Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.
Ülésnapok - 1910-44
270 44. országos ülés 1910 november 25-én, pénteken. fikálni, hogy a kii. ügyész a pernek már az első stádiumában megkapja az iratokat, Blanár t. képviselőtársam indítványa szerint észrevételeket is tehessen és ad libitum felebbezési joggal is birjon. T. képviselőház! 35 évi gyakorlatom alatt nagyon sok válóperrel foglalkoztam. Mint gyakorlati ember, a ki a most fejlődő életet is különösen figyelembe veszem, mondhatom a t. képviselőLáznak ; az én kezemen alig ment keresztül — talán ritka kivétel volt — olyan válópör, a melyben valamiféle büntetendő cselekmény ne lett volna konstruálva. Nem akarok rámutatni a szexuális élet terén felmerülő számtalan és ezerféle visszaélésekre. Ugron Gábor: Csak egy néhány példát! (Élénk derültség.) Polónyi Géza : De a gyakorlati élet embere igazat fog nekem adni abban, hogy a kir. ügyészek különösen olyan időkben, mikor a családi élet szentélyébe való behatolás felülről jött parancsnak a végrehajtása, nagyon mélyen bele fognak nyúlni a házasságjog szentségébe és a családi élet szentélyébe. És nézzék csak, t. képviselőtársaim, nem veszik önök észre azt a szimptomát, a mi engem igen érdekel ? (Halljuk ! Haltjuk !) A mélyen t. néppárt ebben a vitában részt nem vesz. (Derültség a jobboldalon.) Ugron Gábor: Egy szót sem szóltak ! Polónyi Géza : Mi lehet ennek az oka ? (Halljuk ! Halljuk!) Meglehet, hogy niegczáfolnak, de t. képviselőház, joggal állithatjuk, hogy a polgári házasságról szóló instituczió elleni agitáczió nem szűnt meg ; csak pihen, de nem szünetel. En azt hiszem, t. ház, hogy a néppárt ugy gondolkozik : (Halljuk! Halljuk! a balközépen. Derültség jobbfelól.) ha a liberális törvényalkotásnak szüksége van valamire, hogy a polgári házasságot, mint intézményt kompromittálja, ám történjék meg. Hát elhiszik nekem, t. ház, hogy a polgári házasság institucziój a ellen való agitácziónak nem adhatnak alkalmasabb fegyvert a kezébe, mint azt. hogyha bebizonyítják, hogy ez az államhatalom még a családi szentélyre is ráuszítja a királyi ügyészeit ? (Felkiáltások a baloldalon: Ez ugy van!) És használnak önök ebben különösen azon a területen, a hol nagy feladat megőrizni azt az elvet, hogy quieta non movere ? Nincsen érdekében az államnak, hogy az agitácziónak ezen kétségtelenül igazi és jogos fegverét a házassági intézmény ellen kiszolgáltassa. De én ráutalok most, t. ház, a törvénynek két intézkedésére, a mely eddig érintve nem lett (Halljuk ! Halljuk !) és a mely csodálatos módon világítja meg, hogy egy jogásznemzetnek a törvényhozása hogyan nem vesz része bizonyos tendencziákat. Itt van t. képviselőház a 666. §. Méltóztassék ezt elolvasni.. így szól (olvassa) : »A felperes keresetétől az Ítélet jogerőre emelkedéséig az eljárás bármely szakában az ellenfél beleegyezése nélkül is elállhat.« »Az eljárás folytatandó, ha a keresetet az erre szintén jogosított és az eljárásban résztvett felek ..." Plósz Sándor előadó; Eelek ! Poiónyi Géza: . . . »valamelyike magáévá teszi.« Méltóztatnak látni, hogy itt a kir. ügyészt félnek deklarálják az urak. (Ellenmondás a jobboldalon.) Plósz Sándor előadó : Nem fél! Polónyi Géza: A 666. §. már megelégszik azzal, hogy valamelyik, az eljárásban résztvett fél. Plósz Sándor előadó : Fél! Polónyi Géza : Tessék akkor helyesen kodifikálni, tessék megmondani, hogy az ügyész nem fél. Plósz Sándor előadó : A 644. §. első bekezdésében megvan. Polónyi Géza : De hogy a kir. ügyésznek beavatkozási jogot adjunk oly irányban, sőt a mint az első javaslat tette, még akkor is hogyha a felek megegyezvén, elállanak a pertől, hogy annak folytatását követelhesse . -.. Plósz Sándor: Semmiségi per esetén! Polónyi Géza: Igen, semmiségi perben! De bocsánatot kérek, akkor ezt czitálni kell, hogy ennél a paragrafusnál is igy van. Itt ebben a perrendtartásban van az is, hogy önök ismernek és fognak ismerni, a 687. § szerint, a házasság nem létezésének megállapítása iránti pereket. Es ezt szabályozza a házassági jogról szóló eljárás. De ha tehát nem létezett az a házasság, akkor az nem volt házasság, ugy-e kérem ? Micsoda paradoxon az, hogy olyan kérdést, a mely azt szándékozik megállapítani, hogy az a jogviszony nem létezik, olyan eljárásra utaljunk, a mely csak az esetre érvényes, ha az a jogviszony létezett. De még érdekesebb, hogy a kir. ügyésznek ez esetben is felebbezési joga és ingerencziája van. Hát mi köze a kir. ügyészségnek ahhoz, hogy ha a házasság nem is létezett ? Akkor is be fog avatkozni a házasságba ? Ezekre csak rá akartam mutatni mint olyan dolgokra, a melyek ezen kodifikáczió terén könynyen valószínűvé teszik, hogy ha ilyen inczidentaliter benyújtott módosítások felett a nélkül határoz a képviselőház, hogy azokat kinyomatták és szétosztották volna, ezekből a kódexekben oly nagy hibák származnak, a melyeket hosszú időn át jóvátenni nem lehet. Befejezem, t. képviselőház. (Zaj. Elnök csenget.) En mindig akkor szoktam befejezni, mikor szükségesnek látom. (Derültség. Zaj.) Még öt perczig beszéljek ? A mai többség sokkal méltányosabb, semmint hogy öt perez miatt ne egyeznék bele, hogy valaki holnap beszéljen. Odakonkludálok tehát, hogy mély tisztelettel kérem az igazságügyminister urat és az előadó urat, fontolják meg, hogy vájjon ilyen nagy kérdésben helyénvaló-e, hogy a mai jól bevált törvényeket egy-két esztendei életbeléptük után ugy változtassuk meg, hogy senkinek megnyugvása ne legyen ?
