Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.
Ülésnapok - 1910-46
46. országos ülés 1910 november 28-án, hétfőn. 299 Azt hiszem, t. ház, hogy ha meddő közjogi harczoli vannak — újból visszatérek erre — annak, hogy vannak, oka a kiegyezésnek ilyetén módon való végrehajtása, (Ugy van ! a jobboldalon.) oka, valljuk be őszintén, a nemzetnek pillanatnyi gyöngesége, mert nem volnának meddők a harczok, ha a nemzet a kitartásnak, az erőnek azzal a mértékével rendelkeznék, (ügy van ! Ugy van I a baloldalon.) a melyre ezen nagy czélok elérése végett feltétlenül szükség van. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Az a közjogi kérdés, a mely tulajdonképen másfél évtizeden, vagy közel két évtizeden keresztül forrongásban tartotta a magyar politikai életet, a katonai kérdés volt; (Felkiáltások jobbról : A bank !) és midőn a katonai kérdés és talán a szabadelvű párt egy és más tévedései folytán az ország többségre juttatta a koalioziót, . . . Egy hangba jobboldalon) : Fájdalom ! (Felkiáltások a baloldalon : Ugy-e sajnálja ? Ki az a bölcs ?) Gr. Apponyi Albert: Mi meg azt sajnáljuk, hogy önök jutottak többségre ! (Mozgás és zaj a baloldalon.) Justh JáílOS: Nem olyan eszközökkel dolgozott, mint a munkapárt! Sümegi Vilmos: Mennyiért választották meg % (Zaj. Elnök csenget.) Désy Zoltán : Én a t. barátomnak ezt a közbeszólását, bár a keletkezett zaj miatt későn, másképen viszonzom. Mi akkor, midőn tudatára jutottmik annak, hogy a kormányon maradásnak erkölcsi létalapja hiányzik, örömmel fogadtunk minden kormányt, a mely minket ezen kényszerhelyzetből kiváltott. (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Sándor Pá! : Nagyon merész állítás ! (Zaj a baloldalon. Halljuk I Halljuk !) Elnök : Csendet kérek ! Désy Zoltán : Arra kérem az ezen oldalon ülő t. képviselőtársaimat, hogy a közbeszólások alakjában felmerülő kontroverziák elintézését magamnak méltóztassék feimhagyni. (Helyeslés.) Majd elintézem én azt jól vagy rosszul, de mindenesetre könnyebben, mint hogyha huszonötén támogatnának ebben. Visszatérve kiindulási pontomra, ismétlem, hogy az a közjogi kérdés, a mely a közvéleményt foglalkoztatta, a katonai kérdés volt; és az a kérdés, a mely miatt a volt kormány helyét otthagyni volt kénytelen, tulaj donképen szintén katonai kérdés volt. Egy hang (jobbfelöl) : És a bank ! (Mozgás és zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Désy Zoltán : A koaliczió két feladatra vállalkozott. Vállalkozott egy ideiglenes feladatra, a választójog rendezésére. (Mozgás és zaj a baloldalon. Felkiáltások balfelől: A bankról beszélhetnek !) Sándor Pál: Én nem beszélek róla ! Jobb, ha nem beszélek. Justh Gyula: De majd beszélhet egész nyugodtan ! Désy Zoltán : A választójog kérdésén kivül volt kísérlet a végleges megoldásra ; megvolt a kísérlet a korona és nemzet között ezen kérdésben a megegyezésnek megteremtésére. Hogv a koaliczió minő okok miatt bomlott fel; hogy az egység mely okokból szakadozott meg, ezen kérdéssel ma nem foglalkozom. Konstatálom, hogy a kormány többsége megszűnt a képviselőházban és konstatálom azt, hogy, mivel a kormánynak a jövő feladataira vonatkozólag nem sikerült az uralkodóval egyetértésre jutnia, kénytelen volt helyét elhagyni és azt a kérdést megoldatlanul vette a kezébe a jelenlegi kormányzat. Ebben a kérdésben a mi nézeteink ismeretesek. Mindenkinél ékesszólóbban, ismételten hirdette gróf Apponyi Albert barátunk ebben a kérdésben álláspontunkat. (Éljenzés balfelől.) Ezen felszólalása gondolatmenetének rövid foglalata az, (Halljuk! Halljuk! balfelől) hogy az állami szervezet tökéletlenségében fenn nem tartható, és mint minden intézmény feladatának csak akkor felelhet meg, ha minden szerve kiépítése tökéletes. A mit követelünk, az az állami élet teljessége, hogy gróf Apponyi Albert szavait használjam. (Helyeslés balfelől.) Ezzel szemben nem tudjuk, hogy önök mit hoznak, csak sejtjük. Hallottunk olyan kijelentéseket, hogy semmit sem követelnek abban az esetben .... Justh Gyula: Létszámemelést! Désy Zoltán : . . . ha ez a helyesebb módja a megoldásnak, ha ez biztosítja az eredményt, akkor tisztelettel fogunk meghajolni önök előtt, de hogyha azt jelenti, hogy semmit sem hoznak, legyenek elkészülve a legádázabb harczra. (Élénk helyeslés balfelől.) Nem akarok most az 1867 : XIT. t.-cz. 13. §-ának így vagy amúgy magyarázatába belebocsátkozni, de áll az a tétel, minden egyébtől eltekintve, hogy a paritás meg nem valósitható ott, a hol az egyik államfél nyelvén vezetik, oktatják a katonaságot, míg a másik államfélnek a polgárait idegen nyelven. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) És még nem is volna olyan nagy ez a sérelem, ha pusztán idegen nyelvről volna szó ; de ez az idegen nyelv épen a másik paritásos államnak a nyelve, és ennek a nyelvén történik nemcsak a vezénylet, hanem az egész szolgálat vezetése. Gr. Batthyány Pá!: Cermanizálás. (Zaj.) Désy Zoltán : Egyet tudunk, és ezt nemcsak elszórt nyilatkozatokból, de egész bizonj'ossággal, hogy önök hozni fogják a létszámemelést, és a közösügyi költségek további folyományakép a hajóépitések folytatását. (Zaj balfelől.) Egyszerűen kijelentjük, hogy a mint sikerült kikapcsolni négy év alatt ezeket a kérdéseket a napi politikai kérdésekből . . . (Zaj jobbjelől. Felkiáltásolc: Szépen sikerült!) Méltóztassék megnyugodni, ennek a kikapcsolásnak az alajDgondolata az volt, hogy a párt és a koalicziót alkotó pártok nem zárkóznak el a szükségnek beismerése elől, mely a mai nemzet38*
