Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-49

Í9. országos ülés 1910 deczember 1-én, csütörtökön. 351 Én, t. képviselőház, a jelenlegi kormány iránt bizalommal nem, sőt ellenkezőleg a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetem (Helyeslés a baloldalon.) és ebből kifolyólag ennek a kormánynak az indemnitást meg nem adom. (Helyeslés a baloldalon.) Ez a kormány, t. ház, a Janus-arcz kormánya. (Ugy van ! a baloldalon.) Ez jött mint demokratikus, a nép jogok hirdetésével, majd egy hirtelen lendülettel arisztokratikussá vált választási taktikából, főúri és főpapi köröknek megnyerése végett, ez a kormány néha merkantilis, néha agrárius, azonban mindig aulikus, olyan, mint az örök szép Nebántsvirágnak Ploridor és Célestinje, hogy hol zsolozsmákat dúdol, hol pedig a munkásindulót, sőt megtörténik, hogy ugyanegy időben a kormány jobbszárnya zsolozsmákat dúdol, balszárnya pedig a munkásindulót dúdolja. (Derültség a baloldalon.) HoüÓ Lajos: Egész konczert ! Preszly Elemér: Ez a kormány, mint a hogy a t. ministerelnök ur klasszikus tömörséggel, ékes német nyelven kifejezte — mert a mikor őszinte, németül beszél — ez a kormány a »kommt Zeit, kommt Rath« kormánya. (Helyeslés a baloldalon.) Ennek a kormánynak nincs programmja, nincsenek előre megállapított elvei és nincs iránya ; ennek a kormánynak és a többségi pártnak hajója hányattatik a közélet vizein, különböző szeszélyes szelekre bizva magát, e kormány hajójának még csak -iránytűje, még csak Baedekerje sincs . . . Ertsey Péter: Az önök kormányának volt programmja és semmit sem tartottak meg ! (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Preszly Elemér: A hajóárbocz lobogójára pedig rá van irva a nemzeti munka fényes jelszava, de az árboczfa, mely a lobogót tartja, pudvás. (Derültség balfelöl.) A t. ministerelnök ur is azt tartja, a mit Goethe mond Faustban, hogy »szürke minden elmélet, de zöld az élet aranyfáj a«. Minek a programm ? — fő a hatalom, a maga előnyeivel és áldásaival. T. képviselőház ! Közgazdasági programmot, közgazdasági fellendülést hirdetett ez a kormány, és például a husdrágaság kérdésében egy jelentékeny akczió, egy okos megoldás, egy életrevaló eszme helyett csak a földmivelésügyi minister urnak czinikus válaszát kaptuk, hogy együnk kevesebb húst. (Mozgás a baloldalon.) Avagy vegyük azt az állapotot, t. képviselőház, hogy ma, deczember 1-én, még nemcsak hogy költségvetési törvényünk nincsen, nemcsak hogy tárgyalásra készen nem fekszik még a javaslat a parlament előtt, hanem épen tegnap volt a napja, a mikor ennek a költségvetési törvényjavaslatnak bizottsági tárgyalása megkezdődött. Kérdem, t. képviselőház, kiknek a hibájából van mindez igy ? Eitner Zsigmond: A nyomda! Preszly Elemér: Tudjuk azt, hogy minden bajt, minden rosszat szivesen rákennek az előző kormányra; (Felkiáltások a baloldalon : Ebből élnek !) különösen a t. kereskedelemügyi minister ur nagy ebben, és pártja tapsait folytonosan kiváltja azzal, hogy az előző kormányt ócsárolja. Pedig hiszen ő is volt minister, boldogabb, nyugodtabb időkben, és tudtommal jelentékeny alkotás az ő ministersógét még sem jelzi. De mi, t. képviselőház, nem is tartjuk a kormányzó párt hivatásának azt, hogy folytonosan kritizáljon : azt elvégezzük mi, azt elvégzi az ellenzék. (Derültség jobbfelől.) önöknek a munka, az alkotás, a törvényhozás irányítása és foglalkoztatása a hivatásuk és rendeltetésük. (Ugy van ! balfelöl.) És miért nem készült el ez a költségvetés, t. képviselőház. Hiszen nem folytak itten nagy viták, az ellenzék nem rendezett obstrukeziókat. Nem készült el azért, mert a t. pénzügyminister ur nem tudott elkészülni a nyirbálással, nem tudta a katonai terheknek horribilis masszáját, summá*ját a költségvetésbe beállítani; (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) nem tudott elkészülni azzal, hogy a közoktatási, igazságügyi, belügyi, kereskedelmi-, egyszóval a produktív tárcsáknak költségeit leszorítsa. (Igaz ! Ugy van ' a baloldalon.) Sőt ma már a t. pénzügyminister ur produktív törvényeknek revíziójáról beszél, s teszi mindezt csak azért, hogy a katonai terheknek minket agyonnyomó költségeit fedezhessük és szolgáltatni tudjuk. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) A közoktatásügyi költségvetési javaslatból, illetőleg annak indokolásából csak egy tételt leszek bátor felolvasni, és arra a t. háznak figyelmét felhívni. (Halljuk I Halljuk .') Az 1911. évi állami költségvetés uj iskolák felállítására 300.000 koronát vesz előirányzatba. Háromszázezer koronát akkor, a mikor Magyarországon ma a legújabban kiadott statisztikai évkönyv szerint a hat évnél idősebb írni-olvasni nem tudó polgári népesség az egész népességnek 38-8%-át teszi. (Mozgás a baloldalon.) 300.000 koronát preliminál akkor, a mikor ő maga is beismeri az indokolásban, hogy Magyarországon 2571 olyan község van, a hol 30-nál több, a törvény szerint iskola- és tanköteles 6—11 éves gyermek nem tud iskolába járni, nem tudja az elemi oktatás ábécéjét a maga javára megszerezni azért, mert sem a község, sem a felekezet, sem pedig a mag]rar állam ennek a 278.000 gyermeknek — a mely számból 114.(300 a magyar — nem tud iskolát teremteni, iskolát építeni. (Igaz I Ugy van! a báloldalon. Felkiáltások : Gyalázat!) Gr. Batthyány Pál: Majd a katonaságnál megtanítják őket írni és olvasni! Preszly Elemér: Ezt vegyék figyelembe azok a nagynevű politikusaink, a kik most Bécsben a delegáczió alkalmával egy ujabb »moriamux«-t rendeztek, nem a saját életüket és vérüket, hanem a nemzet életét és vérét ajánlván fel. (Derültség és helyeslés a baloldalon.) A t. többség nagynevű közkatonája felállította a delegáczió tárgyalásai során azt a tételt, hogy mi csak szavazzuk meg a hadügyi milliókat és ne nézzük azt, hogy kapunk-e ezeknek ellenértékéül nemzeti konczessziókat, szóval, hogy ne alkossunk junktimut a katonai terhek megszava-