak. Egy hang (a középen) : Majd meglátjuk ! (Zaj.) Bakonyi Samu : Azok részéről is ugy tapasztaljuk mi, a kiket sem politikai intrikák, sem a politikai érvényesülésnek egyik vagy másik czélzata nem visz a magunk utján, azokról is megállapíthatjuk azt, hogy ők beszélnek, beszéltek a nélkül, hogy mikor beszéltek, hittek volna szavaik igazságában. (Igaz! ügy van! a szélsóhaloldalon.) Ha pedig hittek volna, akkor is azt látjuk, hogy a kormány a maga kapkodó és bujósdi politikájával ebben a kérdésben a választójogról vallott ideáljuk az ő lelkükben nem egyéb, mint kihűlt szerelemnek hamvadó parazsa. Egy hang (a jobboldalon) : Ki beszél itt szerelemről ? (Derültség.) Bakonyi Samu : De legyenek nyugodtak, ez parázsként é] és ég a nép lelkében és épen azért joggal figyelmeztetjük önöket, hogy legyenek résen, vigyázzanak, önökön áll e reform megoldása tekintetében, hogy a nép lelkében élő és égő parázs teremtő tűznek erejére használtassék fel és ne legyen abból romboló veszedelem, a mely elsősorban önöket fogja innen elseperni. (Nagy mozgás. Felkiáltások a jobboldalon :• Nem félünk.) Ne játszszunk bújósdit, meg kell arra népünket tanitani, (Halljuk! a szélsőbaloldalon) meg kell győzni, higy a kik az ő bizalmát kívánják és azt politikai cselekvésre kérik tőle, nem ámítják őt. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Felkiáltások jobbjelől: Le az ámítás politikájával! Meg is szívlelte a nép ! Zaj a szélsőbalon. Tapsok a jobboldalon. Elnök csenget.) Sümegi Vilmos: Hol a készfizetés ? Bakonyi Samu: Hogy a mikor a kért bizalom elnyerésével a politikai cselekvés útja megnyílik előttük, a fogadalmukat beváltani is igyekeznek. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Felkiáltások a szélsőbalon : Látjuk I) Ha e kétes értékű helyeslés mögött netalán az a szemrehányás rejlenek, hogy reánk akarják ezeket tolni, (Ugy van ! a jobboldalon.) nem térek ki előle. Felszóhtok mindenkit a többség köréből, olvassa rá bármelyikünkre, a kik 1906-ban jelöltséget váüaltunk, hogy bármelyikünk nem mondta-e meg nyíltan választóinak, hogy a megegyezés azon tartama alatt, a melynek alapján az illető férfiak a kormányalakításra, mi pedig annak támogatására vállalkoztunk, mondom, a megegyezés e tartamára igértünk-e katonai téren bármiféle előnyt, vagy bármi mást ? (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások : Programmjuk volt!) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Kun Béla: önök ígérték a választói reformot. (Zaj.) Bakonyi Samu : Mi megmondtuk őszintén, nyíltan a nemzetnek és a népnek .... Csuzy Pál : Hogy felemelik a kvótát! (Helyeslés jobbjelől. Zaj.) Bakonyi Samu : ... hogy a küzdelem azon kérdéseinek területén, a melyek miatt a küzdelem megindult, katonai téren, az egész válság ideje alatt nem ígérünk semmit. Nem ígérünk azért, mert ez az idő . . . (Nagy zaj.) Ha a t. túloldal a parlamenti lojalitást abban látja, hogy provokál védekezést és nem akarja meghallgatni, e felett nem akarok bírálatot mondani. (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Mi nem ígértünk semmit. (Derültség a jobboldalon.) Katonai téren semmit, korai a vidámság, t. képviselő urak. Megmondottuk nyíltan, hogy katonai téren nem hozhatunk semmit a megegyezés tartama alatt, a mely megegyezést azonban azért fogadtunk el, mert ezzel láttuk megnyitva magunk előtt a katonai reform megvalósításának útját, a melyre nézve biztosítékokat is kaptunk, és akkor, mikor azután egy oly választási reform került a a ház elé, a mely a mi meggyőződésünket nem fedte, a melynek egyik intézményében, a pluralitásban nem megvalósítva, hanem épen kijátszva láttuk az egyenlő választói jogot, akkor a függetlenségi párt lelkiismerete ebben a kérdésben teljes erejében érvényesült, és íme, az a törvényjavaslat még csak tárgyalás alá sem kerülhetett. (Élénk helyeslés baljelől.) Kun Béla: A pluralitás hívei most is önök közt ülnek. (Zaj jobbfetől.) Sümegi Vilmos: A pluralitás brutalitás ! Bakonyi Samu : Mit mondhatnak ezzel szemben azok, kik az önök soraiban ülnek, kik a mi bukásunk után. a mi meghasonlásunk után is odaállottak a választóik elé, és hangosabb torokkal kiabálták az általános, egyenlő, titkos választói jogot, erősobb ököllel verték a mellüket, hogy mint fogják azt megvalósítani. íme, az ígéret beváltása ! Egy tisztelt társuk feláll ós szónokol a legelső alkalommal az általános választói jog ellen, és a párt köréből egyetlen ember sem akadt azok közül sem, kik csak a legteljesebb egyenlőséget és általánosságot ígérték a választóiknak, hogy ezzel szemben a maga álláspontját kifejezze. És mit szólnak ahhoz, hogy a kormánynak egyes tagjai egyik helyen határozott állást foglalnak a választói reformnak olyan értelmezése mellett, a melyet mi követelünk, mások pedig vagy hallgatnak, vagy pedig, mint a t. ministerelnök ur, legsürgősebbnek a minél messzebbre való elődázást tartják? (Igaz! Ugy van! baljelől.) Ez a politika nem őszinte, ez a politika mitőlünk, kik egész közéletünkben a teljes nyíltságot . . . (Derültség jobbjelől.) Justh Gyula: A miénk nem őszinte ? Ha az önök politikáját követtük volna, mi ott volnánk ! (Igaz! Ugy van! baljelől. Ellenmondás a jobboldalon. Zaj.) Igaz, hogy önök csak a hátunk