Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-42

220 42. országos ülés 1910 november 23-án, szerdán. valaha más, mint ügyvéd beadott volna, pedig a teleppel való jogosulatlan kitöltés kifogása az összes kifogásoknak kilencz tizedrészét teszi. De a tárgynál akarok maradni. Folyton han­goztatjuk a kisember érdekét és védelmét: és joggal hangoztatjuk. Fölmerült az a kívánság is, hogy a kisember váltóképessége megszorittassék. Ha erről volna szó, erről lehetne beszélni, bár a czivilizáczió ebben az országban is haladt már annyira, hogy igen nehéz volna bárkinek a kezét megkötni ebben a kérdésben. Csakhogy a inig egyfelől a parasztot a váltóképességtől meg akar­ják fosztani vagy legalább váltóképességét kor­látozni akarják, addig ime, most a másik oldalon azt mondják, hogy a paraszt jobban ért a váltó­perhez, mint a fiskális. Nóvák JáíiOS: A kerületében nem mondta hogy paraszt, ott azt mondta, hogy polgár. (De­rültség.) HantOS Elemér : A paraszt fogalmának sokkal nemesebb tartalmat tulajdonítok (Élénk helyeslés a jobboldalon.) és e nemes tartalom, azt hiszem, a parasztra nézve is felemelőbb lehet, mint ha őt a szokásos polgártárs kifejezéssel illetik. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Rossz szolgálatot teszünk a kisexisztencziák­nak akkor, a mikor őket kizárjuk az ügyvédi kényszer . . . Nóvák János : Nincs kizárva, ha neki tetszik ! Polónyi Géza : Csak a kényszerről van szó ! Szmrecsányi György: Fogalomzavar ! HantOS Elemér: Valamennyire ismerem a kérdést. A kényszer mellett szól, hogy épen a 200 koronán aluli váltóknál fordulnak elő a leg­nehezebb kérdések és nem áll az, a mit egyik t. képviselőtársam mondott, hogy a kis váltókat nem szabad ügyvédhez kényszeríteni, mert ellen­kezőleg az 1000 koronáról szóló váltókat keres­kedők állítják ki, a kik nagyon jól ismerik a váltó­formaságait és a jDerlés feltételeit. (Nagy zaj a baloldalon.) Várady Zsigmond : Kérem, mi sohasem zavar­juk önöket a szólásban ! Polónyi Géza: Egyebet sem tesznek, mint hogy közbeszólnak, a mikor beszélünk. Várady Zsigmond: Én még soha Polónyi urnak a beszédjébe egy szót sem szóltam bele. Polónyi Géza: Nem önről mondtam. HantOS Elemér: Elismerem, hogy a váltó­obligá.czió magában véve a legegyszerűbb kötelem, egy tiszta, kikristályosodott obligáczió, de viszont azt is tudjuk, hogy a váltó majdnem az egyedük kötelem manapság, a mely szigorú formalitásokhoz van kötve és a melynél minden formalitás hiánya szomorúan boszulja meg magát. Itt nemcsak arról van szó, hogy a váltók kiállításánál volnának a nehézségek, hanem hogy a váltótörvény a maga alkalmazásában igenis bonyolult és épen ezért a váltóeljárásban ügyvéd által kell a kisexiszten­cziákat megvédeni, bár ez a pénzintézetek érdeke ellen van. Indítványozom az igazságügyi bizottság szövegéne kelfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kiván-e valaki szólani? (Nem!) Ha szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. Mielőtt a kérdésre vonatkozó javaslatomat megteszem, fel fogom olvastatni a Nóvák János képviselő nr által beadott határozati javaslatot. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a hatá­rozati javaslatot). Elnök : Tájékozásul meg kívánom jegyezni, hogy ez a módosítás egyenesen az igazságügy­minister ur javaslatának visszaállítását czélozza. Ennek következtében én a kérdést ugy óhajtom feltenni, hogy elfogadja-e a képviselőház a 94. §-t az igazságügyi bizottság szövegezésében, igen. vagy nem 1 és ha nem fogadja el, akkor a 94. §-t az igazságiigyminister ur javaslata értelmében jelen­tem ki elfogadottnak. (Általános helyeslés.) Méltóztatnak a kérdés ilyetén feltevésébe belenyugodni ? (Igen!) Ha igen, akkor kérdem elsősorban azt, hogy elfogadja-e a képviselőház a 94. §-t az igazságügyi bizottság szövegezésében, igen, vagy nem? (Felkiáltások! Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedj ének felállani. (Megtörténik. Felkiáltások : Többség ! Ki­sebbség !) Kérem azokat, a kik nem fogadják el, szíves­kedjenek felállani. (Megtörténik. Felkiáltások: Többség ! Kisebbség !) Nem bírom megállapítani, hogy többség-e. vagy kisebbség, ennélfogva felkérem Zlinszky és Rudnyánszky jegyző urakat, méltóztassanak a képviselő urakat szakaszonként összeolvasni. Kérem azokat a Idk a javaslat 94. §-át az igazságügyi bizottság szövegezésében fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Rudnyánszky György és Zlinszky István jegyzők szakaszonként megszámlálják a képviselőket. Zaj a baloldalon.) Zboray Miklós: Azt sem tudjátok, miről van szó ! (Zaj a jobboldalon.) B. Podmaniczky Endre: Jobban tudjuk, mint te ! (Zaj. Derültség balfelől.) Szmrecsányi György: Még a kérdést sem hal­lották, egyszerűen beharangozták őket. (Zaj.) Megint jönnek befelé ! Hallatlan ! Ez czinizmus ! {Zaj.) Gr. Batthyány Pál : Nem is szavazhatnak, mert a kérdést sem hallották és azután jönnek be és ideáiknak szavazni. (Zaj.) Elnök: Most kérem azokat, a kik nem fogad­ják el a szakaszt az igazságügyi bizottság szöve­gezésében, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) T. képviselőház! A megejtett szavazás eredménye szerint a 94. §. mellett az igazság­ügyi bizottság szövegezésében 96-an szavaztak, ellene pedig 59-en. (Zaj a baloldalon.) E szerint tehát kimondom, hogy a ház a 94. §-t az igazság­ügyi bizottság szövegezésében fogadta el. . . Szmrecsányi György : Nemzeti kényszermunka! Elnök : . . . és az ülést öt perezre felfüggesztem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom