Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-41

íl. országos ülés 1910 november 22-én, kedden. 189 tekintetbe kell venni azt, hogy ez ma egy titkos társulat, a melynek bár kormányzati utón helybenhagyott alapszabályai vannak, de a mely mégis kétségtelenül titkos társulat, a mely alkotmánynyal bir, s a mely alkotmányának 5. §-a értelmében, a melyet esküvel erősítenek meg, a következő intézkedést tartalmazza (Halljuk! Halljuk! balfelöl. Olvassa) : »Szabadkőmives testvérét minden körülmények között, még élete veszélyeztetésével is segíteni, felvilágosítani, pártfogolni, s az igaztalanság ellen védeni köteles — a mi, ismétlem, a fogadalom által is megerősíttetik.« Ezt tekintetbe véve a biró, birói székében ilyen fogadalommal terhelten, pláne ha figyelembe veszszük azt is, hogy felső hatalmasságok parancsát is tartozik végrehajtani igen sokszor •jön kollizióba a miatt, hogy a biróságilag letett eskü és ezen fogadalom között ellentét merül fel. Én nem akarok ezekre az inkonvenienoziákra most bővebben kiterjeszkedni, de szives figyelmébe ajánlom a t. képviselőháznak azt, hogy a közéletben ma már általánosan érzett óhaj, hogy az a birósági intézmény, a melynek a pártatlanság és elfogulatlanság a legkardinálisabb követelménye, (Igaz ! JJgy van ! a baloldalon.) mentesittessék minden titkos társadalmi befolyásoknak olyan döntő hatalmától, (Helyeslés a baloldalon.) a melyekről senki számolni nem fog tudni. T. képviselőház ! Ha én a birói felelősségről szóló törvény kérdését felvetem, nem a szabadkőmivességi intézmény tiszteletreméltó hagyományait támadom. Huszár Károly : Nem nagyon tiszteletreméltó 1 Polcnyi Géza : Kérem, a régebbi időben pl. az olasz egység kivívását a szabadkőmivesség intézményének köszönhette az olasz nemzet. Igaz, hogy nálunk most két irányzat van, egy nemzeti irányzat — és az a kisebb „rész — és egy kozmopolitikus, a mely a legnagyobb rész . . . Huszár Károly: Antidinasztikus! Polónyi Géza : ... és a mely felekezeteílenes, sőt keresztényellenes álláspontot foglal el. (XJgy van! a középen.) Nekünk nem lehet mindezt figyelmen kivül hagynunk. De talán vétenék a t. ház méltósága ellen, ha ilyen testületben szükségét látnám annak, hogy bővebben fejtegessem azokat az inkonveniencziákat, a melyek abból származhatnak, ha a biró ilyen eskü alatt álló titkos testületnek tagja, s igy korlátozva van abban, hogy az igazságszolgáltatás terén pártatlan Ítéletet mondjon. . Nem akarok erről a kérdésről többet mondani; azt hiszem, a mélyen t. előadó ur elég sok matériát fog találni felszólalásomban (Derültség jobbfelől.) arra, hogy igenis, a birói felelősségről szóló törvénynek, vagy ha a mélyen t. igazságügyminister ur álláspontjára helyezkedünk : a szervezeti kérdésnek mielőbb való reformálására okvetlenül szükség van. (Igaz! JJgy van! a baloldalon.) Ezeket tartottam kötelességemnek elmondani. Elnök: Kíván még valaki szólani 1 (Senki!) Ha senki nem kivan szólani, kérdem a t. házat: elfogadja-e a törvényjavaslat ozimét és ezzel együttesen az 1. czim és 1. fejezet czimeit ? (Elfogadjuk ! Halljuk, az előadó urat!) PiŐSZ Sándor előadó: T. ház! Bocsánatot kérek, én csak a vita bezárása után akartam felszólalni, ezért most csak egy pár pillanatra veszem igénybe a ház türelmét. (Halljuk ! Halljuk !) Várady t. képviselő ur nagyon veszélyesnek tartja az értékhatár kiterjesztését. Megvallom, hogy én bizonyos irányban osztoztam ezekben az aggályokban; de a veszély nem ott forog fenn, a hol a t. képviselő ur látja. A Curiának ez a hatályon kivül helyezése nem függ össze a járásbirósági hatáskörrel, hanem a revizionális hatáskörrel és ma is megvan ez a hatály onkivülhelyezés az 1907 : XVII. törvényczikk óta, a mely 2500 koronára emeli a Curiára nézve a revizionális határt. A felülvizsgálati hatáskör tehát a Curiát illetőleg a járásbirósági ügyekre nézve eddig is meg volt állapítva. A törvényszéki ügyek felvihetők az összegre való tekintet nélkül a Curiához. Én azonban azt hiszem, hogy az igazságügyi kormány nem fogna abba belenyugodni, hogy ha a járásbirósági hatáskör leszállittatik, a Curiának a revizionális értékhatára is leszállittassék törvényszéki ügyekben, hanem akkor kénytelen volna fentartani törvényszéki ügyekben is általában a 2500 koronás értékhatárt. Erre nézve is van már az 1907 : XVII. törvényczikkben inviáczió, a mennyiben ugyanebben a törvényczikkben ki van mondva, hogy a kir. ítélőtábla véglegesen határoz az ezer korona értékig terjedő ügyekben. En nem tartom szükségesnek, hogy a járásbirói hatáskör kiterjesztésével valamely lényeges átalakításon menjen át a birósági szervezet. Igen kevés ügy lesz az, a mely a járásbíróságra bárul ezen értékhatár felemelése folytán ; egy-egy járásbíróságra nem sok fog jutni. A veszély inkább ott van, hogy a törvényszék nem lesz kellően elfoglalva elsőbirósági ügyekkel; ez a főaggályom; de a végén, ha birói szervezetünket emelni akarjuk, ha ki akarjuk V6D.111 3. bürokratikus körből, gondoskodnunk kell arról, hogy birói létszámunkat ne szaporítsuk, ezt pedig másképen alig lehet elérni, mint ugy, ha lassankint az egyesbirói rendszer felé hajlunk. És ezért vagyok én képes belenyugodni ebbe a rendelkezésbe, mert a szebb jövő előhírnökének tekintem, a melyben a birói állásokat magasabb fokra tudjuk emelni, s épen ezért nem kell majd a birák számát folytonosan emelni. (Helyeslés.) Hogy a cselédügyek átruháztassanak a birói hatáskörbe, azt nagyon is megfontolandónak találom. T. i. szimpátiáim e mellett vannak, de azt hiszem., a kérdés nem ide tartozik. Hogy mi tartozik a polgári perutra, az nem az első szakasznál intézendő el: ez nálunk eddig is külön törvényekben volt megáüapitva. Ezeket a törvénj^eket esetleg hatályon kivül helyezni vagy korlátozni, ez tartozhatik legfölebb az életbeléptetési törvényre.