Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.
Ülésnapok - 1910-33
33. országos ülés 1910 október 5-én, szerdán. 17 e miatt és elvárja az ország nagy része, hogy jövőre a gazdasági tudósítókat figyelmeztetni fogja a ministerium erre, (Helyeslés a baloldalon.) hogy jövőre a gazdasági egyesületeket is meghallgatja a ministerium és a központban azokat az óvóintézkedéseket, a melyeket Darányi minister annak idején követett, — hogy ugyanis, ha egyes vérmesreményű gazdasági tudósitók többet láttak, mint a mennyi volt, azokat kontrolláltatta — szükség esetén a jövőre is életbe fogja léptetni. Mindezek alapján a következő interpellácziót vagyok bátor előterjeszteni (olvassa) : Interpelláczió a földmivelésügyi minister úrhoz a helytelen termésbecslés tárgyában. Van-e tudomása a minister urnak, hogy a helytelen termésbecslések folytán a mezőgazdák nagy kárt szenvedtek ? Ha igen, hajlandó-e a jövőre oly intézkedéseket tenni, melyek lehetetlenné tennék a mostani hibák ismétlését ? (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a földmi\ elésügyi ministernek. Gr. Serényi Béla földmivelésügyi minister: T. ház ! (Halljuk I Halljuk !) Az interpelláczióra rögtön kivánok válaszolni. A t. képviselő ur a földmivelésügyi ministerrel szemben alapos tévedésben van, mert a földmivelésügyi minister nem kivan az árakra semmiféle befolyást sem gyakorolni. A földmivelésügyi minister nem tesz egyebet, mint azt, hogy a 2400 gazdasági tudósítónak saját lelkiismerete és legjobb tudomása szerint beadott gazdasági tudósítását összegezi, ezeket, a mennyiben módjában van, a valóság szerint néha kiküldetések által kontrollálja, és aztán publikálja. így történt a mnltban, igy történt az idén is. A ki gazdasággal foglalkozik, nagyon bölcsen fogja tudni, hogy az idén júniusban az ország igen fényes termés előtt állott, (ügy van ! a. jobboldalon.) Mindenki, a ki künn járt a vidéken, tudta, hogy a legtöbb helyen, a legtöbb vidéken 10—12—14—15 métermázsát katasztrális holdankint reméltek. A mikor az osztálynak beadták a jelentéseket, — ez volt június 9-én — akkor a számitások alapján nem 53 millió, de sokkal jelentékenyebb szám jött volna ki. Akkor — mindig azon az állásponton levén, hogy tényleg a valót és igazságot kell kimutatni, sem többet, sem kevesebbet — figyelmeztettem az osztályt, hogy némileg tulvérmesek a remények és némi redukcziót vállaljanak. Az osztály ezt a redukcziót eszközölte, és igy jött ki az 53 milliós szám ; de, mondom, a gazdasági tudósítások alapján a szám magasabb lett volna. Mindenki tudja, hogy június második felében a termés tényleg romlott, és voltak vidékek, hol 50—60—70%-os romlásokat is lehetett konstatálni, (ügy van !) A végleges eredmény azonban — és ezt ismételten kijelentem, erről bárki az osztályban betekintést is nyerhet, az osztály vezetője egy igen régi tapasztalt ember, ki 30 é\ óta végzi ezt a dolgot és a kit én személyes kiküldetésKÉPVH. NAPLÓ. 1910 —191 B. II. KÖTET. ben is részesítettem, hogy néhány gazdasági tudósítót és •vidéket, melyre nézve aggáfyok voltak a bemondások iránt, ellenőrizzen — a beérkezett eredmény a kontroll alapján is konstatálja, hogy 50 milliós termés tényleg van az országban, azaz 8 métermázsa katasztrális holdankint. (Helyeslés jobbfelől.) Konstatálom, hogy némebj vidéken tényleg károk vannak, tényleg visszament a termés, de egy S métermázsás termést, a mi 6 métermázsának felel meg magyar holdankint, nem lehet túlnagy termésnek venni, tekintve, hogy Románia 30—32 métermázsát is termel. Én régen mondom és az tény, hogy igen bajos júniusban, Julius elején már zöld termést becsülni, különösen a zab szempontjából, (ügy van !) Polónyi Géza: Nem is szükséges. Gr. Serényi Béla földmivelésügyi minister: E tekintetben értekeztem is az osztálylyal és az illetékes faktorokkal, hogy ez iránt a jövőre nézve változást eszközöljünk, hogy igy a statisztika a valóságot még inkább megközelítse; (Helyeslés jobbfelől.) de az idén már nem volt módomban e tekintetben változtatást eszközölni, s kénytelen voltam a régi gyakorlat mellett maradni. Az interpelláczióra tehát válaszom a következő : A képviselő ur azt kérdezi tőlem először, hogy van-e tudomásom arról, hogy a helytelen termésbecslések folytán a mezőgazdák nagy kárt szenvedtek ? Erre nézve ismétlem, a mit már beszédem elején mondtam, hogy mi a termésárakra befolyással nem kívánunk lenni és nem is lehetünk. Mi a valóságot konstatáljuk és a mily örvendetesen konstatáljuk a jó termést, ép oly szomorúan konstatáljuk a rossz termést. Azt kérdezi továbbá a képviselő ur, hogy hajlandó vagyok-e jövőre oly intézkedéseket tenni, a melyek lehetetlenné tennék a mostani hibák ismétlését ? Erre nézve szívesen kijelentem, hogy a mennyiben a gazdasági tudósításokban némi korrektúrákat kell csinálni, a mik az idők folyamán szükségessé váltak, azokat a magam hatáskörében az illetékes faktorokkal egyetértőleg szívesen megteszem. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Ivánka Imre: T. ház ! A minister ur válaszát a legnagyobb sajnálatomra nem vehetem tudomásul, (Mozgás jobbfelől.) mert belső ellenmondások vannak ebben a válaszban. A minister ur maga elismeri azt, hogy a termésbecslések az idén gyakran tulvérmesek voltak és elismeri azt, a nézetemet is, hogy a minister urnak igenis kötelessége korrigálni az esetleges túlvérmes termésbecslést. Egy hang (jobbfelöl) : Hogy csinálja ? Ivánka Imre: A t. közbeszóló urnak azt felelem, hogy mi ezen az oldalon tudjuk, (Zaj jobbfelől.). mert láttunk egy ministert, a ki tudta korrigálni. Sümegi Vilmos: Ö is mondta, hogy korrigálta ! (Zaj.) Ivánka Imre : ö is korrigálta, de rosszul korrigálta. (Zaj.) 3
