Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.
Ülésnapok - 1910-33
33. országos ülés 1910 október 5-én, szerdán. 27 nyílt czélzattal, hogy a magyar nemzetnél a franczia nemzetellen ellenséges indulatot, a hármasszövetség helyesebben annak vezető tagja, a Németbirodalom iránt pedig magasztalást váltsanak ki, a hírlapokban és a kormánypárti többség politikai körében oly módon tárgyaltatnak, hogy a már érintett czélzaton kívül a megelőző kormányt még az alá a vád alá is helyezik, mintha ez az általa előkészített hitelműveletben a franczia tőkétől a most megkötött feltételeknél sokkal drágább feltételek mellett lett volna hajlandó a hitelt megszerezni, de ezenfelül a megelőző kormány, illetve a megbízásából eljárt pénzcsoport vagy egyén csak ugy jutott a drágább franczia hitel megadásának Ígéretéhez, hogy megalázó feltételeket kapott és fogadott el. Tisztelettel kérdem a pénzügyminister urat: 1. Szándékozik-e a képviselőházat tájékoztatni ezen hitelműveletnek az előző kormány által tervezett összehasonlításra alkalmas feltételeiről, de különösen arról, hogy voltak-e s ha igen, melyek voltak azok a megalázó feltételek, a melyekkel az előző kormány, illetve az ő megbízásából eljárt pénzcsoport vagy egyén a hitelnyújtásra vonatkozó Ígéretet a franczia tőkésektől megszerezte 1 Az 560 milliós hitelműveletre szóló felhatalmazási törvény kifejezetten azon czélzattal és rendelkezéssel lett megalkotva, szentesítve és kihirdetve, hogy a hitelműveletnek végrehajtásában az 1910. évi deczember hó 31-én esedékes 215 millió korona névértékű 414%-os állami pénztárjegyek a 4%-nál nem drágább kamatozású koronajáradékból befolyó összegekből beváltassanak. Ujabb 4%%-os állami pénztárjegyeknek kibocsátása ezen felhatalmazás kereteinek túllépését jelentené. Tisztelettel kérdem a pénzügyminister úrtól: 2. Való-e, hogy az általa megkötött hitelműveletben 250 millió, vagy bármely más összeg erejéig ujabb 3 év múlva esedékes 4%%-os állami pénztárjegynek kibocsátására vállalt-e kötelezettséget ? A félhivatalos közlések szerint már végrehajtás alatt álló 500 millió korona erejéig megkötött hitelműveletnél és pedig minden valószínűség szerint épen a 250 millió erejéig kibocsátandó külföldi értékekre szóló járadéknál nagyobb részben a külföldnek, igy különösen a németbirodalmi tőkének részesedése volna biztosítva. Ezen hitelműveletnél a kettőzött óvatosság és nyíltság egyenesen kötelező. A járadéktőke értékének és jövedelmezőségének megítélésénél és igy a külföldön is aláírásra bocsátandó járadék tőzsdei árfolyam-alakulásánál — különösen a későbbi vevőkre való tekintettel — fontos tényező annak biztos tudata, vájjon a most adómentesnek nyilvánított járadéknak szelvényei később is adómentesek maradnak-e ? Az életbeléptetési határidő elhalasztásával felfüggesztett 1909. évi VII. t.-cz. 2. §-a az 5%-os adótétellel megállapított tőkekamat- és járadékadó alá vonja a külföldieknek a magyar állam által kibocsátott adómentes kötvények utáni kamat-, illetve járadékjövedelmeit is. A mennyiben ezen kérdés az átvételi árfolyam megállapításánál nem tisztáztatott volna, legalább az aláírásra bocsátás előtt mulhatlanul szükségesnek látszik, hogy a vevők tájékozva legyenek az iránt, vájjon a hivatkozott törvénynek ezen rendelkezése annak életbelépte után ki fog-e terjedni a most kibocsátandó járadéknak kamatjövedelmére vagy sem ? Tisztelettel kérdem a pénzügyminister urat: 3. Hajlandó-e erre vonatkozólag a kormány álláspontját megjelölni. (Élénk helyeslés baljelől.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a pénzügyminister urnak. Most bátor leszek a választás eredményét a delegáczióra vonatkozólag kihirdetni. Vermes Zoltán jegyző: A választás eredménye a következő : Beadatott összesen 148 szavazat. Legtöbb szavazatot nyertek, mint rendes tagok a következők: gr. Apponyi Albert 147, Bakonyi Samu 146, gr. Batthyány Tivadar 147, Beöthy László 147, br. Dániel Ernő 146, Dániel Gábor 145, id. Erdély Sándor 146, Grahovac Mirko 147, Hegedüs Lóránt 147, Heltai Ferencz 148, Holló Lajos 147, Issekutz Győző 147, Kammerer Ernő 148, gr. Karátsonyi Jenő 148, Kossuth Ferencz 146, Láng Lajos 148, Maylender Mihály 148, Melczer Vilmos 147, Mezőssy Béla 147, Nagy Ferencz 147, Nyegre László 146, Pap Géza 148, gr. Pejacsevich Tivadar 147, Perczel Dezső 134, Popovics Sándor 147, Ravovszky István 145, Rosenberg Gyula 148, Sághy Gyula 147, Sándor János 147, Sipus Miklós 147, br. Solymossy Ödön 147, Szivák Imre 146, Szüllő Géza 141, Tallián Béla 148, Telegdy József 147, gr. Tisza István 147, br. Vojnits István 146, Werner Gyula 147, gr. Wickenburg Márk 147, Zsilinszky Mihály 142. Ezeken kívül kapott Okolicsányi László 1 szavazatot. Elnök: A felolvasott legtöbb szavazatot nyert 40 képviselőt rendes tagokul megválasztottaknak jelentem ki. Vermes Zoltán jegyző: A póttagok a következő szavazatot nyerték: Beöthy Pál 128, Darvai Fülöp 133, b. Ghillány Imre 133, Muacsevics Vazul 130, Lukács György 122, Oberth Károly 135, Sipeky Sándor 136, Thuróczy Vilmos 133, Ugron Zoltán 120, Zakó Milán 145 szavazatot. Elnök: A póttagok közül hárman, Darvai Fülöp, b. Ghillány Imre és Thuróczy Vilmos egyforma számú szavazatot nyertek és mivel a póttagok behívásánál a szavazatok száma az irányadó, a három egyforma szavazatot nyert póttag között sorsot fogunk húzni, hogy közülök melyik jön elsőbbnek a sorrendbe. Vermes Zoltán jegyző (olvassa a sorshúzásnál kihúzott neveket) : Thuróczy Vilmos, b. Ghillány Imre, Darvai Fülöp. Elnök : E szerint negyedik póttag Thuróczy Vilmos, ötödik b. Ghillány Imre és hatodik Darvai 4*
